Európai vállalati felmérések

Az európai vállalati felmérés (ECS) egy rendszeresen végzett felmérés, amelynek a kezdete 2004-2005-re nyúlik vissza, amikor az első ilyen felmérésre – a munkával töltött időt, valamint a munka és a magánélet egyensúlyát vizsgáló európai felmérésre (ESWT) – sor került. Ezt 2009-ben követte a második, már az új, európai vállalati felmérés néven végrehajtott felmérés. A harmadik felmérés végrehajtása 2013-ban, a negyediké pedig 2019-ben – az Eurofound testvérügynökségével, a Cedefoppal együttműködésben – történt.

A felmérés célkitűzései

A felmérés fő célkitűzései a következők:

  • az európai vállalati politikákra és gyakorlatokra vonatkozó információk összehangolt feltérképezése, értékelése és számszerűsítése;
  • a vállalati gyakorlatok és hatásuk közötti kapcsolatok elemzése, valamint a gyakorlatok vállalati szintű struktúrák szemszögéből való elemzése, különös figyelmet fordítva a szociális párbeszédre;
  • tendenciák figyelése;
  • hozzájárulás az európai menetrendhez azoknak a vállalati politikáknak és gyakorlatoknak a feltérképezésén és értelmezésén keresztül, amelyekre Európa az emberekért működő, az uniós alapértékeket – például a jól működő párbeszéd fontosságát – védő és a digitális kor követelményeinek megfelelő gazdaságot építhet.

Hogyan készül a felmérés?

Az európai vállalati felmérés egy reprezentatív mintán alapuló, kérdőíves felmérés a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körében. A megkérdezettek a felmérésben részt vevő vállalkozások emberi erőforrásokért felelős vezetői és – ha van ilyen – munkavállalói képviselői.

A felmérés fókusza

Az első felmérés a vállalati szintű munkaidő-beosztáshoz, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyhoz kapcsolódó kérdésekre irányult. A második felmérés a rugalmasság különböző formáival foglalkozott, beleértve a rugalmas munkaidőt, a szerződések rugalmasságát, a változó fizetést és pénzügyi részesedést, valamint az ezekhez kapcsolódó emberierőforrás-intézkedéseket és a munkahelyi szociális párbeszéd jellegét és minőségét. A harmadik felmérés az európai munkahelyekre jellemző munkahelyszervezést, munkahelyi innovációt, munkavállalói részvételt és szociális párbeszédet vizsgálta. Ugyanezek a témák ismétlődtek a negyedik felmérésben, amely a készségek használatára, a készségekkel kapcsolatos stratégiákra és a digitalizációra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott.

A felmérés kiterjedési területe

Az egyes felmérések a következő országokra terjedtek ki: