Living conditions and quality of life

A Covid19-világjárvány és a nemek közötti szakadék a munkahelyen és otthon

Report
Közzétéve
13 október 2022
pdf
Formats and languages
Executive summary
Letöltés
Szerző(k): 
Nivakoski, Sanna; Calò, Ximena; Mencarini, Letizia; Profeta, Paola

Fő megállapítások

  • A társadalmi normákban – mind a nők, mind a férfiak esetében – még mindig mélyen gyökereznek a hagyományos nemi szerepek, amelyek a nőket elsődleges gondozóként mutatják be, ami tükröződik a fizetett és a fizetetlen munkában is. Ezek a szakadékok a munkaerőpiacon és azon kívül is folyamatosan nemek közötti különbségeket eredményeznek, amelyek különböző mutatókban jelennek meg, beleértve a munkakörülményekre, a szegénységre, a teljes munkaidőre és a munka és a magánélet közötti konfliktusra vonatkozó mutatókat is.
Read more
  • A társadalmi normákban – mind a nők, mind a férfiak esetében – még mindig mélyen gyökereznek a hagyományos nemi szerepek, amelyek a nőket elsődleges gondozóként mutatják be, ami tükröződik a fizetett és a fizetetlen munkában is. Ezek a szakadékok a munkaerőpiacon és azon kívül is folyamatosan nemek közötti különbségeket eredményeznek, amelyek különböző mutatókban jelennek meg, beleértve a munkakörülményekre, a szegénységre, a teljes munkaidőre és a munka és a magánélet közötti konfliktusra vonatkozó mutatókat is.
  • A Covid19-világjárvány munkaerőpiacra gyakorolt hatása uniós szinten figyelemre méltóan nemsemleges volt, ami részben a nők túlreprezentáltságát tükrözi a bezárt ágazatokban, de azt is, hogy a nők a távmunkára alkalmas munkahelyeken és az alapvető ágazatokban koncentrálódtak. A kutatási eredmények azonban azt mutatják, hogy a Covid19-válság során a nők munkahelyvesztése a legalacsonyabban fizetett munkavállalók körében volt a legelterjedtebb, míg a férfiak munkahelyvesztése egyenletesebben oszlott meg.
  • A Covid19-világjárvány idején drámaian megnőttek a munka és a magánélet közötti konfliktusok, különösen a távmunkát végző, kisgyermekes anyák körében. Ahogy Európa kilábal a világjárványból, a politikai döntéshozóknak tudomásul kell venniük, hogy az önkéntes, rugalmas munkafeltételek – amelyeket leginkább nők vesznek igénybe – megnövekedett fizetetlen munkaterhelést és kisebb láthatóságot is jelenthetnek a munkahelyen, ami hosszú távú következményekkel járhat a karrierépítésre, a fizetésre és a nyugdíjakra nézve.
  • A Covid19-válság rávilágított arra, hogy a gondozási szolgáltatások kritikus szerepet játszanak a nők munkaerőpiaci részvételének, pénzügyi biztonságának és általános jólétének támogatásában. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok minden területen támogassák a jó minőségű, hozzáférhető és megfizethető gondozási szolgáltatások nyújtását, miközben kezelik a munkaerőhiányt és javítják a munkakörülményeket ezekben az ágazatokban.
  • A járvány utáni helyreállítás lehetőséget kínál arra, hogy valódi változást érjünk el a nemi normák, a viselkedés és a szakpolitikai innováció területén. A politikai döntéshozók, köztük a szociális partnerek számára kulcsfontosságú lesz, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését prioritásként kezeljék, miközben továbbra is figyelemmel kísérik és értékelik az előrehaladást.
Read less

Összegzés

A Covid19-világjárvány az európai társadalmak számos dimenziójában kiélezte az egyenlőtlenségeket, beleértve a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségeket is számos, kulcsfontosságú területen. Ez a jelentés azokat a nemek közötti egyenlőtlenségeket vizsgálja, amelyek a Covid19-válság előtt már léRead more

A Covid19-világjárvány az európai társadalmak számos dimenziójában kiélezte az egyenlőtlenségeket, beleértve a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségeket is számos, kulcsfontosságú területen. Ez a jelentés azokat a nemek közötti egyenlőtlenségeket vizsgálja, amelyek a Covid19-válság előtt már léteztek, és leírja, hogy a világjárvány milyen módon hatott a nemek közötti szakadékra. Elemzi továbbá az uniós nemzeti kormányoknak azokat a különféle szakpolitikai válaszlépéseit, amelyek a nemek közötti szakadék kezelésére, illetve a szakadék világjárvány idején történő kiszélesedésének megakadályozására irányultak. A világjárványnak a foglalkoztatásra gyakorolt hatásai uniós szinten összességében figyelemre méltóan nemsemlegesek, a különböző ágazatokon, illetve társadalmi-gazdasági csoportokon belül azonban árnyalatnyi különbségek mutatkoznak. A nem fizetett munka terén a nemek között már korábban is meglévő különbségek továbbra is fennmaradtak, ami a munka és a magánélet közötti konfliktusokhoz vezetett, különösen a távmunkát végző, kisgyermekes anyák körében. Végezetül, a jelentés ismerteti a nemek közötti egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kilátásokat Európában, rámutatva azokra a tényezőkre, amelyek a nők és a férfiak közötti egyenlőség jövőjét alakítják: nemi szegregáció a munkaerőpiacokon, nemek közötti szakadék a táv- és hibridmunka vonatkozásában, valamint a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a politikai döntéshozatalban – különösen a gondozás és a gondozási szolgáltatások vonatkozásában.

Read less

Formats and languages

  • Jelentés

    Oldalak száma: 
    86
    Hivatkozási szám: 
    EF22010
    ISBN: 
    978-92-897-2275-9
    Katalógusszám: 
    TJ-07-22-930-EN-N
    DOI: 
    10.2806/015588
    Permalink: 
    eurofound.link/ef22010
    Catalogue info

    A Covid19-világjárvány és a nemek közötti szakadék a munkahelyen és otthon

    Szerző(k): 
    Nivakoski, Sanna; Calò, Ximena; Mencarini, Letizia; Profeta, Paola
    Topics: 
    Subjective well-being; A munka és a magánélet közötti egyensúly; Employment structure; European Pillar of Social Rights; Nemek közötti egyenlőség; Care; COVID-19; Living conditions; Életkörülmények és életminőség; Inequality

    Formátumok

    A kiadvány idézéséhez: 

    Eurofound (2022), COVID-19 pandemic and the gender divide at work and home, Publications Office of the European Union, Luxembourg.

  • Executive summary

    Hivatkozási szám: 
    EF22010EN1
    Catalogue info

    COVID-19 pandemic and the gender divide at work and home

    Szerző(k): 
    Eurofound

    Letölthető 1 nyelven

    Letöltés

  • Working papers

  • Tables and graphs

    The report contains the following table and figures

    • Table: Gender equality policy measures analysed as part of the research
    • Figure 1: Annual labour market indicators, 2002–2019, EU27
    • Figure 2: Employment rate in 2019, by gender and country (%)
    • Figure 3: Average number of actual hours of work a week in main job, annual data by gender, 2002–2019, EU27 (hours)
    • Figure 4: Main reason for economic inactivity, by gender, 2019, EU27 (%)
    • Figure 5: Economic inactivity due to care responsibilities, family reasons, or personal reasons in 2019, by gender and country (%)
    • Figure 6: Top 10 employment sectors, 2019, EU27 (% of total employment by gender)
    • Figure 7: Mean hours spent on unpaid work, by gender and year, EU27 (hours per week)
    • Figure 8: Mean hours spent on unpaid work in 2016, by gender and country (hours per week)
    • Figure 9: Mean total working time among employed individuals in 2016, EU27 (hours per week)
    • Figure 10: Mean hours spent on total work in 2016, by gender and country (hours per week)
    • Figure 11: Frequency of sporting, cultural or leisure activity participation by gender in 2015, EU27 (%)
    • Figure 12: Work–life conflict by gender and parenthood status, EU27 (%)
    • Figure 13: Risk of depression by gender and year, EU27 (%)
    • Figure 14: Annual labour market indicators, 2019–2021, EU27 (%)
    • Figure 15: Monthly unemployment rate by gender, EU27 (%)
    • Figure 16: Quarterly employment rate by gender (change from Q3 2008/Q4 2019), EU27 (percentage points)
    • Figure 17: Share of employment in sector groups by gender in 2019, EU27 (% of total employment by gender)
    • Figure 18: Change in employment compared with Q2 2019, in sector groups by gender, EU27 (%)
    • Figure 19: Change in annual employment rate compared with 2019, by gender and age group, EU27 (percentage points)
    • Figure 20: Employment shifts (thousands) by gender and job–wage quintile: two crisis periods compared, EU27
    • Figure 21: Change in annual employment rate by gender and country (from 2019 to 2020) (percentage points)
    • Figure 22: Absence from work by main reason, EU27 (thousands)
    • Figure 23: Changes Q4 2019 to Q4 2021 in average number of actual weekly hours of work in main job by gender, EU27 (hours)
    • Figure 24: Total duration of school closures up until March 2022, by country (weeks)
    • Figure 25: Mean hours spent on unpaid work, by gender, EU27 (hours per week)
    • Figure 26: Mean hours spent on childcare, by gender and presence of children in the household, EU27 (hours per week)
    • Figure 27: Mean hours spent on unpaid work by gender, EU27 (hours per week)
    • Figure 28: Mean hours spent on unpaid work, by age and gender, EU27 (hours per week)
    • Figure 29: Sharing of unpaid work within couples, EU27 (%)
    • Figure 30: Change in division of unpaid work within couples, EU27 (%)
    • Figure 31: Change in division of childcare and education of children within couples, depending on both partners’ teleworking status, EU27 (%)
    • Figure 32: Mean total working time among employed individuals, EU27 (hours per week)
    • Figure 33: Changes in health during the pandemic by gender, EU27 (%)
    • Figure 34: Risk of depression during the pandemic by gender, EU27 (%)
    • Figure 35: Optimism about future during the pandemic by gender, EU27 (scale 1–5)
    • Figure 36: Risk of poverty or social exclusion by gender, EU27 (%)
    • Figure 37: Work–life conflicts by gender, EU27 (%)
    • Figure 38: Work–life conflicts, by gender and parenthood status, EU27 (%)
    • Figure 39: Difficulties concentrating on job because of family responsibilities, by teleworking and parenthood status, EU27 (%)

Előfordulhat, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való 2020. január 31-ei kilépését megelőzően végzett és később közzétett kutatások mind a 28 uniós tagállamra vonatkozó adatokat tartalmaznak. Ezen időpontot követően a kutatások – eltérő rendelkezés hiányában – csak a 27 uniós tagállamot veszik figyelembe (az EU28 az Egyesült Királyságot leszámítva).

Part of the series

  • COVID-19

    Eurofound’s work on COVID-19 examines the far-reaching socioeconomic implications of the pandemic across Europe as they continue to impact living and working conditions. A key element of the research is the e-survey, launched in April 2020, with five rounds completed at different stages during 2020, 2021 and 2022. This is complemented by the inclusion of research into the ongoing effects of the pandemic in much of Eurofound’s other areas of work.

Useful? Interesting? Tell us what you think. Hide comments

Új hozzászólás