Employment and labour markets

A Covid19 utáni helyreállítás: A foglalkoztatás szerkezetének változása az EU-ban

Report
Közzétéve
20 október 2022
pdf
Formats and languages
Executive summary
Letöltés

Fő megállapítások

  • A Covid19 által a munkaerőpiacokra 2020-ban gyakorolt sokkhatás rövid és mélyreható volt, de a helyreállítás gyorsan megkezdődött, amit szakpolitikai beavatkozások és jelentős állami támogatások segítettek nemzeti és uniós szinten. Összességében az uniós foglalkoztatási szintek két éven belül visszaálltak a válság előtti szintre, szemben a globális pénzügyi válságot követően szükséges közel nyolc évvel.
Read more
  • A Covid19 által a munkaerőpiacokra 2020-ban gyakorolt sokkhatás rövid és mélyreható volt, de a helyreállítás gyorsan megkezdődött, amit szakpolitikai beavatkozások és jelentős állami támogatások segítettek nemzeti és uniós szinten. Összességében az uniós foglalkoztatási szintek két éven belül visszaálltak a válság előtti szintre, szemben a globális pénzügyi válságot követően szükséges közel nyolc évvel.
  • A Covid19-válságot követő helyreállítás nagyon egyenlőtlenül történt az egyes ágazatokban. Míg a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban, a nagy- és kiskereskedelemben, valamint a közlekedésben foglalkoztatottak száma 2019 és 2021 között összesen 1,4 millió munkavállalóval csökkent, az információs és kommunikációs ágazat ugyanebben az időszakban 1 millió munkahelyet teremtett.
  • Bár a világjárvány felgyorsított néhány, már fennálló strukturális tendenciát, például a digitalizációt, tartós foglalkoztatási hiányokat okozott a személyes szolgáltatási ágazatokban, amelyeket súlyosan érintettek a szociális érintkezés korlátozására vonatkozó rendelkezések. Egy generáción belül első alkalommal fordul elő, hogy a munkaerőhiány, nem pedig a munkanélküliség, és ezzel együtt a munkaerő-kínálat, nem pedig a -kereslet jelent a politikai döntéshozók számára jelentős aggodalmat.
  • Bár a világjárvány alatt a munkahelyek elvesztése az alacsonyan fizetett munkahelyeket érintett inkább, a foglalkoztatási szintek 2021. évi újbóli fellendülését a jól fizetett munkahelyek és foglalkozások terén érzékelhető növekedés vezérelte. A 2019–2021-es időszakban az EU-27-ben a nők körében nagyobb mértékben nőtt a jól fizetett foglalkoztatás, mint a férfiak körében, ugyanakkor a munkahelyek elvesztése az alacsonyan fizetett állásokban dolgozó nők esetében volt a legégetőbb probléma.
  • A távmunka jelentőségének növekedése valószínűleg továbbra is velünk marad a Covid19-válság örökségeként, és a távolról történő munkavégzés 2021-ben csaknem valamennyi uniós tagállamban tovább nőtt, még a világjárvány kezdetén tapasztalt drámai növekedést követően is. A válság a foglalkoztatás növekedését azokban az ágazatokban és szakmákban segítette, ahol a távmunka jobban megvalósítható: 2019 és 2021 között az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakmában nőtt a leggyorsabban a foglalkoztatás, és 2021-ben is itt volt a legmagasabb a távmunka aránya.
Read less

Összegzés

Az európai munkaerőpiacok erőteljesebb állapotban lábaltak ki a Covid19-ből. 2021 végére, alig több mint 18 hónappal a világjárvány kezdete után az EU-ban a foglalkoztatási ráta csaknem elérte a válság előtti szintet. Ez a jelentés a 2020. és 2021. évi munkaerőpiaci fejleményeket foglalja össze aRead more

Az európai munkaerőpiacok erőteljesebb állapotban lábaltak ki a Covid19-ből. 2021 végére, alig több mint 18 hónappal a világjárvány kezdete után az EU-ban a foglalkoztatási ráta csaknem elérte a válság előtti szintet. Ez a jelentés a 2020. és 2021. évi munkaerőpiaci fejleményeket foglalja össze az európai uniós munkaerő-felmérés negyedéves adatainak felhasználásával. Az összefoglalást strukturális szempontból végzi el, az ágazati és foglalkozási szintű adatokra, valamint a legfontosabb demográfiai változókra összpontosítva, társadalmi nemre és életkorra lebontva. Ugyan az uniós tagállamokban a foglalkoztatási szintek várhatóan visszatérnek a válság előtti szintre, a foglalkoztatás összetétele jelentősen megváltozik. A Covid19 felgyorsított néhány korábbi tendenciát – a jobb minőségű és jobban fizetett munkahelyeken a foglalkoztatás növekedésével járó szakmai korszerűsítést, valamint a távmunka elterjedését –, mégpedig olyan módon, amely valószínűleg maradandó nyomot hagy az európai uniós foglalkoztatás szerkezetében.

Read less

Formats and languages

  • Jelentés

    Oldalak száma: 
    46
    Hivatkozási szám: 
    EF22022
    ISBN: 
    978-92-897-2286-5
    Katalógusszám: 
    TJ-09-22-521-EN-N
    DOI: 
    10.2806/321685
    Catalogue info

    A Covid19 utáni helyreállítás: A foglalkoztatás szerkezetének változása az EU-ban

    Formátumok

    A kiadvány idézéséhez: 

    Eurofound (2022), Recovery from COVID-19: The changing structure of employment in the EU, Publications Office of the European Union, Luxembourg.

  • Executive summary

    Hivatkozási szám: 
    EF22022EN1
    Catalogue info

    Recovery from COVID-19: The changing structure of employment in the EU

    Szerző(k): 
    Eurofound

    Letölthető 1 nyelven

    Letöltés
  • Tables and graphs

    The report contains the following lists of tables and figures

    List of tables

    • Table 1: Job vacancy rates, by sector, EU27, 2021 (%)
    • Table 2: Year-on-year changes in employment levels and actual weekly hours worked, 2019–2021, EU27
    • Table 3: Year-on-year changes in employment levels and weekly hours worked, by gender and age, 2020–2021, EU27
    • Table 4: Year-on-year changes in employment levels and weekly hours worked for the 15–24 age group, by gender, Q4 2020–Q4 2021, EU27
    • Table 5: Year-on-year changes in employment by gender and sector, Q4 2019–Q4 2021, EU27 (%)
    • Table 6: Year-on-year changes in average number of actual weekly working hours, by age, gender and sector, Q4 2020–Q4 2021, EU27 (hours)
    • Table 7: Main broad occupational trends in employment and hours year on year, Q4 2019–Q4 2020, EU27
    • Table 8: Top three jobs with biggest employment gains and losses, Q4 2019–Q4 2021, EU27

    List of figures

    • Figure 1: Actual and trend estimates of employment levels among workers aged 15 and older, 2019–2020, EU27 (millions)
    • Figure 2: People employed but not working, EU27 (percentage point difference from pre-COVID-19 baseline – same quarter in 2019)
    • Figure 3: People employed but not working, by sector, Q4 2019–Q4 2021, showing peak incidence in Q2 2020, EU27 (%)
    • Figure 4: Year-on-year changes in unemployment levels, by age, 2020–2021, EU27 (percentage points)
    • Figure 5: Labour market slack, 2019–2020, EU27 (% of the extended labour force)
    • Figure 6: Labour market slack, by country, Q4 2021, EU27 (percentage of the extended labour force)
    • Figure 7: The components of labour market slack, by age and gender, Q4 2021 (percentage of the extended labour force)
    • Figure 8: Transitions in labour market status, EU27, Q3 2021–Q4 2021 (million people)
    • Figure 9: Net flows between employment and inactivity, by country and gender, Q3 2021–Q4 2021, EU27 (thousands)
    • Figure 10: Employment shifts by job–wage quintile comparing the financial crisis (2008–2010) and the pandemic (Q4 2019–Q4 2021), EU27 (millions)
    • Figure 11: Employment shifts by job–wage quintile, Q4 2019–Q4 2021, EU27 (millions)
    • Figure 12: Employment shifts by job–wage quintile, by gender, Q4 2019–Q4 2021, EU27 (millions)
    • Figure 13: Employment shifts, by job–wage quintile and broad sector, Q2 2019–Q4 2020, EU27 (millions)
    • Figure 14: Employees working from home, by country, 2019–2021, EU27 (%)
    • Figure 15: Employees working from home, by occupation, 2019–2021, EU27 (%)
    • Figure 16: Change in employment, by occupation and teleworking incidence, Q4 2019–Q4 2021, EU27 (%)
    • Figure 17: Employees working from home, by sector, 2019–2021, EU27 (%)
    • Figure 18: Employees working from home, by gender, EU27
    • Figure 19: Employees working from home, by gender and country, 2021, EU27 (%)
    • Figure 20: Employees in teleworkable jobs, by gender and country, 2020, EU27 (%)
    • Figure 21: Employees working from home, by age, 2016–2021, EU27 (%)

Előfordulhat, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való 2020. január 31-ei kilépését megelőzően végzett és később közzétett kutatások mind a 28 uniós tagállamra vonatkozó adatokat tartalmaznak. Ezen időpontot követően a kutatások – eltérő rendelkezés hiányában – csak a 27 uniós tagállamot veszik figyelembe (az EU28 az Egyesült Királyságot leszámítva).

Part of the series

  • COVID-19

    Eurofound’s work on COVID-19 examines the far-reaching socioeconomic implications of the pandemic across Europe as they continue to impact living and working conditions. A key element of the research is the e-survey, launched in April 2020, with five rounds completed at different stages during 2020, 2021 and 2022. This is complemented by the inclusion of research into the ongoing effects of the pandemic in much of Eurofound’s other areas of work.

Useful? Interesting? Tell us what you think. Hide comments

Új hozzászólás