Industrial relations and social dialogue

Szociális párbeszéd és kollektív tárgyalás a kórházi ágazatban a Covid19-világjárvány idején

Report
Közzétéve
1 december 2022
pdf
Formats and languages
Executive summary
Letöltés

Fő megállapítások

  • Azokban az országokban, ahol a szociális partnerek közötti együttműködés hosszú múltra tekint vissza, a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás meghatározó szerepet játszott a Covid19-világjárvány által a kórházi ágazatban előidézett nehézségek némelyikének kezelésében. A szociális partnerek közötti tárgyalásoknak döntő jelentősége volt többek között az egészségügyi válság megoldásához szükséges munkaszervezési változtatások elfogadásában, valamint a pluszfinanszírozás és források sikeres felosztásában.
Read more
  • Azokban az országokban, ahol a szociális partnerek közötti együttműködés hosszú múltra tekint vissza, a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás meghatározó szerepet játszott a Covid19-világjárvány által a kórházi ágazatban előidézett nehézségek némelyikének kezelésében. A szociális partnerek közötti tárgyalásoknak döntő jelentősége volt többek között az egészségügyi válság megoldásához szükséges munkaszervezési változtatások elfogadásában, valamint a pluszfinanszírozás és források sikeres felosztásában.
  • A Covid19-válság alatt a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás elengedhetetlennek bizonyult ahhoz, hogy megoldást találjanak a kórházi ágazatban felmerülő nehézségekre néhány olyan országban is, ahol ezeknek általában nincs kiemelkedő szerepe. Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban és Máltán például nagymértékben fellendült a szociális párbeszéd a kórházi ágazatban. Ezzel szemben a 2007–2008-as pénzügyi válság után az egészségügyi ágazatban alkalmazott megszorító intézkedések által leginkább érintett országokban – konkrétan Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban –, amelyekben az egészségügyi ellátórendszer még nem heverte ki teljesen az említett időszakban történt létszámleépítéseket és a bérek befagyasztását, a kormányok a szociális partnerek bevonása nélkül hajtottak végre jogszabályokat, és utóbbiak az általános reagálás irányításában is csak korlátozott szerepet kaptak.
  • A világjárvány következtében a szociális partnerek részvétele a kórházi ágazatban túlnőtt a fizetés és a munkaidő hagyományos kérdéskörein. Mivel biztosítani kellett a kórházak munkaerő-kapacitását, ez gyakran szükségessé tette a bevonásukat a munkaszervezési gyakorlatok módosításába és a személyzet újraelosztásába, illetve más, a személyi állomány egészségének és biztonságának védelmére irányuló intézkedésekbe.
  • A világjárvány súlyosbította a meglévő létszámhiányt, és a járvány következményeként valószínűleg nagyobb lesz a nemzetközi verseny az egészségügyi dolgozók felvételéért. A szociális partnerek ebben az ágazatban egyre aggasztóbbnak találják a nagymértékű stressz és munkaterhelés potenciális hatását a személyzet megtartására, mivel ezek a tényezők gyakran együtt járnak az ágazat elhagyásának szándékával a munkavállalók részéről.
  • A megállapításokból kiderül, hogy ahol a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás meghatározó szerepet játszott a Covid19-világjárvány idején a kórházi ágazatban tapasztalt nehézségek kezelésében, ott a válaszlépéseket jobban és gyorsabban sikerült kidolgozni. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a jól működő szociális párbeszéd és kollektív tárgyalás milyen döntő szerepet játszik egy erős kórházi ágazatban, és hogyan növelheti az EU felkészültségét a jövőben lehetséges egészségügyi válságokra.
Read less

Összegzés

A jelentés elemzi a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás szerepét a Covid19-világjárvány által a kórházi ágazatban előidézett vagy súlyosbított nehézségek kezelésében. Azt is megvizsgálja, hogy kellett-e változtatni az országos szinten meglévő szociális párbeszéden és kollektív tárgyalásiRead more

A jelentés elemzi a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás szerepét a Covid19-világjárvány által a kórházi ágazatban előidézett vagy súlyosbított nehézségek kezelésében. Azt is megvizsgálja, hogy kellett-e változtatni az országos szinten meglévő szociális párbeszéden és kollektív tárgyalási folyamatokon ahhoz, hogy ezeket az új kihívásokat kezelni tudják. A kutatásnak része volt egy szakirodalmi áttekintés, hogy kontextusba helyezze a kórházi ágazat strukturális jellemzőit, valamint az EU-27 területén és Norvégiában a válság kezelésére bevezetett szakpolitikai kezdeményezések elemzése. A megállapítások azt jelzik, hogy a szociális partnereket Európa-szerte változó mértékben és módokon vonták be a világjárványra adott válaszlépésekbe. A szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás meghatározó szerepet kapott néhány országban, máshol viszont a szociális partnerek bevonása alacsonyabb szintű volt. Bár a szociális párbeszéd intézményeiben és folyamataiban jelentős változás nem történt, az általuk tárgyalt témák köre túlmutatott a foglalkoztatás és a munkakörülmények hagyományos területein.

Read less

Formats and languages

  • Jelentés

    Oldalak száma: 
    52
    Hivatkozási szám: 
    EF21030
    ISBN: 
    978-92-897-2296-4
    Katalógusszám: 
    TJ-05-22-381-EN-N
    DOI: 
    10.2806/660968
    Catalogue info

    Szociális párbeszéd és kollektív tárgyalás a kórházi ágazatban a Covid19-világjárvány idején

    Formátumok

    A kiadvány idézéséhez: 

    Eurofound (2022), Social dialogue and collective bargaining in the hospital sector during the COVID-19 pandemic, Publications Office of the European Union, Luxembourg.

  • Executive summary

    Hivatkozási szám: 
    EF21030EN1
    Catalogue info

    Social dialogue and collective bargaining in the hospital sector during the COVID-19 pandemic

    Szerző(k): 
    Eurofound

    Letölthető 1 nyelven

    Letöltés
  • Tables and graphs

    The report contains the following lists of tables and figures.

    List of tables

    • Table 1: Distribution of social dialogue and collective bargaining practices, by type of social partner involvement and issues covered
    • Table 2: Bargaining level of pay initiatives addressed in social dialogue and collective bargaining rounds
    • Table 3: Summary of major developments in social dialogue and collective bargaining in the hospital sector during the COVID-19 pandemic in different industrial democracy clusters

    List of figures

    • Figure 1: Change in employment in the hospital sector (%), EU Member States, 2015–2020
    • Figure 2: Share of hospital employment out of total employment (%), EU Member States and the United Kingdom, 2015 and 2020
    • Figure 3: Breakdown of hospital doctors by gender (%), EU Member States and Norway, 2019
    • Figure 4: Breakdown of hospital doctors by age (%), EU Member States and Norway, 2019
    • Figure 5: Ratio of nurses and midwives to doctors in hospitals (full-time equivalents), EU Member States, Norway and the United Kingdom, 2019 or most recent data available
    • Figure 6: Share of temporary employment in hospital sector and total employment (%), EU Member States, 2020
    • Figure 7: Share of part-time employment in hospital sector and total employment (%), EU Member States, 2020
    • Figure 8: Share of foreign-trained doctors in country (%), EU Member States, Norway and the United Kingdom, 2019
    • Figure 9: Share of foreign-trained nurses in country (%), EU Member States, Norway and the United Kingdom, 2019
    • Figure 10: Distribution of hospital beds (%), by type of ownership, EU Member States, 2019
    • Figure 11: Remuneration of nurses and doctors (salary ratio to national average wage), EU Member States, Norway and the United Kingdom, 2019
    • Figure 12: Wages of hospital nurses and specialists in selected central and eastern European countries, 2010–2019
    • Figure 13: Wages of hospital nurses and specialists in Greece, Ireland, Italy, Portugal and Spain, 2010–2019
  • Subscribe to updates

    To be notified of this publication and other publications in this area please visit the subscription management centre to update your contact details and subscription preferences.

Előfordulhat, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való 2020. január 31-ei kilépését megelőzően végzett és később közzétett kutatások mind a 28 uniós tagállamra vonatkozó adatokat tartalmaznak. Ezen időpontot követően a kutatások – eltérő rendelkezés hiányában – csak a 27 uniós tagállamot veszik figyelembe (az EU28 az Egyesült Királyságot leszámítva).

Part of the series

  • COVID-19

    Eurofound’s work on COVID-19 examines the far-reaching socioeconomic implications of the pandemic across Europe as they continue to impact living and working conditions. A key element of the research is the e-survey, launched in April 2020, with five rounds completed at different stages during 2020, 2021 and 2022. This is complemented by the inclusion of research into the ongoing effects of the pandemic in much of Eurofound’s other areas of work.

Useful? Interesting? Tell us what you think. Hide comments

Új hozzászólás