Working conditions

A távmunka térnyerése: a munkafeltételekre és a munka szabályozására gyakorolt hatás

Report
Frissítve
3 január 2023
Közzétéve
8 december 2022
pdf
Formats and languages
Executive summary
Letöltés
Szerző(k): 
Vargas Llave, Oscar; Hurley, John; Peruffo, Eleonora; Rodriguez Contreras, Ricardo; Adăscăliței, Dragoș; Botey Gaude, Laura; Staffa, Elisa; Vacas‑Soriano, Carlos

Fő megállapítások

  • A távmunka a továbbiakban is velünk marad. Az új kutatási eredmények szerint 2021-ben 41,7 millió munkavállaló végzett távmunkát az EU-ban, ami megerősíti, hogy 2019 óta megduplázódott a távmunkát végző munkavállalók száma. Jóllehet 2022-ben volt egy kis visszaesés, ez az emelkedő tendencia várhatóan újraindul, mivel a technológiai fejlesztések révén bővül a távmunkában végezhető munkák köre, és a munkavállalók és a munkáltatók preferenciái egyre inkább a távmunka felé hajlanak.
Read more
  • A távmunka a továbbiakban is velünk marad. Az új kutatási eredmények szerint 2021-ben 41,7 millió munkavállaló végzett távmunkát az EU-ban, ami megerősíti, hogy 2019 óta megduplázódott a távmunkát végző munkavállalók száma. Jóllehet 2022-ben volt egy kis visszaesés, ez az emelkedő tendencia várhatóan újraindul, mivel a technológiai fejlesztések révén bővül a távmunkában végezhető munkák köre, és a munkavállalók és a munkáltatók preferenciái egyre inkább a távmunka felé hajlanak.
  • A világjárvány megmutatta, hogy a távmunkában hatalmas lehetőségek rejlenek, mivel azáltal, hogy lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy munkaidejüket a magán- és családi életük figyelembevételével maguk osszák be, javítja a munkavállalók élet- és munkakörülményeit. A munkavállalók egyszersmind kevesebb időt töltöttek ingázással, és a munka során nagyobb autonómiát és rugalmasságot tapasztaltak meg, anélkül, hogy ez negatív hatással lett volna a munkahelyi termelékenységre.
  • A távmunka elterjedtségét nem feltétlenül befolyásolja a nem, jóllehet a nők valamivel nagyobb arányban végeznek távmunkát, mint a férfiak. A társadalmi nemi szerepek állandósult elosztása miatt azonban különbségek mutatkoznak a munka és a magánélet közötti egyensúly tekintetében, mivel – különösen a világjárvány alatt – nagyobb valószínűséggel viselték a nők a felmerülő pótlólagos fizetetlen munka jelentette terhet, és a férfiaknál nehezebbnek találták a távmunka magánéletükkel való összeegyeztetését.
  • Az EU több országa is aktualizálta a távmunkára vonatkozó szabályozását, azonban nincs egységes megközelítés, mivel az uniós tagállamok egyes ágazataiban és vállalatainál a szabályozás, a gyakorlat és a munkakultúra különböző kombinációira van szükség. Ez rávilágít arra, hogy az esetleges jövőbeli uniós jogszabályoknak is figyelembe kell majd venniük az egyes országok között fennálló különbségeket, amikor elősegítik a távmunkára vonatkozó megfelelő nemzeti szintű szabályozások kidolgozását. Az eredmények megerősítik, hogy a szociális párbeszéd kritikus fontosságú szerepet tölt be a távmunkára vonatkozó olyan szabályozások bevezetésében, amelyek védik a munkafeltételeket, és mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára pozitív eredményeket hoznak.
  • A távmunka világjárványhoz köthető térnyerése tovább súlyosbíthatta a magas és az alacsony képzettségű munkavállalók közötti bér- és foglalkoztatási különbséget, mivel főként a jobban fizetett, magasabb szintű foglalkozásokban volt jellemző, egyenlőtlenségeket teremtve a távmunkához hozzáférő és a távmunkához hozzá nem férő munkavállalók között. Mivel a távmunkához hozzáférő munkavállalók előnyösebb helyzetben lehetnek a nagyobb állásbiztonság, a jobb bérek, a potenciálisan nagyobb önállóság és jobb munka és a magánélet közötti egyensúly révén, a politikai döntéshozókra fontos szerep hárul az egyenlő feltételek biztosítása terén azok számára, akik tudnak távmunkában dolgozni, illetve azok számára, akiknek erre nincs lehetőségük.
Read less

Összegzés

Ez a jelentés a távmunka Covid19-világjárvány alatti, 2020-as és 2021-es helyzetével kapcsolatban az Eurofound által végzett kutatást ismerteti. Megvizsgálja a távmunka előfordulásában bekövetkezett változásokat, az otthonról dolgozó munkavállalók által tapasztalt munkakörülményeket és az e munkaRead more

Ez a jelentés a távmunka Covid19-világjárvány alatti, 2020-as és 2021-es helyzetével kapcsolatban az Eurofound által végzett kutatást ismerteti. Megvizsgálja a távmunka előfordulásában bekövetkezett változásokat, az otthonról dolgozó munkavállalók által tapasztalt munkakörülményeket és az e munkaszervezési módszerrel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó szabályozások változásait. Az eredmények a távmunka világjárvány által kiváltott gyors térhódítására derítenek fényt: 2021-ben 10 európai munkavállalóból 2 dolgozott távmunkában – a világjárvány nélkül ezen arány elérése valószínűleg 2027-ig váratott volna magára. Az egészségügyi válság lehetővé tette, hogy kibontakozzanak a munkaidő és a munkavégzés helyének rugalmasságát biztosító társadalmi és technológiai lehetőségek. A távmunka munkafeltételekre gyakorolt hatását kezdetben nehéz volt meghatározni, mivel e hatásokat nehéz volt különválasztani a világjárványból fakadó tényezőktől, így például a lezárásoktól és az iskolák bezárásától. Idővel azonban egyre nyilvánvalóbbá váltak mind a pozitív hatások, így például a távmunka munka és magánélet közötti egyensúly javításához való hozzájárulása, mind pedig a negatív hatások, úgymint a társadalmi interakciók csökkenése és a ledolgozott túlórák számának növekedése. A távmunka térnyerése és a munkafeltételekre gyakorolt hatásainak megismerése kapcsán újfent előtérbe kerültek a szabályozási keretek, és több uniós tagállamban új szabályozást fogadtak el távmunka tekintetében.

Read less

Formats and languages

  • Jelentés

    Last updated date: 
    03 jan 2023
    Oldalak száma: 
    86
    Hivatkozási szám: 
    EF22005
    ISBN: 
    978-92-897-2297-1
    Katalógusszám: 
    TJ-09-22-648-EN-N
    DOI: 
    10.2806/069206
    Permalink: 
    eurofound.link/ef22005
    Catalogue info

    A távmunka térnyerése: a munkafeltételekre és a munka szabályozására gyakorolt hatás

    Szerző(k): 
    Vargas Llave, Oscar; Hurley, John; Peruffo, Eleonora; Rodriguez Contreras, Ricardo; Adăscăliței, Dragoș; Botey Gaude, Laura; Staffa, Elisa; Vacas‑Soriano, Carlos
    Topics: 
    A foglalkoztatás új formái; Munkakörülmények és fenntartható munka; Working conditions; Távmunka; Employment relationship; COVID-19; A digitális korszak: a munka és a foglalkoztatás lehetőségei és kihívásai; Labour and social regulation

    Formátumok

    A kiadvány idézéséhez: 

    Eurofound (2022), The rise in telework: Impact on working conditions and regulations, Publications Office of the European Union, Luxembourg.

  • Executive summary

    Hivatkozási szám: 
    EF22005EN1
    Catalogue info

    The rise in telework: Impact on working conditions and regulations

    Szerző(k): 
    Eurofound

    Letölthető 1 nyelven

    Letöltés

  • Working papers

  • Tables and graphs

    The report contains the following lists of tables and figures.

    List of tables

    Table 1: Frequency working with ICT from home and statistical sources
    Table 2: Share of teleworkable employment, 2020, EU27 (%)
    Table 3: Telework categories based on the EWCTS 2021
    Table 4: Share of employees with a poor work–life balance, by telework arrangement, gender and whether or not they have children, EU27 (%)
    Table 5: Telework regulation clusters
    Table 6: Changes in national regulations of telework
    Table 7: Main topics addressed in telework legislative reforms
    Table 8: Overview of national-level (cross-industry) collective agreements on telework

    List of figures

    Figure 1: Share of employees working from home, 2008–2021, EU27 (%)
    Figure 2: Simple projections of the share of employees working from home in a non-pandemic scenario, 2012–2035, EU27 (%)
    Figure 3: Share of employees working from home, 2019–2021, EU27 (%)
    Figure 4: Employees working from home by sex, 2021 (%) and 2019–2021 (percentage point change), EU27
    Figure 5: Employees working from home by sex and country, 2021, EU27 (%)
    Figure 6: Employees working from home by age, 2021 (%) and 2019–2021 (percentage point change), EU27
    Figure 7: Employees working from home by size of business, 2020 (%) and 2019–2020 (percentage point change), EU27
    Figure 8: Share of employees working from home by country, 2019–2021, EU27 (%)
    Figure 9: Share of employees working from home by settlement type, 2020 (%) and 2019–2020 (percentage point change), EU27
    Figure 10: Share of employees working from home by level of education, 2020 (%) and 2019–2020 (percentage point change), EU27
    Figure 11: Employees working from home by occupation, 2020 (%) and 2019–2020 (percentage point change), EU27
    Figure 12: Employees working from home by sector, 2020 (%) and 2019–2020 (percentage point change), EU27
    Figure 13: Share of employees in teleworkable employment by sex and country, 2020, EU27 (%)
    Figure 14: Average wage levels by degree of teleworkability and sex, 2018 (average wage levels in 2018 are equal to 100), EU27
    Figure 15: Absolute change (thousands) in employment levels by occupations’ degree of teleworkability and sex, 2018–2019 (a) and 2019–2020 (b), EU27
    Figure 16: Share of full-time employees working long (weekly) hours by telework arrangement, 2021, EU27 (%)
    Figure 17: Share of full-time employees working overtime, working during their free time and working more than 40 hours per week by telework arrangement (%)
    Figure 18: Share of employees in telework arrangements (full-time and partial telework) working overtime compared with the national average of all workers, 2021 (%)
    Figure 19: Share of teleworking employees with a poor work–life balance compared with the national average of all workers, EU27 (%)
    Figure 20: Share of employees with a poor work–life balance by gender and telework arrangement, EU27 (%)
    Figure 21: Share of employees feeling too tired after work to do some of the household jobs that need to be done by telework arrangement, EU27 (%)
    Figure 22: Share of employees finding it difficult to concentrate on their job because of family responsibilities, EU27 (%)
    Figure 23: Share of employees reporting headaches and eyestrain by telework arrangement, EU27 (%)
    Figure 24: Share of teleworkers experiencing anxiety, compared with teleworkers and the national average of all workers, 2020–2021 (%)
    Figure 25: Employees’ well-being score (out of 100) by telework arrangement, 2021, EU27
    Figure 26: Regulatory sources of telework in the EU countries
    Figure 27: Number of sectors covered by sectoral agreements with telework provisions by selected Member States, 2021

  • Subscribe to updates

    To be notified of this publication and other publications in this area please visit the subscription management centre to update your contact details and subscription preferences.

Előfordulhat, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való 2020. január 31-ei kilépését megelőzően végzett és később közzétett kutatások mind a 28 uniós tagállamra vonatkozó adatokat tartalmaznak. Ezen időpontot követően a kutatások – eltérő rendelkezés hiányában – csak a 27 uniós tagállamot veszik figyelembe (az EU28 az Egyesült Királyságot leszámítva).

Part of the series

  • COVID-19

    Eurofound’s work on COVID-19 examines the far-reaching socioeconomic implications of the pandemic across Europe as they continue to impact living and working conditions. A key element of the research is the e-survey, launched in April 2020, with five rounds completed at different stages during 2020, 2021 and 2022. This is complemented by the inclusion of research into the ongoing effects of the pandemic in much of Eurofound’s other areas of work.

Useful? Interesting? Tell us what you think. Hide comments

Új hozzászólás