Publications

One of the most striking developments of the last half-century has been the huge rise in female labour market participation in advanced economies. More than two out of every three net new jobs created over the last two decades in the EU have been taken up by women, who now account for 46% of the workforce in the EU27. In 2002, the comparable figure was less than 43% and in the early 1990s it was less than 40%. This is a reflection of growing opportunities for women as well as the consolidation of a broader trend towards dual earner households.

This paper provides a context for the questions to be explored within the Foundation Forum 2022. Europe is emerging from the COVID-19 crisis having managed to protect its economy in the face of a major shock and prevent mass unemployment. However, challenges remain. While the Member States up to now appear to have diverged only moderately, at most, on key economic and social indicators, it seems that the pandemic has widened many social inequalities. The mass shift to telework has raised questions over how the world of work will look in the future.

Az elmúlt években néhány időszakos kiugrástól eltekintve az EU tagállamaiban általánosan csökkent a munkabeszüntetések száma. A Covid19 világjárvány idején ez a tendencia folytatódott, és a legjelentősebb munkaügyi viták nem meglepő módon az egészségügyi és szociális szolgáltatások, az oktatás, valamint a szállítás és logisztika ágazatában zajlottak. Ez a jelentés az Eurofound által 2018-2019-ben a Munkabeszüntetési Megfigyelő (IAM) adatbázisának kísérleti alkalmazása során gyűjtött adatokat elemzi.

Ez a jelentés a Covid19-válság által az idősebb polgárok életminőségére gyakorolt hatást mutatja be, beleértve a jólétükre, pénzügyeikre, foglalkoztatásukra és társadalmi befogadásukra gyakorolt hatást. Feltárja, hogy a világjárvány hogyan hatott az ápolási-gondozási szolgáltatások igénybevételére és az idősek egyéb támogatásokra való rászorultságára. A jelentés bemutatja az uniós tagállamokban az idősek támogatása érdekében a fent említett dimenziók mentén végrehajtott szakpolitikai intézkedéseket.

The first overview of minimum wage setting for 2022 shows that, while some negotiations are still ongoing, virtually all EU Member States have increased their nominal statutory rates. Compared to last year, when most countries settled for cautious increases against a background of deep uncertainty caused by the pandemic, growth in statutory rates for 2022 was stronger, reflecting an easing of the situation. This was especially the case in central and eastern European countries, where some increases were in double digits. Nevertheless, inflation is back in the picture and should be monitored in the coming months to get an insight into how the increases in nominal minimum wage rates translate into actual changes in the purchasing power of minimum wage earners.

This programming document describes Eurofound’s planned work over the programming period 2021–2024. It sets out the policy and institutional context for the programme, outlines the multiannual programme for the four-year period and sets out the work programme for 2022. Eurofound’s priorities for 2021–2024 are shaped by the key challenges for social cohesion and just transitions in a changing environment in the aftermath of the COVID-19 crisis. The Agency focuses on issues where it can draw on its core expertise in the areas of working conditions, industrial relations, employment and living conditions, to support its stakeholders, by providing evidence that can assist their policy action.

The European Union Agencies Network on Scientific Advice (EU-ANSA) consists of technical and regulatory agencies that provide scientific advice to EU policymakers. This report demonstrates how EU-ANSA member Agencies are addressing the socioeconomic effects of sustainable development. It is based on two surveys conducted among the member Agencies. The survey results show that the most researched areas include the economy, employment, skills and training, gender inequalities, health and safety, social aspects, the role of regulation and social dialogue.

Az uniós projekt középpontjában a felfelé irányuló konvergencia áll. A tagállamok és polgáraik azért csatlakoznak az Unióhoz, mert úgy gondolják, hogy a tagság kiegyensúlyozott gazdasági jólétet és társadalmi haladást eredményez az egyes országokban. A tagállamok közötti növekvő egyenlőtlenségek – melyek a 2008-tól 2013-ig tartó gazdasági válság során is tapasztalhatók voltak– az EU ígérete megszegésének tekinthetők, és magukban hordozhatják az elégedetlenség és a szétesés csíráját.

A technológiai változások az információk digitális tárolására, feldolgozására és kommunikációjára alkalmas elektronikus eszközök kapacitásának bővülésével egyidejűleg gyorsulnak. A digitalizáció átalakítja az EU gazdaságát és munkaerőpiacát: az EU tagállamaiban található munkahelyek egyharmadát a magasan digitalizált munkahelyek kategóriájába sorolják. Melyek a digitális forradalom foglalkoztatottságra és munkavégzésre gyakorolt hatásai? És hogyan befolyásolja a társadalmi párbeszédet?

Az elmúlt fél évszázadban az európai munkaerőpiacok egyik legszembetűnőbb fejleménye a nők munkaerő-piaci részvételének hatalmas növekedése volt. Az elmúlt két évtizedben az EU-ban létrehozott három új nettó munkahelyből kettőt nők töltöttek be. Ugyanakkor a népesség elöregedése és a szakpolitikai változások miatt az idősebb munkavállalók körében meredeken emelkedő foglalkoztatási arányok növelték az idősebb munkavállalók arányát a munkaerőpiacon.