Európai és nemzetközi együttműködés

Az Eurofound páneurópai felméréseiben használt módszereket és kérdőíveket más kutatók is szabadon használhatják bizonyos, a szerzői jogvédelemre vonatkozó feltételek betartása mellett, és sokan fejezték ki érdeklődésüket anyagaink felhasználása, illetve az Eurofounddal folytatott együttműködés iránt.

Európai szintű együttműködés

A legutóbbi európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) során Belgiumban, Franciaországban, Szlovéniában és Spanyolországban a nemzeti kormány saját költségére növelte a minta méretét annak érdekében, hogy mélyrehatóbb elemzést lehessen végezni. Az európai munkakörülmény-felmérésben már évek óta részt vesz Norvégia és Svájc is.

Hasonlóképpen, a 2016. évi európai életminőség-felmérés (EQLS) során Olaszországban a Nemzeti Közpolitikai Elemzési Intézet (INAPP) finanszírozta az olasz minta méretének a növelését.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHA) kötött egyetértési megállapodás keretében az Eurofound hasznos betekintést nyújtott az EU-OSHA számára a felmérések módszertanának kialakításába és a felmérések megtervezésébe. A 2009. évi új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérésében (ESENER) az EU-OSHA az Eurofound Európai vállalati felmérésben (ECS) alkalmazott módszertanát használta. Az ECS és az ESENER felmérésekkel foglalkozó munkatársak rendszeres kapcsolatot tartanak fenn egymással, hogy megoszthassák az egyes projektek kapcsán szerzett tanulságokat. Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) partnerként részt vett a 2019. évi európai vállalati felmérés terepmunkájában. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) az európai munkakörülmény-felmérés adatait használja fel a nemek közötti egyenlőség mutatójának meghatározásához. Az Eurofound az Alapjogi Ügynökség (FRA) felmérésének az előkészítéséhez is segítséget nyújtott.

Az Európai Bizottság (az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága) támogatja az uniós tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek bevonását az Eurofound felméréseibe.

Nemzetközi együttműködés

Az európai munkakörülmény-felmérés kérdőíve és módszertana ötletadóként szolgált a világ más részein végzett felmérésekhez, így például az amerikai munkakörülmény-felméréshez, a dél-koreai munkakörülmény-felméréshez és a 2016. évi izraeli szociális felméréshez. Egyes közép-amerikai országok, valamint Argentina, Chile és Uruguay az európai munkakörülmény-felmérés kérdőíveinek saját igényeikhez igazított változatát használják a nemzeti felmérések végzése során. A 2016. évi kínai városi munkaerőpiaci felmérésben is szerepelt az európai munkakörülmény-felmérés néhány kérdése.

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

A fejlődő és átalakulóban lévő országokban tapasztalható munkakörülményekre vonatkozó megbízható adatok és információk hiányának leküzdése érdekében az Eurofound és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) erőit egyesítve projekteket dolgoz ki a munkakörülmények egész világ szintjén történő figyelésére és elemzésére.

Az Eurofound és az ILO együttműködött egy úttörő projektben, amely a világ különböző pontjain megfigyelhető munkakörülményeket rögzítve elemezte a munkahelyek színvonalát és a munkavállalók életminőségét Európában, Ázsiában és az amerikai kontinensen.

Emellett mindkét szervezet kidolgozott egy egységes globális munkakörülmény-felmérési módszertant. Ezzel egy olyan, nemzeti szintre adaptálható eszközt kívántak létrehozni, amelyet az egyes országok a három érdekelti oldal igényeihez igazíthatnak, és amely az ILO tisztességes munkára irányuló országprogramjainak is lényeges összetevője.

Egyesült Nemzetek Szervezete

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) az Eurofound európai életminőség-felméréshez (EQLS) kidolgozott kérdőívét használta a Horvátországban és Észak-Macedóniában korábban végzett életminőség-felmérései során.

Nemzetközi iránymutatások kidolgozásában való részvétel és szakpolitikák nyomon követése

Az Eurofound a munkahelyek színvonalának és a munkavállalók életminőségének felméréseken keresztül történő mérésére vonatkozó nemzetközi statisztikai iránymutatások kidolgozásához is hozzájárult. Ide tartoznak például a következők:

Az európai munkakörülmény-felmérést a munkahelyek minőségét érintő fejlemények nyomon követésére is használják, például az Európai Bizottság Közös Értékelési Keretében vagy az OECD munkahelyek színvonalával kapcsolatos munkája során. Az Eurostat az európai munkakörülmény-felmérés egyes kérdéseit használja az európai foglalkoztatás színvonalának figyeléséhez.

Nemzetközi viszonylatban az európai életminőség-felmérés kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel valamennyi uniós tagországra kiterjed, sokrétű információt nyújt egyetlen adathalmazban, és egyaránt vonatkozik az aktív és a nem aktív népességre. A felmérés által szolgáltatott adatokat több nemzetközi monitoring kezdeményezés használja, így például a következők:

  • a nemek közötti egyenlőség mutatója – a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) az európai életminőség-felmérés és az európai munkakörülmény-felmérés adatait használja a nemek közötti egyenlőség idő területén történő méréséhez
  • az Európai Bizottság és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által támogatott aktív idősödés index
  • a Bertelsmann Alapítvány (2013. és 2014. évi) társadalmi kohézió radarja

Az európai életminőség-felmérés az Európai Bizottságnak „A GDP-n túl” című napirendjének a kidolgozásához hozzájáruló kutatás és nyilvános vita fontos forrása volt. Az Eurostat életminőség-indikátorainak a kidolgozásához is felhasználták.