2012. évi európai életminőség-felmérés

A harmadik európai életminőség-felméréshez kapcsolódó terepmunka a 27 uniós tagállamban 2011 szeptember végétől 2012 február elejéig tartott.

Az eredményekről szóló, Életminőség Európában: A válság hatásai című jelentés az interneten elérhető.

 

Legfontosabb eredmények

A felmérés több mint 20%-os visszaesést mutat egyes uniós tagállamokban az emberek optimizmusának és boldogságának szintjében, a megkérdezettek több mint egyharmada pedig azt is jelezte, hogy az elmúlt öt évben pénzügyi helyzetük rosszabbodott. Ezek az adatok - néhány érdekes kivétellel - nagymértékben tükrözik a gazdasági realitást: az emberek Dániában és Svédországban a legoptimistábbak, míg Görögországban, Olaszországban és Portugáliában a legkevésbé azok. A társadalmi helyzet napjainkban az Európai Unióban bonyolultan összetett képet mutat. A 2007-ben végzett legutolsó felmérés óta több olyan ember szembesül munkanélküliséggel, adóssággal, lakhatási bizonytalansággal és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetetlenségével, akiknek jó keresete és jó minőségű lakása volt. 

A felmérésből az is kiderül, hogy sok ember nehezebben él meg a fizetéséből: a megkérdezettek 7%-a számára ‘nagyon nehéz’ a fizetésből megélni. Ebben a tekintetben a tagállamok között jelentős különbségek vannak: Görögországban ez az arány 22%, míg Finnországban1%. Az európaiak többsége (70%) egy családtagtól vagy rokontól kérne kölcsön, ha sürgősen pénzre lenne szüksége. 12% egy baráttól, szomszédtól vagy mástól kérne kölcsön, míg 8% egy szolgáltatóhoz vagy intézményhez fordulna. A megkérdezettek 10%-a nem tudna kihez fordulni, ez különösen a legalacsonyabb fizetésűek (15%) csoportjára volt igaz. Az európai polgárok összesen 8%-a volt képtelen visszafizetni informális hitelét a futamidőn belül.

Az utóbbi öt évben a főbb közintézményekbe, kormányokba és parlamentekbe vetett bizalom megrendült, és ez a bizalomvesztés nyilvánvalóan azokban az országokban volt a legnagyobb, amelyeknek a legnehezebb gazdasági kihívásokkal kell szembenézniük (pl. Spanyolország és Görögország). A közintézményekbe vetett bizalom Dániában, Finnországban, Luxemburgban és Svédországban a legnagyobb, ami jórészt annak köszönhető, hogy ezekben a tagállamokban példátlan módon bíznak az emberek a nemzeti politikai intézményekben.

Az áttekintő jelentés kérdések széles körét öleli fel, így a foglalkoztatást, a kereseteket, a lakás- és életkörülményeket, a családot, az egészséget, a munka és a magánélet egyensúlyát, az élettel való elégettséget, valamint a társadalom érzékelt életminőségét. 2013-ban további jelentések készülnek a szubjektív jólétről, a társadalmi egyenlőtlenségekről, a társadalom és a közszolgáltatások minőségéről, valamint a három felmérés időtartama alatt az életminőségben tapasztalt tendenciákról.

Megkérdezettek köre

A jelentés 27 uniós tagállamra terjed ki, de összesen 43,636 embert kérdeztek meg 34 országból (a különbséget  hét tagjelölt vagy csatlakozás előtt álló ország adja: Horvátország, Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Koszovó, Szerbia és Törökország). Az ezekből az országokból származó adatokat 2013-ban teszik közzé. Az Eurofound szorosan együttműködött belga vállalkozójával, a GfK EU3C vállalattal annak érdekében, hogy biztosítsa a harmadik európai életminőség-felmérés lehető legmagasabb színvonalú előkészítését és elvégzését.

Az adatok várhatóan az Egyesült Királyság adatarchívumán keresztül 2013 tavaszán válnak elérhetővé mindenki számára.

Módszertan