A 2016. évi európai életminőség-felmérés

A 2016. évi európai életminőség-felmérés

Interaktív prezentációból ismerheti meg a 2016. évi európai életminőség-felmérés főbb megállapításait és átfogó eredményeit.

Az Eurofound európai életminőség-felmérése (EQLS) dokumentálja az életkörülményeket és az emberek társadalmi helyzetét, és az európai polgárok életét leginkább meghatározó kérdéseket járja körül. Az Eurofound 2016 szeptembere és 2017 márciusa között már e sorozat negyedik felmérését készítette el (az első 2003-ben készült). A 2016. évi európai életminőség-felmérés keretében 33 országból - 28 uniós tagállamból és 5 tagjelölt országból (Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország) - közel 37 000 emberrel készítettek interjút. Eredményei kérdések széles körében nyújtanak részletes információt három fő területen:

  • Életminőség: szubjektív jóllét, optimizmus, egészség, életszínvonal és a nélkülözés aspektusai, munka és magánélet egyensúlya
  • A társadalom minősége: szociális bizonytalanság, a tapasztalt társadalmi kirekesztés és társadalmi feszültségek, az emberekbe és intézményekbe vetett bizalom, a részvétel és a közösségi életben való elkötelezettség, valamint képzésben/élethosszig tartó tanulásban való részvétel
  • Közszolgáltatások minősége: egészségügyi ellátás, tartós gondozás, gyermekellátás és egyéb közszolgáltatások

Főbb eredmények

Adatkereső

Az életminőségre, a társadalom és a közszolgáltatások minőségére vonatkozó európai és országos adatokat megjelenítheti, tanulmányozhatja és összehasonlíthatja interaktív adatkeresőnkkel.

Összegezve, a 2016. évi európai életminőség-felmérés eredményei általános fejlődést mutatnak a következő három fő vizsgált területen: életminőség, a társadalom minősége és a közszolgáltatások minősége - jóllehet ez nem minden országra és minden társadalmi csoportra igaz.

Az életminőség általános javulása figyelhető meg; néhány terület a válság előtti szintre került. A legutóbbi felmérés óta például nőtt az optimizmus szintje, az életszínvonallal való elégedettség fokozódott, míg az élettel való elégedettség és a boldogság szintje nem változott. Az életszínvonallal való elégedettség közelít egymáshoz a tagállamokban, általánosságban javult az egészség önjellemzésen alapuló minősége és csökkentek az anyagi nehézségek (egyre többen jönnek ki a pénzükből). Ugyanakkor romlott a munka és a magánélet közötti egyensúly és az országok kétharmadában komolyan aggódnak az időskori jövedelmek elégtelensége miatt.

2011-hez képest az eredmények a társadalmi mutatók minőségének általános javulásáról tanúskodnak. A nemzeti intézményekbe vetett bizalom nőtt, a társadalmi szervezetek felé való elköteleződés és az azokkal való együttműködés fokozódik, a 18-24 évesek között erősödött az emberekbe vetett bizalom, a társadalmi kirekesztettség érzése csökkent és a szegények és a gazdagok, a vezetők és munkavállalók, az idősek és a fiatalok, a férfiak és a nők között tapasztalt feszültségek csökkentek. Ugyanakkor a vallási és etnikai csoportok között tapasztalt feszültségek enyhén nőttek, és ennél valamivel kisebb mértékben a szexuális irányultságon alapuló feszültségek is.

Az adatokból a közszolgáltatások minősége értékelésének általános javulása is kiolvasható a legutóbbi felmérés óta. Számos fő közszolgáltatással, például az egészségügyi szolgáltatásokkal és a tömegközlekedéssel való elégedettség szintje nőtt. A gyermekek ellátása javult számos olyan országban, ahol korábban gyenge volt az értékelése. Számos országban újdonság az újrahasznosítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, míg néhány országban problémát jelent a vidéki területeken a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Ugyanakkor a közszolgáltatások minősége továbbra is nagymértékben eltér a tagállamokban.

Előzmények

Ez a négy-ötévente elvégzett, egyedülálló pán-európai felmérés egyaránt vizsgálja az európai polgárok életének objektív körülményeit és azt, hogy hogyan vélekednek ezekről a körülményekről és általában az életükről, azzal a céllal, hogy adatok széles tárházát hozza létre az európai emberek életminőségéről. A felmérés adatokkal szolgál olyan kérdésékről, amelyekre az általános statisztikák nem térnek ki, mint például a társadalom minőségével, az intézményekbe vetett bizalommal és a társadalmi feszültségekkel kapcsolatos tapasztalatok. Kérdések széles körét öleli fel, így a lakáskörülményeket, a nélkülözést, a családot, az egészséget, valamint a jóllétet. Szubjektív témákkal is foglalkozik, mint például az emberek boldogságérzetének szintje, hogy mennyire elégedettek az életükkel, illetve részvételükkel a társadalomban.

  • 2003. évi európai életminőség-felmérés: 28 országra terjedt ki: a 25 uniós tagállamra és három tagjelölt országra, vagyis Bulgáriára, Romániára és Törökországra.
  • 2007. évi európai életminőség-felmérés: 31 országra terjedt ki: a 27 uniós tagállamra, Norvégiára és a tagjelölt országokra, vagyis Horvátországra, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra és Törökországra.
  • 2011. évi európai életminőség-felmérés: 34 országra terjedt ki: a 27 uniós tagállamra és hét tagjelölt vagy csatlakozás előtt álló országra: Horvátországra, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra, Izlandra, Koszovóra, Montenegróra, Szerbiára és Törökországra.
  • A legújabb 2016. évi európai életminőség-felmérés: 33 országra terjedt ki: a 28 uniós tagállamra és öt tagjelölt országra, vagyis Albániára, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra, Montenegróra, Szerbiára és Törökországra.

Módszertan

Az európai életminőség-felmérést a 18 év feletti, magánháztartásban élő felnőtt lakosság körében végzik, statisztikai mintavételen alapul és lefedi a társadalom keresztmetszetét. Az országmérettől és a nemzeti rendelkezésektől függően a 2016-os minta országonként 1000–2000 főt foglalt magában.

Az Eurofound partnere, a Kantar Public, számítógéppel támogatott személyes elbeszélgetésre (CAPI) kereste fel a megkérdezetteket a saját otthonukban, ahol kérdések átfogó listáját tették fel nekik az életminőségre vonatkozóan. (Az összegyűjtött információkat szigorúan bizalmasan kezelték, és a megkérdezettek névtelensége is garantált volt.) A 2016. évi európai életminőség-felmérés kérdőíve nagy hangsúlyt fektetett a közszolgáltatásokra: az egészségügyi ellátásra, a tartós gondozásra, a gyermekellátásra és az iskolákra, és a minőség különböző szempontjait mérte, úgymint az egyenlő hozzáférés, létesítmények, személyzet és a polgárok számára elérhető információk. A felmérés módszertanára vonatkozó részletes adatok az interneten hozzáférhetők.

További információ

A felmérés adatainak az Eurofound által készített másodlagos elemzése a következő témákkal foglalkozik majd:

  • intézményekbe vetett bizalom Európában a 21. században
  • szociális kohézió és jóllét Európában
  • nemzedékek közötti különbségek
  • a közszolgáltatások minősége.

Az európai életminőség-felmérésekkel kapcsolatos további információkért lépjen kapcsolatba Tadas Leončikas-szal.

Useful? Interesting? Tell us what you think. Hide comments

Új hozzászólás