A 2016. évi európai életminőség-felmérés

PDF version Printer-friendly version

A 2016. évi európai életminőség-felmérés

Interaktív prezentációból ismerheti meg a 2016. évi európai életminőség-felmérés főbb megállapításait és átfogó eredményeit.

Az Eurofound európai életminőség-felmérése (EQLS) dokumentálja az életkörülményeket és az emberek társadalmi helyzetét, és az európai polgárok életét leginkább meghatározó kérdéseket járja körül. Az Eurofound 2016 szeptembere és 2017 márciusa között már e sorozat negyedik felmérését készítette el (az első 2003-ben készült). A 2016. évi európai életminőség-felmérés keretében 33 országból - 28 uniós tagállamból és 5 tagjelölt országból (Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország) - közel 37 000 emberrel készítettek interjút. Eredményei kérdések széles körében nyújtanak részletes információt három fő területen:

  • Életminőség: szubjektív jóllét, optimizmus, egészség, életszínvonal és a nélkülözés aspektusai, munka és magánélet egyensúlya
  • A társadalom minősége: szociális bizonytalanság, a tapasztalt társadalmi kirekesztés és társadalmi feszültségek, az emberekbe és intézményekbe vetett bizalom, a részvétel és a közösségi életben való elkötelezettség, valamint képzésben/élethosszig tartó tanulásban való részvétel
  • Közszolgáltatások minősége: egészségügyi ellátás, tartós gondozás, gyermekellátás és egyéb közszolgáltatások

Főbb eredmények

Adatkereső

Az életminőségre, a társadalom és a közszolgáltatások minőségére vonatkozó európai és országos adatokat megjelenítheti, tanulmányozhatja és összehasonlíthatja interaktív adatkeresőnkkel.

Összegezve, a 2016. évi európai életminőség-felmérés eredményei általános fejlődést mutatnak a következő három fő vizsgált területen: életminőség, a társadalom minősége és a közszolgáltatások minősége - jóllehet ez nem minden országra és minden társadalmi csoportra igaz.

Az életminőség általános javulása figyelhető meg; néhány terület a válság előtti szintre került. A legutóbbi felmérés óta például nőtt az optimizmus szintje, az életszínvonallal való elégedettség fokozódott, míg az élettel való elégedettség és a boldogság szintje nem változott. Az életszínvonallal való elégedettség közelít egymáshoz a tagállamokban, általánosságban javult az egészség önjellemzésen alapuló minősége és csökkentek az anyagi nehézségek (egyre többen jönnek ki a pénzükből). Ugyanakkor romlott a munka és a magánélet közötti egyensúly és az országok kétharmadában komolyan aggódnak az időskori jövedelmek elégtelensége miatt.

2011-hez képest az eredmények a társadalmi mutatók minőségének általános javulásáról tanúskodnak. A nemzeti intézményekbe vetett bizalom nőtt, a társadalmi szervezetek felé való elköteleződés és az azokkal való együttműködés fokozódik, a 18-24 évesek között erősödött az emberekbe vetett bizalom, a társadalmi kirekesztettség érzése csökkent és a szegények és a gazdagok, a vezetők és munkavállalók, az idősek és a fiatalok, a férfiak és a nők között tapasztalt feszültségek csökkentek. Ugyanakkor a vallási és etnikai csoportok között tapasztalt feszültségek enyhén nőttek, és ennél valamivel kisebb mértékben a szexuális irányultságon alapuló feszültségek is.

Az adatokból a közszolgáltatások minősége értékelésének általános javulása is kiolvasható a legutóbbi felmérés óta. Számos fő közszolgáltatással, például az egészségügyi szolgáltatásokkal és a tömegközlekedéssel való elégedettség szintje nőtt. A gyermekek ellátása javult számos olyan országban, ahol korábban gyenge volt az értékelése. Számos országban újdonság az újrahasznosítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, míg néhány országban problémát jelent a vidéki területeken a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Ugyanakkor a közszolgáltatások minősége továbbra is nagymértékben eltér a tagállamokban.

Előzmények

Ez a négy-ötévente elvégzett, egyedülálló pán-európai felmérés egyaránt vizsgálja az európai polgárok életének objektív körülményeit és azt, hogy hogyan vélekednek ezekről a körülményekről és általában az életükről, azzal a céllal, hogy adatok széles tárházát hozza létre az európai emberek életminőségéről. A felmérés adatokkal szolgál olyan kérdésékről, amelyekre az általános statisztikák nem térnek ki, mint például a társadalom minőségével, az intézményekbe vetett bizalommal és a társadalmi feszültségekkel kapcsolatos tapasztalatok. Kérdések széles körét öleli fel, így a lakáskörülményeket, a nélkülözést, a családot, az egészséget, valamint a jóllétet. Szubjektív témákkal is foglalkozik, mint például az emberek boldogságérzetének szintje, hogy mennyire elégedettek az életükkel, illetve részvételükkel a társadalomban.

  • 2003. évi európai életminőség-felmérés: 28 országra terjedt ki: a 25 uniós tagállamra és három tagjelölt országra, vagyis Bulgáriára, Romániára és Törökországra.
  • 2007. évi európai életminőség-felmérés: 31 országra terjedt ki: a 27 uniós tagállamra, Norvégiára és a tagjelölt országokra, vagyis Horvátországra, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra és Törökországra.
  • 2011. évi európai életminőség-felmérés: 34 országra terjedt ki: a 27 uniós tagállamra és hét tagjelölt vagy csatlakozás előtt álló országra: Horvátországra, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra, Izlandra, Koszovóra, Montenegróra, Szerbiára és Törökországra.
  • A legújabb 2016. évi európai életminőség-felmérés: 33 országra terjedt ki: a 28 uniós tagállamra és öt tagjelölt országra, vagyis Albániára, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra, Montenegróra, Szerbiára és Törökországra.

Módszertan

Az európai életminőség-felmérést a 18 év feletti, magánháztartásban élő felnőtt lakosság körében végzik, statisztikai mintavételen alapul és lefedi a társadalom keresztmetszetét. Az országmérettől és a nemzeti rendelkezésektől függően a 2016-os minta országonként 1000–2000 főt foglalt magában.

Az Eurofound partnere, a Kantar Public, számítógéppel támogatott személyes elbeszélgetésre (CAPI) kereste fel a megkérdezetteket a saját otthonukban, ahol kérdések átfogó listáját tették fel nekik az életminőségre vonatkozóan. (Az összegyűjtött információkat szigorúan bizalmasan kezelték, és a megkérdezettek névtelensége is garantált volt.) A 2016. évi európai életminőség-felmérés kérdőíve nagy hangsúlyt fektetett a közszolgáltatásokra: az egészségügyi ellátásra, a tartós gondozásra, a gyermekellátásra és az iskolákra, és a minőség különböző szempontjait mérte, úgymint az egyenlő hozzáférés, létesítmények, személyzet és a polgárok számára elérhető információk. A felmérés módszertanára vonatkozó részletes adatok az interneten hozzáférhetők.

További információ

A felmérés adatainak az Eurofound által készített másodlagos elemzése a következő témákkal foglalkozik majd:

  • intézményekbe vetett bizalom Európában a 21. században
  • szociális kohézió és jóllét Európában
  • nemzedékek közötti különbségek
  • a közszolgáltatások minősége.

Az európai életminőség-felmérésekkel kapcsolatos további információkért lépjen kapcsolatba Tadas Leončikas-szal.

Useful? Interesting? Tell us what you think. Hide comments

Új hozzászólás

Click to share this page to Facebook securely

Click to share this page to Twitter securely

Click to share this page to Google+ securely

Click to share this page to LinkedIn securely