2010. évi európai munkakörülmény-felmérés – súlyozás
- български (bg)
- español (es)
- čeština (cs)
- dansk (da)
- Deutsch (de)
- eesti (et)
- ελληνικά (el)
- English (en)
- français (fr)
- Gaeilge (ga)
- hrvatski (hr)
- italiano (it)
- latviešu valoda (lv)
- lietuvių kalba (lt)
- македонски (mk)
- Malti (mt)
- Nederlands (nl)
- polski (pl)
- português (pt)
- română (ro)
- slovenčina (sk)
- slovenščina (sl)
- suomi (fi)
- svenska (sv)
- türkçe (tr)
Az európai munkakörülmény-felmérés korábbi sorozataihoz hasonlóan háromféle súlyozási tényezőt kell alkalmazni annak biztosítására, hogy az 5. európai munkakörülmény-felmérés adatain alapuló eredményeket reprezentatívnak lehessen tekinteni az európai munkavállalókra vonatkozóan.
- Kiválasztási valószínűségre vonatkozó súlyozási tényezők
A mintavételezési folyamat kialakításából adódóan a kevesebb munkavállalóval rendelkező háztartásokban élő embereket nagyobb eséllyel választják be a mintába, mint azokat, akik több munkavállalóval rendelkező háztartásban élnek. Az egy munkavállalóval rendelkező háztartásban például az érintett személy kiválasztásának valószínűsége 100%, míg a valószínűség 50%-ra csökken, ha a háztartásban két személynek van állása. A kiválasztási valószínűségre vonatkozó súlyozási tényezőket (vagy kialakítási súlyozási tényezők) úgy állították össze, hogy ellensúlyozzák ezt. - Rétegzés utáni súlyozási tényezők
A felmérésben való részvételi hajlandóság és rendelkezésre állás különbségeiből adódóan bizonyos csoportok túlreprezentáltak, míg más csoportok alulreprezentáltak az európai munkakörülmény-felmérés mintájában. Annak érdekében, hogy az eredmények minden egyes országban pontosan tükrözzék a munkavállalói populációt, a rétegzés utáni súlyozási tényező alkalmazására van szükség. A súlyozási tényezőket úgy számítják ki, hogy az európai munkakörülmény-felmérést összehasonlítják a munkaerő-felméréssel (Eurostat) a válaszadók neme, életkora, régiója, foglalkozása és gazdasági tevékenységi ágazata tekintetében. - Szupranacionális súlyozási tényezők
Az egyes országok közötti, a munkaerő száma tekintetében megfigyelhető különbségek nem (teljesen) tükröződnek minden egyes ország mintavételezési méretében. Annak biztosítására, hogy a nagyobb országok jelentősebb szerepet kapjanak az uniós szintű eredményekben, szupranacionális súlyozási tényezőket kell alkalmazni az európai szintű elemzések végrehajtásakor.
További részletekért lásd Súlyozási jelentés [.pdf, 3,7 MB, csak angol nyelven].