A foglalkoztatás új formái

Az uniós döntéshozókat érdekli, hogy ezek az új foglalkoztatási formák hogyan segíthetnek a rugalmasabb és befogadó munkaerőpiac kialakításában. Arról is folynak viták, hogy hogyan lehet jogszerűvé tenni a hallgatólagos foglalkoztatási gyakorlatokat, és hogyan lehet biztosítani a megfelelő szociális védelmet és elfogadható munkakörülményeket. A vita egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan kerülhető el az a helyzet, amelyben ezek az új foglalkoztatási formák kevéssé vonzók a munkavállalók számára a hagyományosabb foglalkoztatási formáknál.

Az Európai Bizottság a munkakörülmények kérdését felvetette abban a háttéranyagában, amelyet az „Európa 2020: Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kiemelt kezdeményezés megvalósításáról szóló, 2011. évi háromoldalú szociális fórumhoz készített. 2012-ben közzétett „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című közleményében a Bizottság hangsúlyozta a munkaerőpiacok dinamikájának helyreállítására vonatkozó prioritását. E prioritással összhangban az Eurofound projektet indított az Európai Unióban és Norvégiában felbukkanó új foglalkoztatási formák feltérképezése érdekében.

• Európai Bizottság (2012): Út a munkahelyteremtő fellendülés felé
• Európai Bizottság (2010): Új készségek és munkahelyek menetrendje

Az Eurofound munkája

A meglévő ismeretbeli hiányosságok megszüntetése érdekében az Eurofound 2013-ban kutatni kezdte az uniós tagállamokban felmerülő foglalkoztatási formák jellegzetességeit. A kutatás vizsgálta továbbá a munkakörülményekre és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásokat.

Legfontosabb hozzájárulások

Az Eurofound egész Európára kiterjedő kutatást végzett a felmerülő trendek azonosítása érdekében. Ez a gyakorlat az európai tagállamokban 2000. óta újonnan felbukkant vagy egyre fontosabbá váló foglalkoztatási formák kilenc tág kategóriáját eredményezte. A tanulmány részeként létrehozott számos esettanulmány bemutatja, hogy ezek az új foglalkoztatási formák hogyan működnek a tagállamokban, és milyen hatással vannak a munkakörülményekre és a munkaerőpiacra.

Az Eurofound folytatja az azonosított új trendek némelyikének részletesebb vizsgálatát. A 2016-ban végzett kutatás különösen a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt előnyös potenciált tekintette át a stratégiai jellegű, több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggésben.

Az Eurofound és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös tanulmánya vizsgálja a távmunka és az ikt-mobil munka munka világára gyakorolt hatásait. 

Források

• Esettanulmányok: Az „Új foglalkoztatási formák” jelentés alapját képező 66 esettanulmány