Ugrás a tartalomra
Shutterstock image of man teleworking on laptop

Távmunka

A távmunka egy olyan munkarend, amelynek keretében a munkát az alapértelmezett munkahelyen – rendszerint a munkáltató telephelyén – kívül végzik, információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítségével. A távmunka tipikus jellemzője a számítógépek és távközlési eszközök használata a munkavégzés rendes helyszínének megváltoztatása céljából, a munkáltató telephelyén kívül történő munkavégzés gyakorisága, valamint azon helyek száma, ahonnan a munkavállalók dolgoznak (mobilitás).

Ami a mobilitást illeti, az IKT-alapú mobil munkavégzés úgy határozható meg, mint az információs és kommunikációs technológiák – például okostelefonok, táblagépek, laptopok és/vagy asztali számítógépek – használata a munkáltató telephelyén kívül végzett és messzemenően „helyszínfüggetlen” munkához. A mobil munkavégzés a távmunka egyik változatának tekinthető. Az „IKT-alapú mobil munkavégzés” kifejezés alkalmazásakor a hangsúly azon van, hogy a munkavállalók egy sor különböző helyen dolgoznak, és IKT segítségével csatlakoznak a közös vállalati számítógépes rendszerekhez.

A távmunka, illetve az IKT-alapú mobil munkavégzés (TICTM) különböző szintű intenzitása vagy gyakorisága, valamint az, hogy hányféle helyen dolgoznak az egyének, más-más következményekkel járhat a munkafeltételek tekintetében.

Topic

Recent updates

eurofound-talks-20-rtd.png

In this episode of Eurofound Talks Mary McCaughey speaks with Eurofound Research Manager Tina Weber about new research on the right to disconnect, the evolution of the right to disconnect...

Podcast

Európai uniós háttér

Az IKT forradalmasította a munkát és az életet a 21. században. Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése új munkavégzési módokra adott lehetőséget. A távmunka és az IKT-alapú mobil munkavégzés egy rugalmas munkafeltételekből álló csomag részévé vált, amelynek célja a munkaszervezés modernizálása. A politikai döntéshozók számos uniós országban folytatnak vitát a munkavégzés módjának gyors változásáról és a mindennapi életünk más területeire gyakorolt dominóhatásokról, ideértve a munkaszervezést, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, az egészséget és a jóllétet.

Az uniós szintű szociális partnerek által 2002-ben aláírt, távmunkáról szóló európai keretmegállapodás meghatározza a távmunka fogalmát, és megállapítja a távmunkát végző személyek munkafeltételeinek európai szintű általános kereteit. Célja, hogy összehangolja egymással a munkáltatók és a munkavállalók rugalmasság és biztonság iránti közös igényét. Azóta a technológiai fejlemények elősegítették e munkarend kiterjesztését, és utat nyitottak a magasabb szintű munkavállalói mobilitás előtt, a távolról történő munkavégzés érdekében.

2020 júniusában az uniós szintű szociális partnerek keretmegállapodást írtak alá a digitalizációról, amely felvázolja a „kapcsolódás és lekapcsolódás módozataira” vonatkozó idevágó rendelkezéseket, amelyeket nemzeti szinten kell végrehajtani, összhangban a konkrét tagállami irányítási és munkaügyi eljárásokkal és gyakorlatokkal.

2021 januárjában az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felhívta az Európai Bizottságot egy olyan jogszabály előterjesztésére, amely lehetővé teszi a digitálisan dolgozó munkavállalók számára, hogy a munkaidőn kívül kijelentkezzenek. Emellett a jogszabálynak minimumkövetelményeket kellene megállapítania a távolból történő munkavégzésre vonatkozóan, tisztázva a munkafeltételeket, a munkaidőt és a pihenőidőt.

2020 eleje óta – a Covid19-világjárvány következményeként – számos munkáltató és munkavállaló tért át alapértelmezetten a távmunkára, ami a jövőre nézve megváltoztathatja a munkavégzésünk módját. Ez az elmozdulás lehetőségeket kínál a vállalatoknak, és segíti a munkavállalókat állásuk megtartásában, egyidejűleg azonban – a határok elmosódásával, a hosszú munkaidővel és az állandó elérhetőséggel összefüggésben – kihívásokat is jelent az egészség, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly tekintetében.

Az Eurofound távmunka terén végzett tevékenysége kapcsolódik ahhoz, hogy a Bizottság számára a 2019–2024 közötti időszakban prioritás a digitális korra felkészült Európa.

Fő üzenetek

  • A távmunka valamennyi uniós országban fellendült; a foglalkoztatottak több mint egyharmada kezdett el távolról dolgozni a Covid19-világjárvány kezdetén, sokan közülük pedig kevéssé vagy egyáltalán nem rendelkeztek korábbi tapasztalatokkal az efféle munkavégzés terén.
  • Az európai uniós munkaerő-felmérés (EU-LFS) megkülönbözteti egymástól azokat a munkavállalókat, akik „rendszerint” otthonról dolgoznak, és azokat, akik „időnként”. A távmunka 2020-as emelkedésének hátterében azon emberek számának növekedése áll, akik rendszerint otthonról dolgoznak. A világjárvány előtt a legtöbb országban jellemzőbb volt az időnkénti otthonról dolgozás, amely 2020-ban hasonló szinteken maradt, mint 2019-ben. 2020-ben a rendszerint otthonról dolgozás lett a tipikusabb megoldás.
  • A legtöbb uniós munkavállaló úgy nyilatkozott, hogy hosszú távon előnyben részesítené a heti néhány alkalommal történő otthoni munkavégzést. 
  • Az otthonról távmunkát végző személyek kétszer akkora valószínűséggel lépik túl a 48 órás munkaidőkorlátot, mint a telephelyen dolgozók, és lényegesen nagyobb valószínűséggel dolgoznak a szabadidejükben.
  • A távmunka elterjedése felhívta a figyelmet a munka és a magánélet közötti határvonalak elmosódására. Kritikus jelentősége lesz annak, hogy a kormányok és a szociális partnerek a „lecsatlakozáshoz való joggal” kapcsolatos vagy hasonló kezdeményezéseket vezessenek be annak megelőzése érdekében, hogy a munkavállalók nagy csoportjai a fizikai és az érzelmi kimerülés kockázatának legyenek kitéve.
  • A távmunka irányában történő, világjárvány alatti elmozdulást követően ismét a világjárvány előtti hibrid munkarendek lesznek a legelterjedtebbek.
  • A szociális partnereknek és a politikai döntéshozóknak törekedniük kell arra, hogy minden jogi keretbe vagy megállapodásba rendelkezéseket illesszenek bele, amelyek kezelik a munkaidővel, az egészséggel és biztonsággal, valamint a felszerelésekhez való hozzáféréssel és azok használatával kapcsolatos kihívásokat.

Európai uniós háttér

Az IKT forradalmasította a munkát és az életet a 21. században. Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése új munkavégzési módokra adott lehetőséget. A távmunka és az IKT-alapú mobil munkavégzés egy rugalmas munkafeltételekből álló csomag részévé vált, amelynek célja a munkaszervezés modernizálása. A politikai döntéshozók számos uniós országban folytatnak vitát a munkavégzés módjának gyors változásáról és a mindennapi életünk más területeire gyakorolt dominóhatásokról, ideértve a munkaszervezést, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, az egészséget és a jóllétet.

Az uniós szintű szociális partnerek által 2002-ben aláírt, távmunkáról szóló európai keretmegállapodás meghatározza a távmunka fogalmát, és megállapítja a távmunkát végző személyek munkafeltételeinek európai szintű általános kereteit. Célja, hogy összehangolja egymással a munkáltatók és a munkavállalók rugalmasság és biztonság iránti közös igényét. Azóta a technológiai fejlemények elősegítették e munkarend kiterjesztését, és utat nyitottak a magasabb szintű munkavállalói mobilitás előtt, a távolról történő munkavégzés érdekében.

2020 júniusában az uniós szintű szociális partnerek keretmegállapodást írtak alá a digitalizációról, amely felvázolja a „kapcsolódás és lekapcsolódás módozataira” vonatkozó idevágó rendelkezéseket, amelyeket nemzeti szinten kell végrehajtani, összhangban a konkrét tagállami irányítási és munkaügyi eljárásokkal és gyakorlatokkal.

2021 januárjában az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felhívta az Európai Bizottságot egy olyan jogszabály előterjesztésére, amely lehetővé teszi a digitálisan dolgozó munkavállalók számára, hogy a munkaidőn kívül kijelentkezzenek. Emellett a jogszabálynak minimumkövetelményeket kellene megállapítania a távolból történő munkavégzésre vonatkozóan, tisztázva a munkafeltételeket, a munkaidőt és a pihenőidőt.

2020 eleje óta – a Covid19-világjárvány következményeként – számos munkáltató és munkavállaló tért át alapértelmezetten a távmunkára, ami a jövőre nézve megváltoztathatja a munkavégzésünk módját. Ez az elmozdulás lehetőségeket kínál a vállalatoknak, és segíti a munkavállalókat állásuk megtartásában, egyidejűleg azonban – a határok elmosódásával, a hosszú munkaidővel és az állandó elérhetőséggel összefüggésben – kihívásokat is jelent az egészség, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly tekintetében.

Az Eurofound távmunka terén végzett tevékenysége kapcsolódik ahhoz, hogy a Bizottság számára a 2019–2024 közötti időszakban prioritás a digitális korra felkészült Európa.

Fő üzenetek

  • A távmunka valamennyi uniós országban fellendült; a foglalkoztatottak több mint egyharmada kezdett el távolról dolgozni a Covid19-világjárvány kezdetén, sokan közülük pedig kevéssé vagy egyáltalán nem rendelkeztek korábbi tapasztalatokkal az efféle munkavégzés terén.
  • Az európai uniós munkaerő-felmérés (EU-LFS) megkülönbözteti egymástól azokat a munkavállalókat, akik „rendszerint” otthonról dolgoznak, és azokat, akik „időnként”. A távmunka 2020-as emelkedésének hátterében azon emberek számának növekedése áll, akik rendszerint otthonról dolgoznak. A világjárvány előtt a legtöbb országban jellemzőbb volt az időnkénti otthonról dolgozás, amely 2020-ban hasonló szinteken maradt, mint 2019-ben. 2020-ben a rendszerint otthonról dolgozás lett a tipikusabb megoldás.
  • A legtöbb uniós munkavállaló úgy nyilatkozott, hogy hosszú távon előnyben részesítené a heti néhány alkalommal történő otthoni munkavégzést. 
  • Az otthonról távmunkát végző személyek kétszer akkora valószínűséggel lépik túl a 48 órás munkaidőkorlátot, mint a telephelyen dolgozók, és lényegesen nagyobb valószínűséggel dolgoznak a szabadidejükben.
  • A távmunka elterjedése felhívta a figyelmet a munka és a magánélet közötti határvonalak elmosódására. Kritikus jelentősége lesz annak, hogy a kormányok és a szociális partnerek a „lecsatlakozáshoz való joggal” kapcsolatos vagy hasonló kezdeményezéseket vezessenek be annak megelőzése érdekében, hogy a munkavállalók nagy csoportjai a fizikai és az érzelmi kimerülés kockázatának legyenek kitéve.
  • A távmunka irányában történő, világjárvány alatti elmozdulást követően ismét a világjárvány előtti hibrid munkarendek lesznek a legelterjedtebbek.
  • A szociális partnereknek és a politikai döntéshozóknak törekedniük kell arra, hogy minden jogi keretbe vagy megállapodásba rendelkezéseket illesszenek bele, amelyek kezelik a munkaidővel, az egészséggel és biztonsággal, valamint a felszerelésekhez való hozzáféréssel és azok használatával kapcsolatos kihívásokat.

Key outputs

ef22011_card_cover.png

A „hibrid munkavégzés” kifejezés a távmunka elterjedésével vált népszerűvé a COVID19-világjárvány idején, amikor a vállalatok és a munkavállalók elkezdték megvitatni a munkavégzés válság utáni megszervezésének különféle módjait. A kifejezést egyre...

25 május 2023
Publication
Research report
ef22028_card_cover.png

A jelentés megtárgyalja azokat a valószerű és elképzelhető forgatókönyveket, amelyek azt vizsgálják, hogy 2035-re merre fejlődhet a távmunka és a hibrid munka az EU-ban, valamint hogy ezek a változások milyen...

28 április 2023
Publication
Research report
ef21049_card_cover.png

A digitális technológiák sok munkavállaló számára lehetővé tették, hogy munkájukat bármikor és bárhol elvégezhessék, az ebből fakadó előnyök és hátrányok mellett. Az Eurofound adataiból az derül ki, hogy a távmunkát...

9 szeptember 2021
Publication
Research report

Ongoing work

Az Eurofound a munkafeltételekkel és a fenntartható munkával kapcsolatos tevékenysége keretében kutatásokat végez a távmunkára és az IKT-alapú mobil munkavégzésre vonatkozóan, többek között a foglalkoztatás új formáiról szóló kutatásának részeként. A vizsgált témakörök között szerepel a munka és a magánélet közötti egyensúly, a munkaidő, a munkafeltételek és a lecsatlakozáshoz való jog, valamint az, hogy miként hat a Covid19 a munkavégzési módunkra.

A foglalkoztatásra és a munkakörülményekre gyakorolt hatás

Az Eurofound távmunkára és IKT-alapú mobil munkavégzésre vonatkozó elemzése annak járt utána, hogy miként hat a digitális korban a munkaidő rugalmassága és a munkavállaló autonómiája a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre, különös tekintettel arra, hogy miként érinti ez a munka és a magánélet közötti egyensúlyt , az egészséget, a teljesítményt és a foglalkoztatási kilátásokat. Az elemzés adatai az Eurofound európai munkakörülmény-felméréséből (EWCS) és más kutatásokból származnak.

Az Eurofound és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös kutatása – szintén az EWCS adataiból merítve – azt vizsgálta, milyen hatással van a munka és a magánélet közötti egyensúlyra a különféle helyszíneken (otthon, irodában vagy más helyen) történő távmunka, illetve IKT-alapú mobil munkavégzés. Az IKT-alapú mobil munkavégzés emellett egyike az Európai Unióban egyre terjedő új foglalkoztatási formáknak, amelyeket az Eurofound tanulmányoz.

A távmunka és a Covid19

Az Eurofound egyedülálló elektronikus felmérése, az Élet, munka és a Covid19 pillanatképet ad a világjárvány alatt bekövetkezett változásoknak az emberek életére gyakorolt hatásáról, azzal a céllal, hogy segítse a politikai döntéshozókat a válságra adandó válasz kialakításában. A 2020 és 2021 folyamán több körben elvégzett felmérés lehetővé teszi azon kihívások összehasonlítását, amelyek a világjárvány alatti élet különböző szakaszaiban merültek fel. Egy sor kérdés vonatkozik az emberek munkakörülményeire, a távmunkavégzés Covid19 alatti szintjére, az otthonról történő munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatokra, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt érintő hatásokra.

A lecsatlakozáshoz való jog

A kihívások túlmutatnak a munka és a magánélet közötti egyensúlyon: a határok elmosódása, az állandó hálózati összekapcsoltság és a hosszú munkaidő problémát jelenthet a munkavállalók mentális és fizikai jóllétére nézve. A távmunka Covid19-világjárvány alatti exponenciális növekedése nyomán a lecsatlakozáshoz való joggal kapcsolatos intézkedések minden eddiginél fontosabbá váltak. Egy esettanulmányon alapuló kutatás alapján az Eurofound 2021-ben felmérte a lecsatlakozáshoz való jog munkahelyi szintű érvényesítését és hatását.

A világjárvány teljes hatását csak később fogjuk látni, de lehetséges, hogy a Covid19 maradandóan megváltoztatja a távmunkát és az IKT-alapú mobil munkavégzést az Unióban és Unión kívül.

 

 

E témában folytatódnak a kutatások különböző témakörökben, amelyeket az alábbiakban ismertetünk a hamarosan megjelenő kiadványokhoz vezető linkek segítségével.

Eurofound expert(s)

Oscar Vargas Llave

Oscar Vargas Llave is a research manager in the Working Life unit at Eurofound and manages projects on changes in the world of work and the impact on working conditions and related...

Research manager,
Working life research unit
Publications results (27)

The fast and steady recovery in employment following the COVID-19 pandemic in the EU benefited from proactive policy responses to the crisis and from resilient labour markets. Almost 90% of regions across the EU had exceeded their pre-pandemic employment levels by 2022; however, significant regional

03 September 2024

This report explores EU Member States’ legislation around the right to disconnect and assesses the impact of company policies in this area on employees’ hours of connection, working time, work–life balance, health and well-being, and overall workplace satisfaction.

30 November 2023

Using data from the European Working Conditions Telephone Survey 2021 and building on a theoretical model that differentiates between job stressors and job resources, this report examines key psychosocial risks in the workplace and their impact on health.

23 November 2023

A „hibrid munkavégzés” kifejezés a távmunka elterjedésével vált népszerűvé a COVID19-világjárvány idején, amikor a vállalatok és a munkavállalók elkezdték megvitatni a munkavégzés válság utáni megszervezésének különféle módjait. A kifejezést egyre gyakrabban használják olyan helyzetek leírására

25 May 2023

A jelentés megtárgyalja azokat a valószerű és elképzelhető forgatókönyveket, amelyek azt vizsgálják, hogy 2035-re merre fejlődhet a távmunka és a hibrid munka az EU-ban, valamint hogy ezek a változások milyen következményekkel járnak a munka világára nézve. Mennyire vannak felkészülve a vezetők és a

28 April 2023

Ez a jelentés a távmunka Covid19-világjárvány alatti, 2020-as és 2021-es helyzetével kapcsolatban az Eurofound által végzett kutatást ismerteti. Megvizsgálja a távmunka előfordulásában bekövetkezett változásokat, az otthonról dolgozó munkavállalók által tapasztalt munkakörülményeket és az e

08 December 2022

Az Eurofound által először 2020 elején elindított „Élet, munka és Covid19” felmérés célja, hogy megragadja a világjárványnak az uniós polgárok munkájára és életére gyakorolt széles körű hatását. Az Eurofound felmérésének 2022 tavaszán lebonyolított ötödik fordulója az ukrajnai háború, a rekordmagas

07 December 2022

A kormányok által 2020-ban a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett szigorú közegészségügyi korlátozások hirtelen megváltoztatták a munkakörülményeket, és azokat az azt követő két évben is tovább formálták. 2021 márciusa és novembere között 36 országban több mint 70 000 interjúra

29 November 2022

Az európai munkaerőpiacok erőteljesebb állapotban lábaltak ki a Covid19-ből. 2021 végére, alig több mint 18 hónappal a világjárvány kezdete után az EU-ban a foglalkoztatási ráta csaknem elérte a válság előtti szintet. Ez a jelentés a 2020. és 2021. évi munkaerőpiaci fejleményeket foglalja össze az

20 October 2022

A jelentés célja a 27 tagállam és Norvégia távmunkára vonatkozó jogszabályainak és a kollektív tárgyalásoknak a feltérképezése és elemzése. Feltárja a távmunkára vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos, az egyes országok közötti főbb különbségeket és hasonlóságokat, és bemutatja a vonatkozó

01 September 2022

Online resources results (40)

In this episode of Eurofound Talks Mary McCaughey speaks with Eurofound Research Manager Tina Weber about new research on the right to disconnect, the evolution of the right to disconnect in Europe, the reasons why legislative and procedural actions are being called for, the impacts that effective

15 április 2024

Flexible work increases post-pandemic, but not for everyone

Even before the outbreak of COVID-19, various forms of flexible work, such as teleworking and flexitime, were in place across EU Member States. However, the pandemic led to a surge in flexible working practices with many workers wanting to focus on their work–life balance and have more time for

In this episode of Eurofound Talks Oscar Vargas and Mary McCaughey use results from the Living, working and COVID-19 online surveys, the European Working Conditions Telephone Survey, and other analyses from Eurofound to investigate what the future holds for telework in Europe, whether the mass rollo

2 december 2022
Podcast
ef22035.png

COVID-19 in the workplace: Employer’s responsibility to ensure a safe workplace

Throughout 2021, the second year of the COVID-19 pandemic, specific occupational health and safety rules were reintroduced due to increases in infection rates. Mandatory face masks, physical distancing and hygiene measures were enforced, and the recommendation to telework was largely re-instated in

Female teleworker taking notes during video conference on her laptop

Workers want to telework but long working hours, isolation and inadequate equipment must be tackled

The COVID-19 pandemic prompted a surge in telework, with dramatic increases in the number of employees working from home (teleworking) in many European countries. What for many employees started out as a mandatory move seems to have transformed into a preference among the majority for part-time or

photo_ivailo_kalfin.png

Twin transition and pandemic challenge Eurofound to increase expertise, strengthen partnerships, expand reach, says new Director

Eurofound welcomed Ivailo Kalfin to his new role as Executive Director on 1 June. After one month in the job, he reflects on the challenges facing the EU, how they will impact on the work of Eurofound and his priorities for shaping the Agency over the next five years.

ef21018.png

Mixed impacts of COVID-19 on social dialogue and collective bargaining in 2020

​​​​​​​A first analysis of developments in working life in 2020 shows that the COVID-19 pandemic had a considerable impact on social dialogue and collective bargaining in the EU, Norway and the UK, albeit to varying degrees. While in some countries, standard procedures were by and large maintained,

ef21017_v2.png

Changing priorities: The impact of COVID-19 on national policy agendas

A first analysis of working life policies and developments in 2020 shows that the COVID-19 pandemic has in some cases speeded up and in other cases slowed down several policy developments in the EU, Norway and the UK, albeit to varying degrees, and dependent on national contexts. Increased


Blogs results (20)
ef23048.png

Europe Day is a celebration of unity, solidarity and harmony. While we may not have had much to celebrate this past year, one thing we can be proud of is how Europe has come together in the face of large-scale challenges and threats, showing that solidarity is the key to resilience and resolve.

8 május 2023
ef22080.png

The dawn of 2022 brought muted optimism to a Europe beginning to emerge from the COVID-19 pandemic, and the progress of vaccination programmes worldwide brought hope. Government and EU support during the pandemic had kept unemployment at bay, averting the widescale collapse of businesses. In step wi

19 december 2022
ef22060.png

Telework has become a permanent feature of working life in Europe. While we’ve seen the benefits of more flexible ways of working – particularly during the pandemic – the problems that arise from an increasingly connected life are also becoming clearer. Unfortunately, legislation alone may not be en

13 július 2022
ef22059.png

The answer is yes – potentially. Assessing the environmental benefits of telework is a complex task, because any move to work from home involves a series of changes in individuals’ daily lives and activities, as well as company-level decisions, that may positively or negatively influence the level o

23 június 2022
ef22052.png

When it comes to Europe’s COVID-19 recovery and its aspiration to build back a more resilient society, the so-called green and digital transitions have dominated EU policy discussions. And as Eurofound made preparations for the 2022 Foundation Forum – a unique occasion for high-level debate on the s

11 március 2022
image_webinar_08032022.png

One of the most striking developments of the last half-century has been the huge rise in female labour market participation in advanced economies. More than two out of every three net new jobs created over the last two decades in the EU have been taken up by women, who now account for 46% of the wor

8 március 2022
ef21077.png

COVID-19 has shown that some things can hit us out of the blue. The pandemic sent a shockwave through businesses all over the world and has brought massive changes to work organisation, internal communication and day-to-day operations for many companies. Doubtless, the depth of the pandemic’s impact

21 június 2021
ef21076.png

The massive and rapid adoption of telework in 2020 in response to the COVID-19 lockdowns exposed gaps in the legislation governing telework arrangements across the EU Member States. In some cases, there was no regulation in place; in others, it was too restrictive. Governments scrambled to put tempo

31 május 2021
ef21074.png

On 9 May, the Conference on the Future of Europe will get underway. Floated well before the COVID-19 outbreak, its timing in the wake of the seismic shifts precipitated by the pandemic, and its implementation alongside the European Pillar of Social Rights Action Plan, means that the outcomes could b

4 május 2021
ef21075_v2.png

The pandemic has had differential impacts on women. Raised consciousness about them must be applied to advance gender equality in recovery measures. All crises have a strongly gendered impact and none more so than the current pandemic, across a range of indicators. While the virus itself seems to ta

28 április 2021

Upcoming publications results (1)

This policy brief investigates how organisations are adapting their work organisation and practices to hybrid work. Based on case studies and on data from the European Working Conditions Survey 2024, the policy brief examines how hybrid work is being managed in organisations and profiles t

April 2025
Data results (26)

Disclaimer

When freely submitting your request, you are consenting Eurofound in handling your personal data to reply to you. Your request will be handled in accordance with the provisions of Regulation (EU) 2018/1725 of the European Parliament and of the Council of 23 October 2018 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data by the Union institutions, bodies, offices and agencies and on the free movement of such data. More information, please read the Data Protection Notice.