Fiatalok

7 december 2022

A fiatalság a gyermekkor és a felnőttkor közötti időszak leírására használt kifejezés. Bár ez egy képlékeny meghatározás lehet, a szakpolitikában is használják konkrét korcsoportokra Read more

A fiatalság a gyermekkor és a felnőttkor közötti időszak leírására használt kifejezés. Bár ez egy képlékeny meghatározás lehet, a szakpolitikában is használják konkrét korcsoportokra utaláshoz. A fiatalok számára jó nevelkedési, tanulási és munkakörnyezet biztosítása az egyik legfontosabb cél Európában és az Eurofound számára – és egyben olyan cél is, amely napjainkban különös kihívásokkal szembesül. A fiatalokra hosszú ideje különös hangsúlyt fektetnek az uniós szintű szakpolitikák, és ez ma különösen így van. 

Read less

A legújabb változások

Risk of depression runs high as Europe and its neighbours struggle with cost-of-living crisis

Two-thirds of respondents from the EU and 10 neighbouring countries reported difficulties making ends meet in the fifth...

Living, working and COVID-19 in the European Union and 10 EU neighbouring countries

The Living, working and COVID-19 survey, first launched by Eurofound in early 2020, aims to capture the wide-ranging...

European Employment and Social Rights Forum - The social dimension of the green transition

On 16 and 17 November 2022, the Directorate-General for Employment, Social Affairs and Inclusion of the European...

Európai uniós háttér

Top

A fiatalok foglalkoztatása és a fiatalokat érintő kérdések továbbra is kiemelt helyen szerepelnek az EU szakpolitikai napirendjén, és komoly aggodalomra ad okot, hogy a fiatalok a Covid19 válság társadalmi és gazdasági hatásainak fő áldozatai közé fognak tartoRead more

A fiatalok foglalkoztatása és a fiatalokat érintő kérdések továbbra is kiemelt helyen szerepelnek az EU szakpolitikai napirendjén, és komoly aggodalomra ad okot, hogy a fiatalok a Covid19 válság társadalmi és gazdasági hatásainak fő áldozatai közé fognak tartozni. Mivel az előző recesszióért is ők fizették a legsúlyosabb árat, az Európai Bizottság - annak érdekében, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát - a Covid19 foglalkoztatási és társadalmi következményeinek kezelésére konkrét szakpolitikai eszközként megerősített ifjúsági garanciát javasolt. E kezdeményezés annak biztosítását tűzte ki célul, hogy valamennyi 30 év alatti fiatal az állásuk elvesztését, illetve a tanulmányaik befejezését követő négy hónapon belül minőségi állásajánlatot kapjon, továbbképzésben, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton vegyen részt.

Ez a kezdeményezés a korábbi európai szintű intézkedésekre épül. A Bizottság "Befektetés az európai ifjúságba" című 2016-os közleménye a fiatalok támogatását tűzte ki célul egy ifjúsági csomag formájában. A csomag a 2013-ban indított ifjúsági garancia és ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén támogatja a munkavállalás jobb lehetőségeit, a jobb lehetőségeket az oktatás és képzés révén, valamint a szolidaritás, a tanulási mobilitás és a részvétel jobb lehetőségeit.

Ezen erőfeszítés részeként a 2018. november 26-án elfogadott legújabb uniós ifjúsági stratégia (2019-2027) meghatározza a tagállamokkal az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés kereteit. A tevékenységek az "Engage" (bevonás), "Connect" (összekapcsolás) és "Empower" (felhatalmazás) szavakkal fémjelzett három fő cselekvési területre csoportosulnak.

A Bizottság 2020. januárjában terjesztette elő „Erős szociális Európa az igazságos átmenetért" című közleményét. Ez előkészítette az utat a szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló cselekvési tervhez, amely megerősíti az EU ifjúsági garancia iránti elkötelezettségét.

Amint világossá vált, hogy a fiatalok a Covid19 világjárvány és a korlátozó intézkedések súlyos társadalmi és gazdasági hatásaitól leginkább szenvedő csoportba tartoznak, a Bizottság 2020 júliusában elindította az ifjúsági foglalkoztatást támogató csomagot, amely négy területre tagolódik, hogy a következő generáció számára "hidat képezzen a munkahelyekhez". A Bizottság javaslatot terjesztett elő a 2013-as ajánlás helyébe lépő, „Híd a munkahelyekhez - Az ifjúsági garancia megerősítése" című tanácsi ajánlásra. Ez a kezdeményezés a vállalatok azon igényeihez kapcsolódik, hogy biztosítsák a szükséges készségeket, különösen a zöld és a digitális átmenethez. Az ifjúsági garancia által lefedett korosztályt 15-24 évről 15-29 évre bővíti. A csomag a szakoktatásra és -képzésre vonatkozó javaslatot, a szakmai gyakorlatok új lendületét és a fiatalok foglalkoztatását támogató további intézkedéseket is tartalmaz.

A szociális jogok európai pillérének cselekvési terve, amelyet az Európai Bizottság 2021 márciusában javasolt, és amelyet a 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozón tett nyilatkozat követett, új, ambiciózus célokat vezetett be a fiatalok vonatkozásában, például 2030-ig a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő 15-29 éves fiatalok (NEET) arányának 12,6%-ról (2019) 9%-ra történő csökkentését.

Az Eurofound ifjúsági kérdésekkel kapcsolatos munkája a Bizottság 2019-2024 közötti időszakra vonatkozó, emberközpontú gazdaságra vonatkozó prioritásához kapcsolódik, és itt rendkívüli fontosságú.

Read less

Kutatás

Top

Youth infographic
Infografika

Az Eurofound mára hatalmas munkát végzett a fiatalokat a foglalkoztatással, az életminőséggel és a társadalmi kohézióval összefüggésben érintő kérdések területén. A Covid19 világjárványt követő gazdasági és társadalmi válság fényében a kutatás továbbra is a fiatalokat érintő kérdéseket vizsgálja több témakörben, különösen a foglalkoztatás és a munkaerőpiac, az életkörülmények és az életminőség, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában.

A Covid19 és annak hatása a fiatalokra

Az Eurofound egyedülálló elektronikus felmérése, az Élet, munka és Covid19 betekintést nyújt a világjárványnak az emberek, köztük a fiatalok életére gyakorolt hatásába, azzal a céllal, hogy segítse a politikai döntéshozókat a válságra adott válaszok kialakításában. A több fordulóban végzett felmérés lehetővé teszi a fiatalok előtt álló kihívásoknak a világjárvány különböző szakaszaiban történő összehasonlítását.

Erre a kutatásra építve az Eurofound a Covid19 EU-ban élő fiatalokra gyakorolt hatását elemezte a foglalkoztatottságuk, gazdasági helyzetük, a társadalmi kirekesztés, a mentális jólét és az intézményekbe vetett bizalom szempontjából. A kutatás áttekintést nyújt a világjárvány fiatalokra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásainak csökkentése érdekében hozott szakpolitikai intézkedésekről.

2008–2013 válság és munkahelyek

A 2008-2013-as válságot követően az uniós munkanélküliség riasztó szintre emelkedett, a 15-29 évesek körében elérte a 20%-ot, és az egyes tagállamokban még ennél is magasabb szintet ért el. Az ifjúsági garancia és más intézkedések segítségével a fiatalok munkanélkülisége az elmúlt években helyreállt, és 2019-ben végre elérte a válság előtti szintet. Továbbra is kérdéses azonban, hogy hol vannak a munkahelyek, és hogyan lehet segíteni a fiatalokat, különösen azokat, akik hosszú távon kiszorultak a munkaerőpiacról. A megerősített ifjúsági garancia itt kulcsfontosságú lesz a Covid19 válságra való válaszadásban és a fiatalok munkanélküliségének újabb erőteljes növekedésének elkerülésében. Az Eurofound kutatása széles körben hozzájárul az ifjúságpolitika fejlesztéséhez, a következőkre összpontosítva:

  • Fiatalok tartós munkanélkülisége:
  • vállalkozásindítási támogatás fiatalok számára
  • fiatal vállalkozók Európában
  • a fiatalokat érintő átmenetek feltérképezése Európában
  • ifjúság és munka, valamint a fiatalok életének ezen aspektusát javító politikai iránymutatások
  • a fiatal munkavállalók segítése a válság idején, valamint a társadalmi partnerek és hatóságok hozzájárulásai
  • az ifjúsági garancia tapasztalatai Finnországban és Svédországban.
  • Foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok

A kutatás fókuszát a közelmúltban úgy alakították át, hogy a Covid19 európai fiatalokra gyakorolt hatását vizsgálja.

A NEET-fiatalok és a kirekesztés

A magas munkanélküliség mellett a tagállamok 2008 óta a recessziónak a 30 év alatti fiatalokra gyakorolt aránytalan hatásával is küzdenek, még a magasabb iskolai végzettségűek esetében is. A foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő (NEET) 15-29 évesek száma 2008 után gyorsan emelkedett, de 2014 óta ismét csökkent, és 2018-ra visszatért a válság előtti szintre. Néhány tagállamban, különösen Olaszországban és Görögországban azonban továbbra is magasak maradtak az arányok. Az Eurofound célja megismerni a fiatalok munkaerőpiacról és az oktatásból való kimaradásának gazdasági és társadalmi következményeit.

A Covid19 fiatalokra gyakorolt hatását vizsgáló kutatások a fiatalok járvány kezdetekor fennálló gazdasági és társadalmi helyzetére összpontosítottak, különösen a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok vonatkozásában. A jelentés ismerteti a fiatalok munkaerő-piaci részvételét a 2007-2020 közötti időszakban, és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok jellemzőit és sokféleségét tárgyalja.

A válságtól eltekintve a fiatalok egy része különösen nehezen fér hozzá a foglalkoztatáshoz: a fogyatékossággal élők vagy más egészségügyi problémával küzdők másokhoz képest 40%-kal nagyobb eséllyel válnak foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatallá. E nehézségek áthidalására az aktív befogadás politikája tekinthető a legmegfelelőbb eszköznek. Az Eurofound 11 uniós tagállamban vizsgálta a fogyatékossággal élő vagy más egészségügyi problémával küzdő fiatalokra vonatkozó aktív befogadási politikákat.

Az ifjúsági dimenzió az Eurofound felméréseiben

Az ifjúsági dimenzió az Eurofound kutatásainak, közöttük a felméréseinek több területén releváns tényező.

Az Élet, munka és Covid19 e-felmérés, amelyet 2020-ban és 2021-ben több körben végeznek el, a világjárvány hatását vizsgálja a korcsoportok között. A fiatalokat érintő témák között szerepel a munkahely elvesztése és a bizonytalanság, a mentális jólét, a társadalmi kirekesztés és a jövővel kapcsolatos optimizmus, az online oktatással kapcsolatos tapasztalatok, az intézményekbe vetett bizalom és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalokat ismét súlyosan érintik egy újabb válság társadalmi és gazdasági hatásai.

A 2016. évi európai életminőség-felmérés (EQLS) fontos eltéréseket talált a korcsoportok között az életminőség, a társadalmi befogadás és a társadalom minősége és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Az európai életminőség-felmérés adatait használták továbbá a fiatalok európai szociális helyzetéről szóló szakpolitikai közlemény megfogalmazásához is.

A 2010. évi európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) rámutatott, hogy a fiatalok (25 év alattiak) munkakörülményei néhány szempontból jelentősen eltérnek az idősebb munkavállalókéitól. A 2015-ös EWCS adatai azt mutatják, hogy a fiatalabb és idősebb munkavállalók közötti készségekbeli szakadék fokozatosan csökken.

Az Eurofound Élet, munka és a Covid19 e-felmérése az EQLS és az EWCS különböző kérdéseit használta fel, és szükség szerint a felmérés céljainak megfelelően átalakította azokat.

Read less

Fő üzenetek

Top
  • A 2008 óta folyamatosan emelkedő munkanélküliség súlyos gazdasági és társadalmi következményeit a fiatalok szenvedték el. A becslések szerint évente több mint 153 milliárd EUR gazdasági veszteséget okoz az EU-nak az, hogy ilyen nagyszámú fiatal nincs jelen a munkaerőpiacon és az oktatásban.
  • A 2008-2013-as válság rávilágított arra, hogy a fiatalok más korcsoportokhoz képest jobban ki vannak téve a gazdasági recessziónak. A fiatalok munkanélkülisége számos uniós országban 40% fölé emelkedett, és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok aránya a 15-29 éves uniós népesség vonatkozásában elért 16%-kal történelmi csúcsot ért el.
  • A 2008-as pénzügyi válságot követő, a fiatalok támogatására irányuló uniós és tagállami szakpolitikai erőfeszítések ellenére a Covid19 válság idején is a fiatalokat sújtotta leginkább a munkahelyek elvesztése. A világjárvány miatti korlátozások által leginkább érintett ágazatokban túlreprezentált és nagyobb eséllyel ideiglenes szerződéssel vagy részmunkaidőben foglalkoztatott 18-29 évesek 12%-a, akik az Élet, munka és Covid19 e-felmérés legalább két fordulójában válaszoltak, arról számolt be, hogy elvesztette állását, és a diákok 12%-a is munkanélküliséggel nézett szembe.
  • A munkanélküli vagy inaktív fiatalok más csoportoknál nagyobb valószínűséggel tapasztaltak lakhatási bizonytalanságot a világjárvány idején (2021 tavaszán 17%), és arról számoltak be, hogy nehezen tudtak megélni (43%), valamint hogy nem volt megtakarításuk (39%); a fiatalok több mint fele azonban arról számolt be, hogy a szüleivel él, ami némi biztonságot jelentett. Ha a fiatalok nem tudnak aktívan részt venni az oktatásban és a munkaerőpiacon, akkor nagy a kockázata annak, hogy hosszú távon leszakadnak, ami súlyos következményekkel járhat a saját jövőjükre és a társadalom jövőjére nézve.
  • A Covid19 válság az idősebb csoportokhoz képest aránytalanul nagy hatással volt a fiatalok életelégedettségére és mentális jólétére. Ez 2020 tavasza és nyara között, a lezárások enyhülésével javult, de 2021 tavaszán a korlátozások és az iskolabezárások visszatérésével a mélypontra esett, ami hozzájárult az életelégedettség és a mentális jólét csökkenéséhez, ahol a fiatalok közel kétharmadát fenyegette a depresszió veszélye.
  • A fiatalok intézményekbe vetett bizalma összességében szintén magasabb maradt, mint más csoportoké, annak ellenére, hogy a Covid19 válság a mentális egészség és a foglalkoztatás szempontjából őket érintette a legsúlyosabban. A politikai döntéshozók számára fontos lesz, hogy erre a társadalmi tőkére építsenek, és biztosítsák, hogy az ifjúságba való befektetés továbbra is az EU politikai napirendjének vezető pontja maradjon.
  • A világjárvány idején a fiatalok támogatására számos intézkedést vezettek be. Ezek közé tartozott a megerősített európai ifjúsági garancia, a fiatalok oktatásban tartására irányuló nemzeti kezdeményezések, valamint a kifejezetten a fiatalok számára nyújtott pénzügyi támogatás és szociális védelem akadályainak csökkentésére irányuló intézkedések; azonban e szakpolitikai válaszok közül sok csak ideiglenes jellegű volt. Jövőbeni válságok esetén nagyobb ellenálló képesség biztosítása érdekében, a politikai döntéshozók számára döntő fontosságú lesz, hogy a fiatalokat érintő hosszú távú intézkedéseket, például a munkához és a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez való hozzáférés tartós javítását, valamint a munkahelyi biztonság növelését célzó intézkedéseket helyezzék előtérbe.
Read less

Kiadványok és adatok

Top

Az alábbi szakaszok a témával kapcsolatos számos kiadványhoz, adathoz és  folyamatban lévő munkához biztosítanak hozzáférést. 

  • Kiadványok (167)
  • Adatok
  • Ongoing work (1)

Adatok

Az ehhez a témához kapcsolódó adatok az alábbi linkeken keresztül férhetők hozzá.

Ongoing work

Research continues in this topic on a variety of themes, which are outlined below with links to forthcoming titles.