Ciprus országos profilja a munkával töltött életszakaszról
Ez a profil a ciprusi munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
A sztrájkjogot a Ciprusi Köztársaság alkotmánya garantálja. A 27. cikk (1) bekezdése konkrétan a következőket írja elő:
a sztrájkjogot elismerik és gyakorlását törvény szabályozhatja kizárólag a köztársaság biztonságának vagy az alkotmányos rendnek, a közrendnek vagy a közbiztonságnak, vagy a lakosság életéhez nélkülözhetetlen áruk és szolgáltatások fenntartásának, vagy az ezen alkotmány által bármely személy számára biztosított jogok és szabadságok védelmének
A 27. cikk (2) bekezdése szerint a fegyveres erőkhöz, a rendőrséghez és a csendőrséghez tartozó személyeknek nincs sztrájkjoguk. Törvényt lehetne elfogadni a tilalom kiterjesztésére a közalkalmazottakra. Ilyen törvényt azonban soha nem fogadtak el.
A sztrájkok szabályozásának és az alapvető szolgáltatásokra vonatkozó vitarendezési eljárás kérdése évek óta függőben volt, és az ügy jogszabályi úton történő szabályozására tett három kísérlet patthelyzetbe került. 2004 márciusában végül háromoldalú megállapodást írtak alá az alapvető szolgáltatásokkal kapcsolatos munkaügyi viták rendezésére vonatkozó eljárásról. A megállapodás választottbírósági eljárást vezet be az ilyen vitákban, de nem zárja ki a szervezett fellépést. Az új megállapodás keretében hatályon kívül kell helyezni a 79A. és 79B. védelmi rendeletet, amelyeket egy meglévő alapvető szolgáltatási rendelet alapján adtak ki. Mind a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, mind az Európa Tanács megjegyezte, hogy a 79A. és a 79B. rendelet nincs összhangban e testületek által a Ciprusi Köztársaság által ratifikált szerződésekkel.
Az alkotmányban vagy bármely más törvényben nincs konkrét utalás a kizárás bevezetésének jogára. A legfőbb ügyész által az ügyben készített tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a ciprusi hatályos jogszabályoknak megfelelően a kizárás, bár az alkotmány nem ismeri el, "munkáltató joga, feltéve, hogy azt a munkáltató törvényes érdekeinek védelme vagy előmozdítása érdekében gyakorolják egy kereskedelmi vita során, és anélkül, hogy bármilyen büntetőjogi vagy jogellenes cselekményt vagy tevékenységet követnének el". Ezenkívül az IRC a II. rész B. szakasza (1) bekezdésének d) pontja (kollektív szerződések megsértése) értelmében előírja, hogy "a sértett fél érdekei védelmében bármilyen törvényes intézkedéshez folyamodhat, beleértve a sztrájkot vagy a kizárást".
A szervezett fellépés alakulása, 2012–2022
2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | |
| Number of strikes | 56 | 31 | 43 | 31 | 14 | 16 | 37 | 139 | 21 | 13 | n.a. |
| Number of employees involved | 37,542 | 44,089 | 23,741 | 6,393 | 5,520 | 5,074 | 8,839 | 42,052 | 2,482 | 1,133 | n.a. |
| Working days lost | 48,294 | 605,464 | 29,653 | 13,224 | 35,801 | 3,990 | 24,717 | 74,969 | 4,685 | 1,106 | n.a. |
Forrás: DLR (dátum nélkül)
Kollektív vitarendezési mechanizmusok és egyéni vitarendezési mechanizmusok
A kollektív tárgyalások jelenlegi rendszerében a kormányzati koordináció meglehetősen gyenge. Az állam az IRC-ben foglaltak szerint a Munkaügyi Minisztérium Közvetítő Szolgálatán keresztül avatkozik be, amikor a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek közötti közvetlen kétoldalú tárgyalások során nehéz megállapodásra jutni.
Konkrétan az IRC két részből áll. Az első részben, az "Anyagi jogi rendelkezések" cím alatt a két fő részt vevő fél elismeri és biztosítja a szabad kollektív tárgyalásokhoz való bizonyos alapvető jogokat, míg az "Eljárási rendelkezések" című második részben az IRC külön eljárásokat ír elő az érdekviták rendezésére és a jogokkal kapcsolatos sérelmek/jogviták rendezésére. Amint arról a Munkaügyi Minisztérium beszámolt, a megállapodások összetett jellege miatt sok munkaügyi vita merül fel a megállapodások értelmezéséből (sérelmek miatti viták), ami a munkaügyi viták folyamatos áramlásához vezet.
Az elmúlt évtizedben az MLSI fontos szerepet játszott a munkabéke fenntartásában azáltal, hogy közvetítői szolgáltatásokat nyújtott a kollektív szerződések megújításához. Ebben az összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy ugyanebben az időszakban egyre kevesebb ágazati kollektív szerződést kötöttek a közvetlen tárgyalási szakaszban, ami komoly késedelmet okozott a megállapodások megújításában. Konkrétan az MLSI DLR által szolgáltatott 2017-es hivatalos adatok szerint 150 munkaügyi vitát utaltak közvetítésre, összesen 14 144 munkavállalót érintett, szemben a 2016-os 177 munkaügyi vitával, amelyek összesen 61 693 munkavállalót érintettek.
Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2012–2022
2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | |
| Number of mediations | 316 | 280 | 229 | 228 | 177 | 150 | 211 | 168 | 341 | 273 | n.a. |
| Number of employees involved | 30,962 | 46,191 | 19,197 | 13,063 | 61,693 | 14,144 | 25,927 | 29,420 | 32,201 | 28,669 | n.a. |
Forrás: DLR (dátum nélkül)
