Publikációk

Ez a kutatási jelentés azt vizsgálja, hogyan befolyásolják az EU-ban működő rugalmas munkakörülmények a munkaidő minőségét, az autonómiát és a munkavállalói jólétet, összehasonlítva a közelmúltbeli fejleményeket egy évtizeddel ezelőttivel. Elemzi a szakképzettségi szintek, ágazatok és tagállamok közötti különbségeket, és értékeli a szabályozások és politikák, például a szakadás jogának szerepét.

Az elmúlt évben a nemzeti minimálbérek jelentősen emelkedtek az EU-ban, különösen közép- és kelet-európai országokban, tovább szűkülve a regionális különbségeket. Az EU minimálbér-irányelve számos országban jelentős mozgatórugóvá vált a minimálbéremelések információjának, meghaladva az inflációs szinteket, és gyorsabban emelkedve a közös megállapodtatott bérszinteknél sok alacsony fizetésű szektorban.

Az elmúlt két évtizedben az EU munkaerőpiacán jelentős növekedést tapasztaltak a nem szabványos foglalkoztatás száma. Bár az ilyen megállapodások rugalmasságot és jobb munka-magánélet egyensúlyt kínálhatnak, sebezhetőség akkor alakul ki, ha ezek akaratlanok vagy több nem szabványos jellemző metsik. Ez a jelentés elemzi a foglalkoztatási sebezhetőség előfordulását az EU-27-ben 2009 és 2021 között, megvizsgálva annak kapcsolatait a munkakörülményekkel, egészségügyi eredményekkel és a szakpolitikai válaszokkal. Az eredmények azt mutatják, hogy a nők, fiatalok és a migránsok néznek szembe a legnagyobb kockázattal, mivel azok, akik több sebezhetőségi dimenzióban élnek, rosszabb munkalehetőségekről, korlátozott képzési lehetőségekről, kevesebb autonómiáról és magasabb szorongás- és depresszióarányról számolnak be. A jelentés áttekinti azokat az uniós és nemzeti politikai intézkedéseket is, amelyek a szerződéses bizonyosság erősítésére és a biztonságosabb foglalkoztatásra való átmenet támogatására irányulnak.