Életkörülmények
Az életkörülmények azok a körülmények vagy tényezők, amelyek befolyásolják az emberek életmódját, különös tekintettel a jólétükre. Az "életkörülmények" kifejezés szorosan kapcsolódik az "életminőség" kifejezéshez. Ez utóbbi az a mérték, amennyire az egyén egészséges, kényelmes és képes részt venni az életeseményekben, vagy élvezni azokat. Az "életminőség" kifejezés tehát utalhat mind az egyén saját életével kapcsolatos tapasztalataira, mind az egyének életkörülményeire.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
A zöld viselkedésalapú közpolitika feltérképezése az EU-ban
Ez a tanulmány feltérképezi, hogy a tagállamok milyen mértékben építették ki kapacitását ilyen viselkedéstudatos politikák kidolgozására és bevezetésére. Jelentős különbségeket talál az EU-n belül, aggasztó mintázattal: a legnagyobb átmeneti nyomás alatt álló országok gyakran a legkevésbé felkészültek arra, hogy emberközpontú politikákat dolgozzanak ki, amelyek enyhítenék ezt.Felkészültek az európaiak az éghajlatváltozásra?
Ahogy a klímaválság fokozódik, készen áll-e Európa a hőségre? Az Eurofound Talks ezen epizódjában Mary McCaughey a bérlői csapdát és a növekvő megfizethetőségi válságot vizsgálja az EGT és az Eurofound szakértőivel. Annak ellenére, hogy az európaiak 80%-a érzi a szélsőséges időjárás hatását, a megdöbbentő 38% nem engedheti meg magának, hogy hűvösen tartsa otthonát. A "renovitciók" kockázatától a regionális felkészültségi egyenlőtlenségeken át a vita hidalja át az EU zöld ambíciói és a háztartások kemény valósága közötti szakadékot. Fedezze fel, miért nem elég az egyéni tudatosság, és milyen kollektív politikai lépések szükségesek a sérülékenyek védelméhez.Növekedés ellenálló képesség nélkül: Európa rejtett társadalmi törése
Egy nemrégiben készült EU-felmérés feltárja a szakadékot a fő gazdasági adatok és a háztartásokat Európában szembesülő pénzügyi valóság között.Az Eurofound fő szerepének része, hogy hozzájáruljon a jobb európai életkörülmények tervezéséhez és kialakításához. Az Eurofound 1975 óta tevékenységi programot dolgozott ki az európai életkörülmények és életminőség nyomon követésére és elemzésére. A kutatás magában foglalja az emberek életkörülményeinek javításának kulcsfontosságú elemeinek feltérképezését és elemzését, beleértve az életminőség és a társadalom megítélésére vonatkozó információkat. A kutatási eredmények célja, hogy tájékoztassák az életszínvonal javítását és a társadalmi kohézió előmozdítását célzó politikák kidolgozását a gazdasági egyenlőtlenségek és a társadalmi egyenlőtlenségek ellenére.
A COVID-19 világjárványt követő egészségügyi és az azt követő gazdasági válság miatt az életkörülmények és az életminőség tanulmányozása még nagyobb jelentőségre tett szert. Az Eurofound azt vizsgálja, hogy a gazdasági válság milyen hatást gyakorol az európaiak életkörülményeire a különböző életszakaszokban, valamint hogy milyen szerepet játszanak a különböző polgári csoportok szociális nehézségeinek enyhítésére végrehajtott különböző kezdeményezések. Az Ügynökség továbbra is figyelemmel kíséri az ezen a területen tapasztalható tendenciákat az új kihívás fényében.
A felfelé irányuló társadalmi konvergencia, azaz az életszínvonal, a munkakörülmények és a gazdasági eredmények javítása a tagállamokban az EU egyik fő célja. Ezért prioritást élvez az életkörülmények és az életminőség alakulásának nyomon követése és feltérképezése az uniós tagállamokban.
Az uniós intézmények által 2017 novemberében közösen kihirdetett szociális jogok európai pillére 20 alapelvet foglal magában három fő területen: esélyegyenlőség és munkaerőpiachoz való hozzáférés, amely magában foglalja az életkörülményekkel és a szegénységgel kapcsolatos méltányosságot; tisztességes munkakörülmények; szociális védelem és befogadás, amely magában foglalja a hajléktalanok lakhatását és támogatását. Az elvek különösen a közszolgáltatások életminőség javításában játszott szerepét hangsúlyozzák.
2021 márciusában az Európai Bizottság cselekvési tervet indított el, amelynek célja, hogy a pillér 20 alapelvét konkrét intézkedésekké alakítsa át, amelyek az uniós polgárok mindennapi életének javát szolgálják, és kiemelt célokat javasol az EU számára a következő évtizedben. Az új ambiciózus célkitűzés, hogy 2030-ig legalább 15 millió embert emeljenek ki a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatából, az életkörülményeket és az életszínvonalat a szociálpolitikai menetrend előhelyére helyezi. A pillért a szociális eredménytábla kíséri, amely az ezen elvek tagállami végrehajtása terén elért előrehaladás nyomon követésére szolgáló mutatók listája.
Az Európai Bizottság életminőség-statisztikákat dolgozott ki, és 2003-ban elindította a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó uniós statisztikát (EU-SILCopens in new tab). Az EU-SILC összehasonlító adatokat gyűjt a jövedelemről, a szegénységről, a társadalmi kirekesztésről, a lakhatási körülményekről, a munkaerőről, az oktatásról és az egészségügyről.
Európai Bizottság: A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervopens in new tab
Európai Bizottság: A szociális jogok európai pillére 20 alapelvbenopens in new tab
Eurostat: A szociális jogok európai pillére – Eredménytáblaopens in new tab
Európai Bizottság: Az Európai Unió jövedelem- és életkörülmény-statisztikái – Eurostatopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
19 December 2023
Intergenerational inequalities: How to close the gaps?
The various economic and social shocks of the past decade and a half – most recently the COVID-19 pandemic – have ongoing consequences for the living standards and prospects of Europeans, and sometimes these outcomes have been uneven across age groups. Social policies – such as those in the areas of social protection and housing – in some cases have benefited certain age groups over others. The upshot both of crises and of policies is that inequalities between the generations have widened in important areas.
This policy brief examines some of the intergenerational social trends that either were persistent or changed considerably over the last decade and a half, sometimes contrary to expectations. It focuses on significant developments that have received somewhat less attention in policy planning in the areas of income, housing, work and employment, and health. The intention is to develop a clearer sense of the direction of social change and bring medium- and long-term perspectives into policy thinking.
17 October 2023
Bridging the rural-urban divide: Addressing inequalities and empowering communities
The Treaty of Lisbon established territorial cohesion as the third dimension of European cohesion. Despite the high priority given in policy to achieving geographically balanced economic development, gaps in living conditions still exist between rural and urban areas. In some cases, these gaps are growing. This report documents rural–urban differences in social, political, cultural and economic outcomes. These differences may pose a serious threat to social cohesion in Europe. Indeed, this report finds that rural residents more often perceive themselves as disregarded by governments and have lower levels of trust in governments and institutions than urban residents. Moreover, public service provision in rural areas is poorer than in urban areas, and gaps in provision are continually emerging. To ensure a bright future for all areas, innovative solutions to combat economic decline must be found. This report outlines creative solutions that are being deployed across Member States to provide services in remote areas.
20 September 2023
Guaranteeing access to services for children in the EU
The European Child Guarantee was established in 2021 to ensure that children in need have access to a set of key services. This policy brief analyses trends and disparities in children’s access to early childhood education and care, education, healthcare, nutrition and housing. This is done using a convergence analysis, which tracks whether Member States are improving in respect of specific performance indicators and whether disparities between them are expanding or narrowing. The analysis, where possible, also looks at the differences between urban and rural areas and between children living in households with different levels of income and risk of social exclusion. The indicators chosen for analysis highlight the links between the Guarantee, the European Semester and the Social Scoreboard.
7 December 2022
Living, working and COVID-19 in the European Union and 10 EU neighbouring countries
The Living, working and COVID-19 survey, first launched by Eurofound in early 2020, aims to capture the wide-ranging impact of the pandemic on the work and lives of EU citizens. The fifth round of the Eurofound survey, which was implemented in spring 2022, also sheds light on a new uncertain reality caused by the war in Ukraine, record-high inflation and sharp rises in the cost of living. As a pilot survey, a shorter version of the questionnaire was fielded by the European Training Foundation (ETF) in 10 European Union (EU) neighbouring countries. This joint Eurofound-ETF factsheet presents a selection of results from the survey covering both the EU-27 and the 10 selected EU neighbouring countries.
The results reveal at least one clear commonality across respondents from all countries: serious concerns about the rising cost of living. At the same time, the results point to a large divergence in living and working conditions between respondents in the two groups of countries, but also show large differences within the EU itself and amongst the selected EU neighbouring countries.
6 July 2022
Fifth round of the Living, working and COVID-19 e-survey: Living in a new era of uncertainty
The fifth round of Eurofound's e-survey, fielded from 25 March to 2 May 2022, sheds light on the social and economic situation of people across Europe two years after COVID-19 was first detected on the European continent. It also explores the reality of living in a new era of uncertainty caused by the war in Ukraine, inflation, and rising energy prices.
The findings of the e-survey reveal the heavy toll of the pandemic, with respondents reporting lower trust in institutions than at the start of the pandemic, poorer mental well-being, a rise in the level of unmet healthcare needs and an increase in the number of households experiencing energy poverty.
30 March 2021
Wealth distribution and social mobility
This report explores the distribution of household wealth in the EU Member States and analyses the role of wealth in social mobility. Using data from three datasets (the Household Finance and Consumption Survey, the Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe and the Luxembourg Wealth Study), it focuses on wealth per household member. Wealth composition is compared across social groups and countries, and the role of housing assets in wealth distribution and negative wealth is assessed. The findings show that parental background, including parental wealth, has an impact on educational and wealth mobility. In order to promote equality of opportunities in terms of access to education and housing, the impact of wealth inequalities, including differences in parental wealth, should be counterbalanced. The report also suggests that regularising wealth declaration in the EU could be a way of promoting social justice by minimising hidden wealth and combating tax evasion.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Sanna Nivakoski
Research officerSanna Nivakoski az Eurofound szociálpolitikai egységének kutatója. Mielőtt 2021-ben csatlakozott volna az Eurofoundhoz, posztdoktori kutatóként dolgozott a University College Dublin Geary Institute for Public Policy-ben, a dublini Gazdasági és Társadalmi Kutatóintézetben és az írországi Royal College of Surgeons-ban. Számos mikroökonómiai kutatási területen dolgozott, beleértve a nyugdíjjövedelmet és vagyont, a nyugdíj-megtakarítást, a generációk közötti transzfereket és az özvegység pénzügyi hatásait. Sanna a dublini Trinity College-ban szerzett közgazdasági doktori fokozatot.
Eszter Sándor
Senior research managerSándor Eszter az Eurofound szociálpolitikai egységének vezető kutatási vezetője. Szakértelemmel rendelkezik a felmérési módszertan és a statisztikai elemzés terén, dolgozott az európai életminőség-felmérés és legutóbb az Élet, a munka és a COVID-19 e-felmérés előkészítésében és kezelésében, valamint az adatkészletek minőségéért felel. Kutatási területei a fiatalok jóléte és életminősége a háztartásokban és a családokban, beleértve a szubjektív jólétet, a munka és a magánélet egyensúlyát és az életkörülményeket. Korábban gazdasági tanácsadóként dolgozott Skóciában, ahol gazdasági hatásvizsgálatokra, értékelésekre és input-output elemzésekre összpontosított. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdaságtan és nemzetközi kapcsolatok szakos mesterdiplomát.
Hans Dubois
Senior research managerHans Dubois az Eurofound szociálpolitikai egységének vezető kutatási vezetője. Kutatási témái közé tartozik a lakhatás, a túlzott eladósodás, az egészségügy, a tartós ápolás, a szociális juttatások, a nyugdíj és az életminőség a környéken. Az Eurofoundhoz való csatlakozását megelőzően a varsói Kozminski Egyetem adjunktusa volt. A milánói Bocconi Egyetemen szerzett PhD fokozatot üzleti adminisztrációból és menedzsmentből, miután kutatóként dolgozott az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjában (Madrid).
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
