A zöld viselkedésalapú közpolitika feltérképezése az EU-ban
Adat: 6 ábra and egy táblázat
Ez a tanulmány feltérképezi, hogy a tagállamok milyen mértékben építették ki kapacitását ilyen viselkedéstudatos politikák kidolgozására és bevezetésére. Jelentős különbségeket talál az EU-n belül, aggasztó mintázattal: a legnagyobb átmeneti nyomás alatt álló országok gyakran a legkevésbé felkészültek arra, hogy emberközpontú politikákat dolgozzanak ki, amelyek enyhítenék ezt.
Ez a tanulmány áttekintést nyújt a zöld viselkedési közpolitika (GBPP) kapacitásáról és végrehajtásáról, amely a viselkedéstudomány klíma- és környezetvédelmi politikákhoz való alkalmazásáról mind a 27 EU tagállamban és Norvégiában. Egy irodalmi áttekintés bemutatja a klímapolitika viselkedési dimenzióit a területen újonnan olvasók számára, elmagyarázva, hogyan alakítják a pszichológiai mechanizmusok, kognitív torzítások és társadalmi kontextusok az állampolgárok elkötelezettségét a zöld átmenetben, és miért fontosak ezek a tényezők a hatékony szakpolitikai tervezéshez. Az Eurofound Tudósítók Hálózatán keresztül gyűjtött adatokat, asztali kutatásokkal és nemzeti szakértők által kiegészítve, a tanulmány egy adaptált hatszakaszos keretrendszer segítségével térképezi fel az intézményi GBPP érettségét. Tizenegy konkrét politikai példa, különös tekintettel a zöld közlekedésre és az energiahatékonyságra, a rendelkezésre álló megközelítések széles körét mutatja be, a célzott viselkedési beavatkozásoktól a rendszerszintű áttervezésig. Az eredmények jelentős egyenlőtlenségekre utalnak: a 28 értékelt országból 17-ben kevés vagy egyáltalán nem volt GBPP infrastruktúra azonosítható, a dokumentált kapacitás pedig néhány északnyugati tagállamban koncentrálódik. Ez az egyenetlen helyzet kihívást jelent az EU igazságos zöld átmeneti programja számára, mivel a legnagyobb átmeneti nyomásokkal szembesülő tagállamoknak gyakran úgy tűnik, hogy a legkevésbé fejlett képességgel rendelkeznek az emberi központú politikák tervezésére, amelyek támogathatják azt. Az EU-ban összességében, beleértve a jól kialakított kapacitású tagállamokat is, a legtöbb azonosított alkalmazás a politikai ambíciók alacsonyabb szintjein csoportosul, kevés kezdeményezés alkalmazza a viselkedési betekintést a szélesebb döntéshozatali környezet átalakítására. A tanulmány azt állítja, hogy a viselkedési kapacitást az EU-ban kell fejleszteni, hogy a tagállamoknak túl kell lépniük az elszigetelt beavatkozásokon, és hogy az EU finanszírozási eszközöket az állandó intézményi kapacitásépítés eszközeként kell használni.
Felhívjuk figyelmét, hogy az Eurofound publikációinak többsége kizárólag angol nyelven érhető el, és jelenleg nem kerül automatikusan lefordításra.
Ez a szakasz a kiadványban szereplő adatokra vonatkozó információkat tartalmazza.
A kiadványban szereplő 6 ábrából 4 megtekinthető.
Az Eurofound a kiadványra a következő hivatkozási formátumot javasolja.
Eurofound (2026), Zöld viselkedési közpolitika feltérképezése az EU-ban, Eurofound kutatási tanulmány, Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg.
