Kollektív
A kollektív tárgyalás egy vagy több munkáltató (vagy szervezeteik) és egy vagy több munkavállalói szervezet (szakszervezet) között a munkafeltételek és a foglalkoztatási feltételek meghatározása céljából folytatott tárgyalásokat jelenti, beleértve a fizetéssel és a munkaidővel kapcsolatos kérdéseket, valamint a munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolatok szabályozását, a 154. sz. ILO-egyezményben foglaltak szerint. A kollektív tárgyalások ("tárgyalási struktúra") számos dimenzióját azonosították. Ezek közé tartozik a lefedettség, amely a megállapodások által közvetlenül érintett munkavállalók százalékos arányára vonatkozik; az alkudozás szintje; az alkudozás által felölelt témák köre vagy köre; és mélység – vagyis a megállapodások közös végrehajtásának és felülvizsgálatának mértéke.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Nemzeti minimálbérek az EU-ban: politikavezérelt növekedés, folyamatos konvergencia és a megbeszélt bérekhez való közelség
Az elmúlt évben a nemzeti minimálbérek jelentősen emelkedtek az EU-ban, különösen a közép- és kelet-európai országokban, tovább szűkítve a regionális különbségeket. Az EU minimálbér-irányelve jelentős mozgatórugóként vált a minimálbér-emelések számos országban, meghaladva az inflációs szinteket, és gyorsabban emelkedik, mint a kollektívan megállapodott béralapok sok alacsony fizetésű szektorban.Négy évtizednyi adat egy európai munkaerőt mutat be, amely felismerhetetlenül átalakult
Az Eurofound 2024-es munkakörülmények felmérése bemutatja, hogyan alakította át az európai munkaerőt a digitalizáció, a demográfia és az éghajlatváltozás 35 év alatt.Európa társadalmi és foglalkoztatási jövőjének formálása
Az Európai Unió mélyreható átalakulásokat él át – az életköltség-válságtól a zöld és digitális átmenetekig, demográfiai változásokon át és geopolitikai bizonytalanságon át. Az EU válaszának középpontjában áll az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága. 60 tagból álló bizottság központi szerepet tölt be a tisztességes munkakörülmények, az erős szociális védelem és az egyenlő esélyek biztosításában az egész Uniónyban.Eurofound kapcsolattartóinak hálózatánkeresztül országos szintű információkat gyűjt az EU-n belüli kollektív tárgyalásokról. Az Eurofound kutatása szerint a kollektív tárgyalások lefedettsége EU-szerte igen változatos. Az EU-ban a munkavállalók mintegy 60%-a áll kollektív tárgyalások hatálya alá, de ez az arány az egyes országokban a 80%-tól vagy annál magasabbtól más országokban kevesebb mint 10%-ig terjed (az Európai Bizottság adatai).
A kollektív tárgyalások, amelyek a szervezett munkaügyi kapcsolatok lényegét képezik, különböző intézményi keretekben zajlanak. A nemzeti rendszerek eltérőek a kollektív tárgyalások és a jogszabályok munkaerőpiac szabályozásában betöltött szerepe, a tárgyalások lebonyolításának szintjei (ágazatközi, ágazati, vállalati és munkahelyi, regionális, foglalkozási), valamint a különböző szinteken folytatott tárgyalások egymáshoz való kapcsolódásának módja (artikuláció) tekintetében. A kollektív tárgyalások – és különösen a bértárgyalások – központosításának és koordinációjának mértéke a rendszer fontos jellemzői, amelyek mind a munkaerőpiaci, mind a makrogazdasági eredményekre hatással vannak. A kollektív tárgyalások eredménye jellemzően kollektív szerződés. Az ilyen megállapodások szabályozhatják mind az aláíró felek közötti kapcsolattartási eljárásokat, mind a megállapodás hatálya alá tartozó munkavállalók foglalkoztatási feltételeit, például a fizetést és a munkaidőt.
Bár az Európai Unió működéséről szóló szerződés elismeri a szociális partnerek autonómiáját, különösen a bértárgyalások tekintetében, az uniós politikák mindazonáltal jelentős befolyást gyakorolnak a kollektív tárgyalásokra és a tágabb értelemben vett munkaügyi kapcsolatok rendszerére. Az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlások például olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a bérek alakulásának a termelékenységgel, a minimálbér-megállapítással és a bérindexálási rendszerekkel való összehangolása. Általánosságban a kollektív tárgyalások olyan keretek között zajlanak, amelyeket részben az uniós jogszabályok határoznak meg, beleértve az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a munkaidő-irányelv és a kapcsolódó jogszabályok követelményeit.
Európai Bizottság: Európai szemeszteropens in new tab
Európai Bizottság: A Bizottság üdvözli az uniós munkavállalók megfelelő minimálbéréről szóló politikai megállapodástopens in new tab
Európai Bizottság: Munkaidő-irányelv (2003/88/EK)opens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
26 January 2024
Minimum wages for low-paid workers in collective agreements
In this pilot project, Eurofound successfully established the feasibility of, and piloted, an EU-wide database of minimum pay rates contained in collective agreements related to low-paid workers. A conceptual and measurement framework was devised, a total of 692 collective agreements – related to 24 low-paid sectors of interest – were selected to be ‘fully coded’ and representative data on negotiated minimum pay were compiled for 24 EU Member States. Based on more than 3,202 renewal texts, time series of collectively agreed minimum rates were created from 2015 to 2022 for 19 countries. This is the first time that an EU-wide data collection has provided comparative time series on negotiated pay. Key findings are is that in some countries outdated agreements contain rates below the applicable statutory minima, and that the potential of collective agreements to regulate pay generally or for employees earning higher wages than the minimum pay is not always fully capitalised on.
See also the national country reports (Eurofound papers), providing meta-data for the data collection, at the end of this web page.
30 August 2022
Moving with the times: Emerging practices and provisions in collective bargaining
This report analyses recent developments and emerging practices in collective bargaining processes and outcomes, mainly in the private sector. The report covers collective bargaining systems in 10 EU Member States and is based on cases identified through interviews with key stakeholders and negotiating parties at national level. It analyses the effects of the COVID-19 pandemic and the subsequent economic and social crisis on collective bargaining dynamics and collective agreements. It also investigates practices and innovations that have emerged in response to structural drivers such as technological change, decarbonisation and climate-neutrality policies, and workforce ageing. It assesses the capacity of collective bargaining systems to adapt to structural changes in work, production and the labour market as well as medium-term trends.
4 March 2016
The importance of collective bargaining in establishing working time in Europe
1 March 2016
Working time developments in the 21st century: Work duration and its regulation in the EU
This report examines the main trends and milestones characterising the evolution of the most important aspects of collectively agreed working time in the European Union during the first decade of the 21st century. Drawing primarily on information collected by Eurofound across all EU Member States and Norway, it focuses in particular on five sectors: chemicals, metalworking, banking, retail and public administration. The report describes the institutional regimes of regulation and assesses the evolution of agreed working hours (hours expected to be spent on work according to collective agreements or agreed between employers and employees) and usual working hours (hours usually spent in practice in work activities) between 1999 and 2014. The report points to the tension that exists between the pressure for decreased working hours in favour of a better work–life balance and fewer health problems for workers and the need for working time flexibility to meet the demands of a modern world economy.
4 November 2015
Collective bargaining in Europe in the 21st century
Collective bargaining systems in the EU have undergone a steady change since the end of the 1990s. But as businesses across Europe struggle to respond to intensifying global competition, pressure from employers for greater flexibility in collective bargaining is increasing, especially since the 2008 economic crisis. This report sets out to map developments in all major aspects of collective bargaining (apart from pay and working time, which have been analysed separately by Eurofound) over the past 15 years. In doing so, it aims to distinguish long-term trends and to identify changes brought on by the crisis. It also aims to identify the directions collective bargaining is likely to take in the coming years. The study finds a common and strong trend of convergence across the EU towards decentralisation and more flexibility in collective bargaining processes, but with significant asymmetries in the timing and pace of change.
11 September 2015
Pay in Europe in different wage-bargaining regimes
National wage-bargaining institutions are crucial in achieving pay outcomes that help to increase employment and economic growth within the context of avoiding macroeconomic imbalances within the European Monetary Union. Using a large set of empirical macroeconomic data from a variety of sources, including Eurofound and the European Commission AMECO database, this report analyses how the institutional features of national wage bargaining regimes influence pay outcomes. These features include bargaining level, type and level of coordination, use of opening clauses and the existence of wage pacts. The impact of government intervention through extension and derogation clauses and tripartite councils is also examined. The results of the study indicate that the key institutional variables of the wage-bargaining regime that influence pay outcomes are the type of coordination (how coordination is achieved) and the bargaining level.
13 April 2014
Pay in Europe in the 21st century
The issue of wages has attracted particular attention at European level since the onset of the economic crisis. Changes in economic governance, notably within the European semester, have prompted discussions on wage‑setting mechanisms. While, overall, wage‑bargaining regimes have remained relatively stable over time in many countries, the most substantial changes were seen in Member States facing more difficult economic circumstances. This report provides comparative time series on wage‑bargaining outcomes across the EU Member States and Norway, discussing pay developments against the background of different wage‑bargaining regimes and looks into the link between pay and productivity developments. It also investigates the different systems and levels of minimum wages in Europe at present, carrying out an accounting exercise through a hypothetical scenario of a minimum wage set at 60% of the median national wage (with some alternative scenarios as well for comparison) in order to benchmark and evaluate minimum wage levels and systems in Europe, and to discuss the possibilities and difficulties of coordination in this matter.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Mária Sedláková
Research officerMária Sedláková az Eurofound Munka Élet Osztályának kutatója. Feladata az ágazati reprezentativitási tanulmányok áttekintő jelentéseinek elkészítése, a munkaügyi kapcsolatokról, a szociális párbeszédről és a munka világáról szóló nemzeti jelentések irányítása és minőségellenőrzése, valamint a fizetésen túlmutató kollektív tárgyalásokról szóló projekt kidolgozása. Mielőtt csatlakozott volna az Eurofoundhoz, technikai kutatóként dolgozott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi Kormányzási és Háromoldalú Osztályán a szociális párbeszéd 2022. évi kiemelt jelentésén. 2013–2020 között a pozsonyi Közép-Európai Munkaügyi Kutatóintézet kutatójaként is dolgozott, ahol a szociális párbeszédre, a kollektív tárgyalásokra, a munkakörülményekre és a munkaszociológiára összpontosított. Maria a Közép-európai Egyetemen szerzett MA diplomát politikatudományból, összehasonlító európai politika szakirányon.
Christine Aumayr-Pintar
Senior research managerChristine Aumayr-Pintar az Eurofound Munka Élet Osztályának vezető kutatási vezetője. Koordinálja az Eurofound szociális párbeszéddel és munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos kutatásait, és felügyeli az Eurofound Kapcsolattartók Hálózatát (NEC). Elsődleges kutatási szakértelme – az egész EU-ra kiterjedő összehasonlító nézőpontból – a minimálbérekre, a kollektív bértárgyalásokra és a nemek közötti bérek átláthatóságára összpontosít. Mielőtt 2009-ben csatlakozott volna az Eurofoundhoz, munkaerőpiaci és regionális közgazdasági kutató volt az ausztriai Joanneum Researchnél. Közgazdász mesterdiplomát és társadalomtudományi/közgazdaságtani doktori fokozatot szerzett, miután közgazdaságtant tanult Grazban, Bécsben és Jönköpingben.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
