Minimálbér
A "minimálbér" kifejezés a munkáltatók által a munkavállalóknak fizetendő legalacsonyabb díj szabályozási korlátozására utal. A törvényes minimálbéreket formális törvények vagy törvények szabályozzák. A kollektív megállapodás szerinti minimálbéreket a szakszervezetek és a munkáltatók közötti kollektív szerződések határozzák meg. A "nemzeti minimálbér" kifejezést akkor használják, ha az országokban egy (vagy több) alapdíj vonatkozik a munkavállalókra országszerte. Ezek lehetnek törvényes vagy kollektív szerződésűek.
Új és közelgő
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
21 July 2025
Az idei jelentés bemutatja a 2025-ös minimálbéreket, valamint azt, hogy hogyan állapították meg és emelték fel azokat 2024 során. Információkat tartalmaz a nemzeti minimálbérrel rendelkező és nem rendelkező országokról. Emellett első összehasonlító áttekintést nyújt arról, hogy a tagállamok hogyan ültették át a minimálbérről szóló irányelvet, és új becsléseket mutat be a minimálbérből élők arányáról és arról, hogy megengedhetik-e maguknak a lakhatást. Végül összefoglalja a minimálbérekről 2024-ben közzétett kutatásokat.
23 June 2025
23 June 2025
A nemzeti minimálbérek emelése különböző dominóhatásokkal járhat – például általánosságban béremeléshez vezethet, és befolyásolhatja a szociális partnerek mozgásterét a kollektív tárgyalások során. Ez a jelentés azt vizsgálja, hogy a nemzeti minimálbérek változásai hogyan befolyásolják a kollektív és tényleges béreket a kiválasztott alacsony fizetésű munkakörökben és ágazatokban. A kvantitatív elemzés az Eurofound kollektív szerződésekben szereplő alacsony fizetésű munkavállalók minimálbéreiről szóló adatbázisát használja fel a nemzeti minimálbérek kollektív megállapodás szerinti minimálbérekre gyakorolt hatásának elemzésére. Az Európai Unió jövedelem- és életkörülmény-statisztikáinak adatait a nemzeti minimálbérek tényleges bérekre gyakorolt hatásának elemzésére használják fel.
A kvalitatív elemzés hat tagállam – Franciaország, Németország, Portugália, Románia, Szlovénia és Spanyolország – lakossági és szociális ellátási, valamint élelmiszer- és italgyártási ágazatának nemzeti esettanulmányain alapul. Ezeket a tagállamokat azért választották ki, mert a nemzeti minimálbérek és a kollektív szerződéses bérek közötti kölcsönhatás tekintetében különböznek egymástól. Az elemzés megállapítja, hogy általában pozitív összefüggés van a nemzeti minimálbér-emelések és az alacsony fizetésű ágazatokban a tényleges és a kialkudott bérek változása között, bár az országok között különbségek vannak.
A témáról Minimálbér
Tudjon meg többet erről a témáról és annak az uniós szakpolitika szempontjából való relevanciájáról.
Főbb pontok a(z) Minimálbér
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
21 July 2025
Minimálbérek 2025-ben: Éves áttekintés
Az idei jelentés bemutatja a 2025-ös minimálbéreket, valamint azt, hogy hogyan állapították meg és emelték fel azokat 2024 során. Információkat tartalmaz a nemzeti minimálbérrel rendelkező és nem rendelkező országokról. Emellett első összehasonlító áttekintést nyújt arról, hogy a tagállamok hogyan ültették át a minimálbérről szóló irányelvet, és új becsléseket mutat be a minimálbérből élők arányáról és arról, hogy megengedhetik-e maguknak a lakhatást. Végül összefoglalja a minimálbérekről 2024-ben közzétett kutatásokat.
29 January 2025
National minimum wages, 2025
26 January 2024
Minimum wages for low-paid workers in collective agreements
In this pilot project, Eurofound successfully established the feasibility of, and piloted, an EU-wide database of minimum pay rates contained in collective agreements related to low-paid workers. A conceptual and measurement framework was devised, a total of 692 collective agreements – related to 24 low-paid sectors of interest – were selected to be ‘fully coded’ and representative data on negotiated minimum pay were compiled for 24 EU Member States. Based on more than 3,202 renewal texts, time series of collectively agreed minimum rates were created from 2015 to 2022 for 19 countries. This is the first time that an EU-wide data collection has provided comparative time series on negotiated pay. Key findings are is that in some countries outdated agreements contain rates below the applicable statutory minima, and that the potential of collective agreements to regulate pay generally or for employees earning higher wages than the minimum pay is not always fully capitalised on.
See also the national country reports (Eurofound papers), providing meta-data for the data collection, at the end of this web page.
27 November 2023
Minimum wages: Non-compliance and enforcement across EU Member States – Comparative report
In the EU, non-compliance with statutory or negotiated minimum wages averages 6.93% or 1.3%, depending on the statistics used. The lowest national estimate is 0.01% in Belgium and the highest is 11.59% in Hungary. It mostly affects young workers, those on fixed-term or part-time contracts and those working for small companies. It is more common in services than in manufacturing, and is characterised by shorter working time. Member States monitor, enforce and promote compliance in similar ways, although with some differences. This report identifies hindering and enabling factors. Some countries focus on specific economic sectors, such as construction, domestic work, platform work, agriculture and meat processing. National authorities often enforce minimum wages indirectly by helping employers comply, raising workers’ awareness, and helping stakeholders increase cooperation and develop faster procedures. Combining these soft initiatives with tougher measures increases the effectiveness of inspectorates’ actions in enforcing compliance with minimum wages.
30 November 2022
Regulating minimum wage and other forms of pay for the self-employed
This report is carried out in the context of the three-year pilot project (2021–2023), ‘Role of the minimum wage in establishing the Universal Labour Guarantee’, mandated to Eurofound by the European Commission. Its focus is module 3 of the project, investigating minimum wages and other forms of pay for the self-employed. Out of concern for the challenging conditions faced by certain groups of self-employed workers, some Member States have established or are in discussions about proposing some statutory forms of minimum pay for selected categories of the self-employed. The main objective of the report is to understand how minimum wages, wage rates, tariffs, fees and other forms of pay could be fixed for specific jobs or professions in sectors having a high level of ‘vulnerable’ workers, as well as ‘concealed’ self-employed. While the majority of Member States allow trade union representation, the right to collective bargaining for the self-employed is much more limited. Only a small number of Member States provide examples of collectively agreed minimum wages or other forms of pay for the self-employed.
15 June 2022
How to ensure adequate minimum wages in an age of inflation
22 January 2020
Minimum wages in the EU
Szakértők témában Minimálbér
A Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Carlos Vacas‑Soriano
Senior research managerCarlos Vacas Soriano az Eurofound foglalkoztatási osztályának vezető kutatási vezetője. A bér- és jövedelmi egyenlőtlenségekkel, a minimálbérekkel, az alacsony fizetéssel, a munkahely minőségével, az ideiglenes foglalkoztatással és szegmentációval, valamint a munka minőségével kapcsolatos témákkal foglalkozik. Mielőtt 2010-ben csatlakozott volna az Eurofoundhoz, makrogazdasági elemzőként dolgozott az Európai Bizottságnál, és a Spanyol Központi Banknál az európai munkaerőpiacok kutatójaként dolgozott. A bruges-i College of Europe-on szerzett mesterdiplomát európai közgazdaságtanból, a Salamancai Egyetemen pedig munkaügyi közgazdaságtanból doktorált (Doctor Europaeus).
Christine Aumayr-Pintar
Senior research managerChristine Aumayr-Pintar az Eurofound Munka Élet Osztályának vezető kutatási vezetője. Koordinálja az Eurofound szociális párbeszéddel és munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos kutatásait, és felügyeli az Eurofound Kapcsolattartók Hálózatát (NEC). Elsődleges kutatási szakértelme – az egész EU-ra kiterjedő összehasonlító nézőpontból – a minimálbérekre, a kollektív bértárgyalásokra és a nemek közötti bérek átláthatóságára összpontosít. Mielőtt 2009-ben csatlakozott volna az Eurofoundhoz, munkaerőpiaci és regionális közgazdasági kutató volt az ausztriai Joanneum Researchnél. Közgazdász mesterdiplomát és társadalomtudományi/közgazdaságtani doktori fokozatot szerzett, miután közgazdaságtant tanult Grazban, Bécsben és Jönköpingben.
Összes tartalom a(z) Minimálbér
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
