Szervezett fellépés és viták Portugáliában

Portugáliában a sztrájk messze a legszélesebb körben használt sztrájkforma. A sztrájkjogot 1976 óta az Alkotmány garantálja, amely kimondja, hogy maguk a munkavállalók felelősek a sztrájk útján védendő érdekek körének meghatározásáért, és hogy ezt a terjedelmet törvény nem korlátozhatja. A sztrájkjog megteremtésével párhuzamosan tiltja a kizárások alkalmazását. Az ipari viták más formái, mint például az ülősztrájkok és más bomlasztó akciók, relevánsak voltak a forradalmi időszakban (1974–1975) és annak utóhatásaiban, de már nem fordulnak elő. Kivételt képezhet, ha egy bezáró gyár dolgozói megpróbálják megakadályozni a berendezések és anyagok kivonását a létesítményből, hogy elkerüljék azok eladását, mielőtt a vállalat kifizette volna adósságát az elbocsátott munkaerőnek.

A szervezett fellépés különböző formái 2010 és 2019 között

Megjegyzés: * A jelzett időszakban szervezett fellépés bármilyen formájáról beszámoló magánszektorbeli létesítmények százalékos aránya.

Forrás: 2019. évi európai vállalati felmérés.

A szervezett fellépések alakulása, 2012–2021

Források: GEE/MTSSS (2014a, 2014b), GEP/MTSSS (2015, 2016, 2017, 2018, 2019a, 2021a, 2022a, 2022b).

Kollektív vitarendezési mechanizmusok

A Munka Törvénykönyve a következő kollektív vitarendezési mechanizmusokat szabályozza.

• Békéltetés és közvetítés (Munka Törvénykönyve, 523–528. cikk): A békéltetés a konfliktusban részt vevő egyik vagy mindkét fél kérelmére kezdeményezhető. A folyamatot általában az MTSSS felelős szolgálatánál hajtják végre. A felek kötelesek részt venni az egyeztető üléseken, de az eljárás sikere teljes mértékben az ő akaratukon múlik. Ha az egyeztetés kudarcot vall, közvetítéssé alakulhat át. A közvetítés a konfliktusban részt vevő egyik vagy mindkét fél kérésére kezdeményezhető. A közvetítőt az MTSSS nevezi ki. Kompromisszumot mutat be a konfliktus megoldására. A felek kötelesek részt venni a közvetítői találkozókon, de az eljárás sikere teljes mértékben az ő akaratukon múlik.

• Önkéntes választottbírósági eljárás (Munka Törvénykönyve, 506–507. cikk): A kollektív szerződés tárgyalásában részt vevő felek a konfliktus során bármikor kezdeményezhetnek önkéntes választottbírósági eljárást. A választottbírósági testület a konfliktus mindkét oldalának egy-egy képviselőjéből (munkaadók és szakszervezetek) és egy harmadik tagból áll, akit a két képviselő választ meg. Az érintett felek kötelesek tájékoztatni az MTSSS-t a folyamat kezdetéről és befejezéséről.

• Kötelező választottbírósági eljárás (Munka Törvénykönyve, 508–509. cikk): Kötelező választottbírósági eljárásra akkor kerülhet sor, ha a kollektív szerződéssel kapcsolatos tárgyalás és egyeztetés minden korábbi lépése (békéltetés, közvetítés és önkéntes választottbírósági eljárás) kudarcot vallott, és ha a CPCS-ben képviselt szociális partnerek többsége ezt javasolja. Az állampolgárok életét, egészségét vagy biztonságát fenyegető kockázatok esetén az MTSSS egyoldalúan kezdeményezheti a kötelező választottbírósági eljárást (a CPCS-szel folytatott konzultációt követően). Teljesen új megállapodás tárgyalása esetén az egyik fél kérheti a kötelező választottbírósági eljárást, ha a másik fél a tárgyalás és az egyeztetés minden korábbi lépését kudarcba hozta. Az MTSSS dönt a kötelező választottbírósági eljárás lefolytatásáról, figyelembe véve (1) a konfliktus által érintett munkavállalók számát, (2) az érintett munkavállalók szociális védelmének relevanciáját, (3) a konfliktus társadalmi és gazdasági hatását és (4) az érintett felek álláspontját a választottbírósági eljárás tárgyával kapcsolatban. Az érintett felekkel és az adott ágazat szabályozó vagy felügyelő szervével folytatott konzultációt követően az MTSSS egyoldalúan dönt a választottbírósági eljárásról.

• Szükséges választottbírósági eljárás (Munka Törvénykönyve, 510–511. cikk): Ha a kollektív szerződés lejár, és azt a 12 hónap alatt nem helyettesíti más megállapodás (amely az adott munkaerő legalább 50%-ára vonatkozik), az MTSSS kezdeményezheti a szükséges választottbírósági eljárást (amelyet külön törvényerejű rendelet szabályoz). Ezt a fajta választottbírósági eljárást úgy tervezték, hogy a kollektív szerződés lejárta során induljon el. A lakosság számára nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó ágazatban vagy intézményben zajló sztrájk esetén az adott szakszervezet köteles az MTSSS-hez benyújtott sztrájkértesítésben javaslatot tenni a "minimális szolgáltatásokra". Ha az érintett felek nem jutnak közös megoldásra, választottbírósági eljárásra kerül sor a CES-ben (Munka Törvénykönyve, 534., 537–538. cikk).

Egyéni vitarendezési mechanizmusok

A munka törvénykönyve (492. cikk (2) bekezdés f) pont) előírja, hogy a kollektív szerződéseknek "egyeztetés, közvetítés és választottbírósági eljárás" útján kell szabályozniuk a munkaszerződésekkel kapcsolatos konfliktusokat. Úgy tűnik, hogy a 2009 óta felülvizsgált legfontosabb kollektív szerződések (textil-, ruházati-, cipő-, fém-, építő- és kereskedelmi) nem élnek ezzel a jogi lehetőséggel az egyes konfliktusok megoldásának szabályozására.

Az egyes munkavállalókkal szembeni fegyelmi intézkedések és elbocsátás esetén tájékoztatni kell az adott üzemi tanácsot és szakszervezetet (a munka törvénykönyvének 353., 356–357. cikke). Abban az esetben, ha a munkavállalót a munkahely megszűnése vagy a munkavállaló munkahelye követelményeihez való "alkalmazkodásának" hiánya miatt bocsátják el, tájékoztatni kell az adott üzemi tanácsot és a szakszervezeti szervezeteket, és konzultálni kell velük (a Munka Törvénykönyvének 370., 375., 377–378. cikke).

A Munka Törvénykönyve (387. cikk) kimondja, hogy az elbocsátás jogszerűségét és elfogadhatóságát csak bíróság ítélheti meg.

Portugáliában a kollektív tárgyalásokkal kapcsolatos kollektív vitarendezés leggyakoribb formái a békéltetés és a közvetítés. A választottbírósági eljárás rendkívül ritka. A kollektív tárgyalásokról szóló 2015-ös, 2017-es és 2019-es éves jelentés (CRL/MTSSS, 2016, 2018, 2020) a 2005–2018-ban megfigyelt tendenciákat vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a vitarendezés leggyakoribb és legsikeresebb formája a békéltetés. A közvetítés ritkábban és korlátozottabb eredménnyel járt. 2005 és 2018 között csak egy önkéntes választottbírósági eljáráson alapuló határozatot tettek közzé, és három kötelező választottbírósági eljárást zártak le. Az elmúlt két évben nem volt mit hozzátenni. Ami a szükséges választottbírósági eljárást illeti, az elmúlt évtizedben egyetlen ügyet sem zártak le, bár 2018-ban egy kérelem érkezett.

Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2012–2021

: * Éves kérések száma.

Forrás: CRL/MTSSS (2016, 2018, 2021); DGERT/BTE online.