Szociális párbeszéd

05 November 2019

A szociális párbeszéd a munkáltatók és munkavállalók bevonásával történő tárgyalások, konzultációk, közös intézkedések, megbeszélések és információmegosztás összességeként határozható meg. A jól működő szociális párbeszéd kulcsfontosságú eszköz a munkakörülmények számos, különböző szinten működő szereplő bevonásával történő alakításában. Egyensúlyt teremt a munkavállalók és a munkáltatók érdekei között, és hozzájárul mind a gazdasági versenyképességhez, mind a társadalmi kohézióhoz.

A közelmúltban az európai szinten folytatott szakpolitikai viták rámutattak arra, hogy különösen a 2008-as válság óta a társadalmi igazságosságról, a demokráciáról, a munkahelyek minőségéről és a munkaügyi kapcsolatok új modelljeiről folytatott új viták kihívások elé állították a hagyományos munkaügyi kapcsolatokat és a szociális párbeszéd rendszerét.

Harminc évvel azután, hogy a brüsszeli Val Duchesse kastélyban sor került az európai szociális párbeszéd történelmi jelentőségű életbe léptetésére, a Bizottság 2015. március 5-én az európai szociális partnerek részvételével megtartott magas szintű konferencián elindította a szociális párbeszéd új kezdetét. Az európai szociális párbeszéd egy uniós szociálpolitikai eszköz, amely közvetlenül hozzájárul az uniós munkaügyi jogszabályok és szakpolitikák alakításához.

Az Eurofound munkája

A politikai döntéshozóknak szilárd bizonyítékokra van szükségük a munkaerőpiaci változások megértéséhez és az európai munkaügyi kapcsolatok változó dinamikájának követéséhez. Az Eurofound a 28 uniós tagállamban és Norvégiában működő kapcsolattartók hálózatától származó adatokat és elemzéseket használja fel a trendek és kialakult rendszerek feltérképezéséhez és a jól működő európai és nemzeti szintű szociális párbeszéd példáinak bemutatásához.

Az Eurofound által végzett kutatás olyan szempontokat vizsgál minden szinten (vállalati, nemzeti és uniós), mint például a munkavállalói részvétel, kollektív tárgyalás, munkavállalói képviselet és munkaügyi kapcsolatok. Vizsgálatának tárgya, hogy a munkaügyi kapcsolatok milyen mértékben alakultak át a multinacionális vállalatok megjelenésével. Globális kitekintést is ad, összehasonlítja a munkaügyi kapcsolatok rendszereit és eredményeit az Unión kívüli gazdaságokban, például az Egyesült Államokban és a Japánban.

Legfontosabb hozzájárulások

Az Eurofound több mint 40 év alatt jelentős mennyiségű munkát végzett, aminek során feltérképezte az európai szociális párbeszéd számos aspektusát és változó sajátosságait különböző szinteken: vállalati, nemzeti, európai és nemzetközi szinten.

Az elmúlt években az Eurofound elvégezte a szociális párbeszéd különböző központi jelentőségű témáinak alapos elemzését, például a következőkét: 

Az Eurofound által a Bizottság megbízásából 2006-ban elvégzett, több ágazatot érintő reprezentativitási vizsgálatok biztosítják az európai ágazati párbeszédbizottság létrehozásához és működéséhez szükséges alapvető információkat.

Források

A politikai döntéshozók és a gyakorlati szakemberek számára 2005-ben kidolgozott online referenciaeszköz, az európai munkaügyi kapcsolatok szótára az európai foglalkoztatásra és munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó információk értékes tárháza. A munkával töltött élet – országprofilok rész fontos háttér-információkat nyújt a 28 uniós tagállamban és Norvégiában, valamint uniós szinten a munkával töltött életszakasz alapjául szolgáló struktúrákról, intézményekről és rendelkezésekről.

a kollektív bértárgyalásokkal és a bérekkel, munkaidővel és kollektív jogvitákkal kapcsolatos adatbázisoknak az a célja, hogy 2000-től kezdve napjainkig valamennyi tagállam és Norvégia vonatkozásában mennyiségi és minőségi információkat nyújtson a kutatók és a politikai döntéshozók számára.

Ongoing work

In the course of the programming period 2017–2020, research will draw on this body of work to identify capacity gaps and possible solutions to support capacity-building for effective social dialogue.

Other topics addressed will include:

  • Social dialogue in companies, particularly linkages that can be drawn between national and EU level, to better understand of cooperation mechanisms used in decision-making and implementation in multinational companies
  • Exploration of the role of national social partners in the European semester and analysis of quality and effectiveness of their involvement 
  • Summary of discussions on capacity-building social dialogue to support a meaningful and effective social dialogue 
  • A flagship report on industrial relations covering topics related to both social dialogue and working life developments, including updates on collectively agreed pay
  • Representativeness studies on a variety of sectors to provide the European Commission required information to assess the representativeness of European sectoral social partner organisations.

 

Highlights (18)

Mind (593)

Publications (148)

Articles (429)

News (9)

Events (7)