Szereplők és intézmények Belgiumban

A szövetségi kormány felelős a munkajogért és a társadalombiztosításért. A Belga Szövetségi Közszolgálat (FPS) Foglalkoztatási, Munkaügyi és Szociális Párbeszéd felelős a munkaerőpiaccal és a szociális párbeszéddel kapcsolatos szövetségi közigazgatási szolgáltatásokért, például a munkaerőpiac szabályozásáért. A munkaügyi felügyelőség ennek a szövetségi közszolgálatnak a része, és felügyeli a szociális törvény és a munkahelyi jólét végrehajtását. A juttatások, például a munkanélküliségi segélyek vagy a szakmai pályafutás megszakításának díjai a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal hatáskörébe tartoznak.

A hatodik állami reformot (2011–2012) követően a szakképzéssel, a célcsoportok munkaerő-piaci politikáival és a munkanélkülieknek szóló munkahely-aktiváló intézkedések többségével kapcsolatos felelősség a belga régiókra szállt át. A felelős közszolgálatok a flamand régió esetében a flamand állami foglalkoztatási szolgálat (Vlaamse Dienst voor Arbeidsbemiddeling en Beroepsopleiding, VDAB), a vallon régióban a regionális szakképzési és foglalkoztatási hivatal (Office communautaire et régional de la formation professionnelle et de l'emploi, FOREM), a brüsszeli régióban pedig az Actiris.

A munkaügyi bíróságok a munkavállalók jogainak érvényesítését biztosító fő intézmények. A vita típusától függően azonban a közvetítés történhet egy vállalaton belül.

A munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot felügyelő és előmozdító fő intézmény a Munkahelyi Megelőzési és Védelmi Tanács (Conseil supérieur pour la prevention et la protection au travail/Hoge Raad voor Preventie en Bescherming op het Werk).

• FPS Employment, Labour and Social Dialogue, Conseil supérieur pour la prévention et la protection au travail

A kollektív szerződésekről szóló 1968. évi törvény (amelyet a 2009. december 30-i törvénnyel módosított) meghatározza a reprezentativitás kritériumait. Ahhoz, hogy egy szakszervezet vagy munkáltatói szervezet reprezentatív legyen, legalább 125 000 taggal kell rendelkeznie, munkavállalókból vagy munkáltatókból álló szakmaközi szervezetnek (vagy szakmaközi szervezet részét kell képeznie), és a magán- és a közszféra ágazatainak és tevékenységeinek abszolút többségét kell képviselnie.

Ezek a kritériumok határozzák meg a szakszervezetek külső reprezentativitását. Ha egy szakszervezet megfelel ezeknek a kritériumoknak, kollektív szerződéseket köthet, vegyes bizottságban való képviseletet kérhet, és képviseltetheti magát a Központi Gazdasági Tanácsban és a Nemzeti Munkaügyi Tanácsban.

Jelenleg három szakszervezet és tagszövetségeik rendelkeznek képviseleti státusszal: a Belga Általános Munkaügyi Szövetség (Fédération Générale du Travail de Belgique/Algemeen Belgisch Vakverbond, FGTB/ABVV), a Keresztény Szakszervezetek Szövetsége (Confédération des Syndicats Chrétiens/Algemeen Christelijk Vakverbond, CSC/ACV) és a Belga Liberális Szakszervezetek Szövetsége (Centrale Générale des Syndicats Libéraux de Belgique/Algemene Centrale der Liberale Vakbonden van België, CGSLB/ACLVB).

A főbb szociális partnerszervezetek reprezentativitására vonatkozó további információk az Eurofound ágazatközi szociális partnerekről szóló reprezentativitási tanulmányában vagy az Eurofound ágazati reprezentativitási tanulmányaiban találhatók.

A szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a közintézmények kulcsszerepet játszanak a munkaviszony, a munkakörülmények és a munkaügyi kapcsolatok struktúráinak irányításában. Ezek egy európai, nemzeti, ágazati, regionális (tartományi vagy helyi) és vállalati szintet magában foglaló többszintű kormányzási rendszer egymásba fonódó részei. Ez a szakasz a főbb szereplőket és intézményeket, valamint azok belgiumi szerepét vizsgálja.

A szakszervezeti képviseletről

Minden belga állampolgárnak joga van ahhoz, hogy szakmai státuszától függetlenül szakszervezeti tagja legyen (munkavállalók, kékgallérosok, szellemi dolgozók, köztisztviselők, munkanélküliek, nyugdíjasok). A belga szakszervezetek minden munkavállalót lefednek (és azon túl is) számos ágazat, foglalkozás vagy szakmai státusz szerint szervezett ágazaton keresztül.

Belgiumban az egyik legmagasabb a szakszervezeti sűrűség Európában, összehasonlítható a skandináv országokéval. 2010 és 2019 között ez az arány meglehetősen stabil maradt (50% és 56% között).

Szakszervezeti tagság és szakszervezeti tagság, 2010–2019

Megjegyzések: * A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A munkavállalók szakszervezeti tagsága a teljes szakszervezeti tagságból származik, és szükség esetén az aktív, eltartott és foglalkoztatott munkaerőn kívüli szakszervezeti tagok (azaz nyugdíjasok, önálló vállalkozók, diákok, munkanélküliek) tekintetében kiigazítva.
: A szerző saját adatai.: Author’s own data.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

A három fő szakszervezet a CSC/ACV (1,5 millió tag), az FGTB/ABVV (1,5 millió tag) és a CGSLB/ACLVB (295 000 tag).

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Megjegyzés: A tagsági adatok tartalmazzák a hallgatók ingyenes szakszervezeti tagságát.
: A szerző szakszervezetek által közölt saját adatai.: Author’s own data reported by trade unions.

A helyzet alapvetően nem változott az elmúlt években: nem voltak új szakszervezetek vagy egyesülések, és az erőviszonyok sem változtak. A szakszervezetek reprezentativitásának mérésére szervezett 2012-es társadalmi választásokat követően azonban a CGSLB/ACLVB először érte el a 10%-os küszöböt.

A munkáltatói képviseletről

Minden Belgiumban található vállalatnak és önálló vállalkozónak joga van csatlakozni a munkáltatói szervezethez. A szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatói szervezeteknek is vannak nemzeti és/vagy ágazati fiókjai. A vállalatok és/vagy az önálló vállalkozók szabadon csatlakozhatnak egy (vagy több) fióktelephez. Belgium fő nemzeti munkáltatói szervezete, a belga munkaadói szövetség (Fédération des Entreprises de Belgique/Verbond van Belgische Ondernemingen, FEB/VBO) szerint a munkáltatói szervezetek az összes belga vállalat 75%-át teszik ki. Az összes munkáltatói szervezet sűrűségéről azonban nincsenek pontos adatok.

A kollektív tárgyalásokban nemzeti és ágazati szinten egyaránt részt vevő munkáltatói szervezetek országos vagy ágazati szinten tárgyalnak. Következésképpen az ország vagy az ágazat minden vállalatára vonatkozik a kollektív szerződés, függetlenül attól, hogy van-e munkáltatói szervezethez tartozik.

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2019

Megjegyzés****s: * A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként működő létesítményben dolgozó munkavállalók százalékos aránya. n.a., nem áll rendelkezésre.
: A szerző saját adatai.: Author’s own data.

Fő munkaadói szervezetek

A FEB/VBO Belgium fő nemzeti munkáltatói szervezete. 50 ágazati munkáltatói szövetséget képvisel. Összesen 50 000 vállalatot képvisel, köztük 25 000 kis- és középvállalkozást.

További munkáltatói szervezetek a Belga Mezőgazdasági Termelők Szövetsége (Fédération des Agriculteurs Belges/Belgische Boerenbond), a Társadalmi Nyereséget Termelő Vállalkozások Szövetsége, az Önálló Vállalkozók Flamand Szövetsége (Unie van Zelfstandige Ondernemers, UNIZO) és a Középosztályok Francia Nyelvű Szövetsége (Union des Classes Moyennes, UCM).

Regionális szinten a legfontosabb munkáltatói szervezetek a Voka, az UWE és a Brüsszeli Vállalati Kereskedelmi és Ipari Szervezetek, az UNIZO és az UCM mellett. A nonprofit szektorokat a Társadalmi Nyereségű Vállalkozások Szövetsége (Vereniging voor Social Profit ondernemingen), az Unipso és a Társadalmi Nyereséget Termelő Vállalkozások Brüsszeli Szövetsége (Brusselse Confederatie van Social-Profit Ondernemingen) képviseli.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

Forrás: A szerző saját adatai

A három fő szakszervezet és a munkaadók képviselői kétévente szakmaközi megállapodást tárgyalnak, amely meghatározza a gazdasági és társadalmi területekkel kapcsolatos intézkedéseket a következő két évre. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, a kormánynak közbe kell lépnie. A kormány két kétoldalú nemzeti tanácstal, a Központi Gazdasági Tanáccsal és az Országos Munkaügyi Tanáccsal konzultál a munkajoggal, a munkaviszonnyal és a társadalombiztosítással kapcsolatos gazdasági és szociális kérdésekben. Ezenkívül a szociális partnerek jogosultak ágazatközi megállapodásokat kötni az Országos Munkaügyi Tanácson belül. Mindhárom belga régióban van egy egyenértékű tanács: a Flandria Szociális Gazdasági Tanács (Sociaal Economische Raad van Vlaanderen, SERV), a Wallonia_ Gazdasági és Szociális Tanács (Conseil économique et social de Wallonie_, CESW) és a Brüsszeli Főváros Gazdasági és Szociális Tanácsa Region_ (Conseil économique et social de la région de Bruxelles capitale/Economische és Sociale Raad voor het Brussels Hoofstedelijk Gewest)._A nemzeti háromoldalú tanácsot, a Munkahelyi Megelőzési és Védelmi Főtanácsot azért hozták létre, hogy tanácsot adjon a kormánynak a munkavállalók munkahelyi jólétével kapcsolatban.

Főbb három- és kétoldalú testületek

Forrás: A szerző saját adatai.

Üzemi tanácsot (Conseil d'entreprise/Ondernemingsraad, CE/OR) hoznak létre, amint a vállalaton belül elérik a 100 fős küszöböt. A szociális választások útján megválasztott munkavállalói képviselőkből és a munkáltatók képviselőiből áll. A munkáltatónak havonta legalább egyszer be kell idéznie a vállalat telephelyére. A CE/OR tagokat a munkáltató tájékoztatja a vállalat pénzügyi helyzetéről, termelékenységéről, jövőbeli foglalkoztatási alakulásáról és céljairól. A CE/OR-on belül a munkáltatónak tájékoztatást kell nyújtania a személyzet szervezetének lényegesen tervezett módosításairól, például szerkezetátalakításról, telephely bezárásáról, egyesülésről vagy éjszakai műszak bevezetéséről, valamint a képzési intézkedésekről.

A munkahelyi megelőzési és védelmi bizottság (Comité pour la prévention et protection au travail/Comité voor preventie en bescherming op het werk) társadalmi választások útján megválasztott munkavállalói képviselőkből, megelőzési tanácsadókból, valamint a vállalat vezetésének az egészségért és biztonságért felelős tagjaiból áll. A bizottság felügyeli a munkavállalók egészségével, a munkakörnyezettel és a munkakörülményekkel kapcsolatos kérdéseket.

A szakszervezeti küldöttségnek (délégation syndicale/vakbondsafvaardiging) joga van jelen lenni minden olyan vállalatnál, amely a vonatkozó ágazati kollektív szerződésben meghatározott minimális létszámmal rendelkezik. A küldöttség tagjait szakszervezeteik jelölik, vagy a személyzet választja meg. A szakszervezeti küldöttség a másik két testülettel ellentétben csak a vállalat szakszervezeti tagjait képviseli, nem pedig a teljes személyzetet. Tárgyalhat kollektív szerződésekről a vállalaton belül, és beavatkozhat a személyzet és a munkáltató közötti konfliktusokba. A szakszervezeti küldöttségnek joga van továbbá tájékoztatást kapni a munkakörülmények változásairól. Ha a vállalatnál nincs jelen sem CE/OR, sem munkahelyi megelőzési és védelmi bizottság, a szakszervezeti küldöttség betöltheti e két testület szerepét.

A képviseleti szervek szabályozása, összetétele és hatásköre

Forrás: A szerző saját adatai.