Szervezett fellépés és viták Bulgáriában

A kollektív munkaügyi vitarendezésről szóló törvény az a jogi keret, amely meghatározza a "sztrájkjogot". A szervezett fellépés fő típusa az "aktív sztrájk" (ефективна стачка), amelynek során a munkavállalók nem dolgoznak. Ilyen eljárást akkor lehet megszervezni, ha az egyeztetés, a választottbírósági eljárás vagy a tárgyalások nem járnak sikerrel. A sztrájk ideje alatt a munkavállalóknak rendes munkaidejükön belül jelen kell lenniük a munkáltató telephelyén. Egy másik formája a "szimbolikus sztrájk" (символична стачка), amely magában foglalja a szokásos munkavégzést, megfelelő táblák, tiltakozó plakátok, szalagok, jelvények vagy más megfelelő szimbólumok viselése vagy elhelyezése mellett. Ezt a fajta sztrájkot az egészségügyi dolgozók vagy a rendőrség is alkalmazhatja; A törvény tiltja az aktív sztrájkot az ilyen ágazatokban.

Bulgáriára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre hivatalos nemzeti adatforrások a szervezett fellépésről.

A NICA saját nyilvántartást vezet a CLD-kről, amely nem reprezentatív. A 2010–2021-es időszakban összesen 152 CLD-t azonosítottak, amelyek közül 148 vállalati és 4 önkormányzati szinten volt. A vita idején összesen 401 110 embert foglalkoztattak CLD-vel rendelkező vállalkozásokban. 2010–2021-ben a CLD tárgyát képező kérdések legnagyobb része a bérek késedelmes kifizetéséhez (59) és a béremelésekhez (58) kapcsolódott, ezt követték a szerkezetátalakítással és/vagy foglalkoztatással (48), valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal (40) kapcsolatos kérdések.

A NICA által regisztrált CLD-k száma 2012-ben 15, 2017-ben 13 volt, szemben a 2021-es 7-tel. Az ország CLD-in belül 2015-ben kilenc hatékony sztrájkot szerveztek. 2017-ben öt, 2021-ben pedig három hatékony sztrájk volt (NICA, 2021, 20. o.). Az esetek 40%-ában a tényleges sztrájkok a kollektív szerződés be nem tartása miatt következtek be. 55%-ban a megállapodás sikertelensége volt az oka, a tényleges sztrájkok 5%-ában pedig a tárgyalás megtagadása volt az oka.

Bejegyzett CLD-k, 2012–2021

Források: NICA, 2016, 2017, 2019, 2021b.

Kollektív vitarendezési mechanizmusok

A kollektív munkaügyi vitarendezésről szóló törvény szerint a CLD-ket a munkavállalók és a munkáltatók vagy képviselőik közötti közvetlen tárgyalások útján rendezik a tárgyaló felek által szabadon meghatározott eljárásban. A sztrájkok tilosak (16. cikk) a Honvédelmi Minisztériumban; a Belügyminisztérium; igazságügyi, ügyészi és nyomozó szervek; az állami hírszerző ügynökség; és a nemzetbiztonsági szolgálat.

Ha nem születik megállapodás, vagy az egyik fél megtagadja a tárgyalást, mindegyikük segítséget kérhet a vita rendezéséhez a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek és/vagy a NICA közvetítése és/vagy önkéntes választottbírósági eljárása útján.

Egyéni vitarendezési mechanizmusok

A Munka Törvénykönyve (357. cikk) szerint a munkaügyi viták a munkavállalók és a munkáltatók között zajlanak a munkaviszony bekövetkezéséről, fennállásáról, végrehajtásáról és megszüntetéséről, valamint a kollektív szerződések végrehajtásáról és a munkatapasztalat időtartamáról. Ilyen viták lehetnek a joggal (munkaügyi jogokkal kapcsolatos követelések), a jogszabályokkal, a kollektív szerződésekkel vagy az egyedi szerződésekkel kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel. Ezeket az egyedi jogvitákat a bíróságok bírálják el. Mivel Bulgáriában nincsenek munkaügyi bíróságok, az ilyen ügyekben a polgári bíróságok, egyes esetekben pedig a közigazgatási bíróságok illetékesek. A szakszervezetek és fiókjaik (Munka Törvénykönyve, 2016-os változás) a munkavállalókat kérelmükre képviselhetik a bíróság előtt.

Vannak nem jogi érdekviták is. Ezek a tervezett jogok és kötelezettségek megállapításához kapcsolódnak. Ez a fajta egyéni vita megoldható a munkáltató és a munkavállaló között. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, a vitarendezést a bíróságnak kell biztosítania.

Alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazása

Az alternatív vitarendezési mechanizmust a NICA végzi. Általános szabály, hogy az elmúlt években a felek saját legfelsőbb struktúráik segítségével rendezték egymás közötti vitákat, a NICA külső segítségének igénybevétele nélkül.

A 2010–2021-es időszakban a NICA összesen 152 CLD-t regisztrált 97 vállalkozásban és 3 településen. A NICA hét választottbírósági eljárást indított a kollektív munkaügyi vitarendezésről szóló törvény 14. cikkének (3) bekezdése alapján (minimális tevékenységek meghatározása a tényleges sztrájk során). 2010–2011-ben volt a legtöbb CLD: az összes CLD 85%-a a megfigyelt időszakban.

2015-ben a NICA egy békéltető eljárást és egy választottbírósági eljárást vett nyilvántartásba. Az egyeztetési eljárást a vitás felek közötti megállapodás elmaradása miatt szüntették meg. A választottbírósági eljárás a munkáltatóval való elérhetetlen megállapodás miatt történt, és a hatékony sztrájk megszervezésének elkerülését eredményezte. 2015-ben a NICA egy CLD közvetítési eljárást szervezett, amely a vitában részt vevő felek közötti nézeteltérés miatt megoldatlan maradt. 2016-ra vonatkozóan nincsenek adatok. 2017-ben nem nyújtottak be egyeztetési és választottbírósági kérelmet a NICA-hoz.

A jelentések szerint az alacsony választottbírósági tevékenység egyik fő oka az, hogy az egyik fél megtagadja a tárgyalások megkezdését. A NICA vezetősége szerint a CLD-k 95%-át a vitában részt vevő felek közötti közvetlen tárgyalások útján rendezik, beleértve a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket és/vagy a közvetlenül vagy közvetve érintett kormányzati szerveket, intézményeket és szervezeteket. A CLD-k rendezésére bíróságon kívüli módszerek is alkalmazhatók. A NICA segítségével 2012-ben egyetlen eljárás volt a sztrájk esetén fenntartandó minimális szolgáltatások meghatározására (a CLD-k rendezéséről szóló törvény 14. cikkének (3) bekezdése alapján). 2018-ban csak egy közvetítői eljárást kértek; az önkormányzati tömegközlekedési szolgáltató társaság CLD-jére vonatkozott.

Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2010–2021

Forrás: NICA (2021b).