Horvátország munkával töltött életének országprofilja

Ez a profil a horvátországi munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.

Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.

Ez a rész a gazdaság, a munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok jelenlegi helyzetét ismerteti. Összefoglalja az elmúlt évek fejleményeit, beleértve az új és módosított jogszabályokat, az ipari szerkezetek változásait és a munkaügyi kapcsolatok alakulását.

2012 és 2022 között a bruttó hazai termék (GDP) 39,9%-kal nőtt Horvátországban, és ez a növekedés jelentősen meghaladta az ugyanezen időszak 15,3%-os uniós átlagos növekedési ütemét. A teljes munkanélküliség 2012 és 2022 között jelentősen csökkent, és 2022-ben 7% volt, ami az adott évi 6,2%-os uniós átlag közelében maradt. Az ifjúsági munkanélküliség 2012 és 2022 között 24,1 százalékponttal, míg a fiatalok foglalkoztatása 4,9 százalékponttal nőtt ebben az időszakban. A nők foglalkoztatási rátája is javult, és 2022-ben elérte a 65,6%-ot. 2020-ban a világjárvány miatt nőtt a munkanélküliségi ráta, leginkább a fiatalok körében (4,5 százalékponttal), és abban az évben elérte a 21,1%-ot.

2014. július 15-én a horvát parlament elfogadta az új munkaügyi törvényt (Zakon o radu; OG 93/14). A törvény célja a foglalkoztatottak számának növelése és egy olyan jogi keret létrehozása, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy rugalmasabb üzleti modelleket alakítsanak ki, és alkalmazkodjanak a piaci igényekhez a munkavállalók védelmének fenntartása mellett. A törvény néhány kisebb módosítását 2017-ben és 2019-ben fogadták el (OG 127/17 és 98/19), amelyek főként a munkavállalók képviselőinek jogaira vonatkoztak. 2022-ben további módosításokra került sor a 2023. január 1-jén hatályba lépett Munka Törvénykönyvben (OG 151/22). E módosítások révén a távmunka állandóan, ideiglenesen vagy alkalmanként is elvégezhető, ha a munkavállaló vagy a munkáltató javaslata alapján a munkavállaló és a munkáltató megállapodik ebben a munkavégzésben. Biztosítani kell azonban, hogy a munka jellege és a kockázat mértéke összhangban legyen a munkahelyi biztonságra vonatkozó előírásokkal. A munkáltató telephelyén dolgozó munkavállaló a munka, a családi kötelezettségek és a személyes szükségletek egyensúlyának megteremtése érdekében javasolhatja a munkáltatónak a munkaszerződés módosítását a távmunka meghatározott időtartamra történő megvalósítása érdekében, különösen (1) diagnosztizált betegség vagy megállapított fogyatékosság miatti egészségvédelem, (2) a gyermekkel szembeni terhesség vagy szülői kötelezettségek miatt a gyermek nyolcéves koráig, és (3) a gyermek személyes gondozása érdekében. közvetlen családtagja vagy háztartásának tagja. Járványokból, földrengésekből, árvizekből és hasonló jelenségekből eredő rendkívüli körülmények esetén a munkáltató az üzleti tevékenység folytatása, valamint a munkavállalók és más személyek egészségének és biztonságának védelme érdekében hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkavállalók a munkaszerződés módosítása nélkül otthonról dolgozzanak. Ha az ilyen munkát szükségessé tevő rendkívüli körülmények 30 napnál tovább tartanak, a munkáltatónak olyan munkaszerződést kell felajánlania a munkavállalónak, amely részletezi a távmunka terjedelmét és jellegét.

A szociális partnerek képviseletét illetően 2014-ben elfogadták a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviseletéről szóló törvényt (Zakon o reprezentativnosti udruga poslodavaca i sindikata) (HL 93/14). Meghatározza a magasabb szintű munkáltatói és szakszervezeti szövetségek nemzeti szintű háromoldalú testületekben való részvétele tekintetében történő reprezentativitásának megállapítására vonatkozó eljárást és kritériumokat. Meghatározza továbbá a szakszervezetek kollektív tárgyalások során való reprezentativitásának megállapítására vonatkozó eljárást és kritériumokat. A törvényt 2015-ben kismértékben módosították (HL 26/15).

A kétoldalú szociális párbeszéd vállalati szinten alakult ki, míg az ágazati szintű kétoldalú tárgyalások többnyire fejletlenek maradtak. A kétoldalú (különösen ágazati szintű) szociális párbeszéd nem megfelelő elterjedésének okai a szociális párbeszéd általában gyenge hagyományai, a magánszektor munkavállalóinak a kollektív szerződésekben való alacsony szintű lefedettsége, a szakszervezetek széttagoltsága, a magánszektor nem hajlandó partnerként elfogadni a szakszervezeteket, valamint a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek nem megfelelő kapacitásai. Horvátországban nincs egységes munkaügyi kapcsolatrendszer, és ez bonyolult előfeltételt teremtett a szociális partnerek reprezentativitásának megteremtéséhez. A kollektív tárgyalások első rendszere a köztisztviselők és alkalmazottak tárgyalási rendszere, akiknek bérét a központi költségvetésből finanszírozzák; a második rendszer a kollektív tárgyalások az állami tulajdonban lévő állami vállalatoknál; a kollektív tárgyalások harmadik rendszere a helyi és regionális önkormányzatok egységeiben és az általuk alapított állami vállalatokban látható; A kollektív tárgyalások negyedik típusa a magánszektorban található, amelynek hagyományai és ágazati kollektív szerződések rendszere van; Végezetül a kollektív tárgyalások ötödik mintája a magánszektorban kötött házon belüli kollektív szerződésekből áll. A Horvát Munkaadók Szövetsége (Hrvatska udruga poslodavaca, HUP) az egyetlen olyan önkéntes munkaadói szövetség Horvátországban, amely részt vesz a háromoldalú szociális párbeszéd szerveiben. A foglalkoztatottak számát tekintve a foglalkoztatottak számát tekintve a munkáltatói szervezeti sűrűség 2013-ban 31% volt (a 2013. évi európai vállalati felmérés szerint), míg a munkavállalói szervezetek körében a szakszervezeti sűrűség 20%, az üzemi tanácsok sűrűsége pedig 13% volt (2013. évi európai vállalati felmérés). Šeperić (2017) becslése szerint az általános szakszervezeti sűrűség 26% körül van, csökkenő tendenciával. Schirmbeck és Šeperić (2022) legfrissebb elemzése szerint Horvátországban mintegy 280 000 szakszervezeti tag van. Ez a horvátországi jogi személyek összes alkalmazottjának körülbelül 20%-ának felel meg.

Flag of the European UnionThis website is an official website of the European Union.
How do I know?
European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions
The tripartite EU agency providing knowledge to assist in the development of better social, employment and work-related policies