Horvátország munkával töltött életének országprofilja

Ez a profil a horvátországi munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.

Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.

Ez a rész a sztrájkok közelmúltbeli fejleményeit vizsgálja, feltüntetve a sztrájkok miatt elvesztett munkanapok számát. Megvitatja a viták rendezésére használt jogi és intézményi – kollektív és egyéni – mechanizmusokat, valamint azok alkalmazásának körülményeit.

A sztrájkjog (štrajk) és/vagy a szolidaritási sztrájk (štrajk solidarnosti) a munkavállalók számára fennáll, míg a munkáltatók csak a már folyamatban lévő sztrájkra válaszul zárhatják ki a munkavállalókat. A kizárás csak nyolc nappal a sztrájk kezdete után kezdődhet meg. A Munka Törvénykönyvének 205. cikke kimondja, hogy a szakszervezeteknek joguk van sztrájkot hirdetni és végrehajtani tagjaik gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme és előmozdítása érdekében, vagy azért, mert nem fizettek díjat és kompenzációt. A kollektív szerződés megkötésével, módosításával vagy megújításával kapcsolatos jogvitákban a sztrájk kiírásának és megszervezésének joga a kollektív tárgyalások szempontjából reprezentatívnak minősített szakszervezeteket illeti meg.

A sztrájkot annak a munkáltatónak vagy munkáltatói szövetségnek kell bejelenteni, amely ellen a sztrájkot irányítják, míg a szolidaritási sztrájkot annak a munkáltatónak kell bejelenteni, amelynek helyiségeiben a sztrájkot szervezik. A sztrájkot bejelentő levélben fel kell tüntetni a sztrájk okait; a kezdet helye, dátuma és időpontja; és végrehajtásának módját. A munka törvénykönyvének 206. cikke előírja, hogy sztrájkot vagy más szervezett fellépést eredményező vita esetén közvetítői eljárást kell lefolytatni, kivéve, ha a felek megállapodtak a rendezés alternatív módjáról. A közvetítést a vitában részt vevő felek által választott független közvetítő folytatja, akit vagy a GSV által összeállított listáról, vagy közös megegyezéssel választanak ki.

Kollektív vitarendezési mechanizmusok

A Munka Törvénykönyvének 205. cikke előírja, hogy a sztrájk nem kezdődhet meg a közvetítői eljárás befejezése előtt, ha ez a törvény ilyen eljárást ír elő, vagy a felek által elfogadott egyéb békés vitarendezési eljárások befejezése előtt.

A viták közvetítéssel történő rendezése

A fent említett kötelező közvetítést a jogvitában részt vevő felek által a GSV által összeállított vagy közös megegyezéssel meghatározott listáról kiválasztott közvetítő folytatja. A közvetítők díját a munkaügyi miniszter határozata határozza meg a GSV előzetes véleménye alapján, a pénzügyminiszter hozzájárulásával. A miniszternek a GSV előzetes véleménye mellett rendeletet kell elfogadnia, amely szabályozza a közvetítők kiválasztásának módszereit, a közvetítési eljárás lefolytatását és az ehhez szükséges adminisztratív munka elvégzését. A 208. cikk meghatározza a közvetítési eljárás befejezésének határidejét. A jogvitában részt vevő felek eltérő megállapodása hiányában a munkaügyi törvénykönyvben előírt kötelező közvetítést a jogvitáról szóló tájékoztatásnak a GSV-hez vagy a megyei munkaügyi ügyekért felelős államigazgatási hivatalhoz történő benyújtásától számított öt napon belül be kell fejezni.

A viták rendezése választottbírósági úton

A Munka Törvénykönyvének 210–212. cikke rendelkezik a viták választottbírósági úton történő rendezéséről. A vitában részt vevő felek megállapodhatnak abban, hogy kollektív munkavitájukat választottbírósági testület elé viszik. Az egyéni döntőbíró vagy választottbíró kijelölését és a választottbírósági eljárással kapcsolatos egyéb kérdéseket kollektív szerződés vagy a felek által a jogvita felmerülését követően kötött megállapodás szabályozhatja. A választottbírósági úton eldönthető kérdéseket a 211. cikk határozza meg. Ez a cikk meghatározza, hogy a felek hogyan kötik meg a vitarendezési testület elé terjesztéséről szóló megállapodásukban a megoldandó kérdést. A választottbírósági testület csak a vitában részt vevő felek által elé terjesztett kérdésekben dönthet. Ha a vita a törvények és rendeletek vagy a kollektív szerződés alkalmazásával kapcsolatos, a választottbírósági testület döntését a megfelelő jogszabályokra, rendeletekre vagy kollektív szerződésekre alapozza. Ha a vita kollektív szerződés megkötésével, módosításával vagy megújításával kapcsolatos, a választottbírósági testület méltányos alapon hozza meg döntését. Hacsak a vitában részt vevő felek kollektív szerződésben vagy választottbírósági testület elé terjesztéséről szóló megállapodásban másként nem rendelkeznek, a választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell az ítélet indokait. A választottbírósági ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Ha a jogvita kollektív szerződés megkötésére, módosítására vagy megújítására vonatkozik, a választottbírósági ítélet az ilyen szerződés jogi erejével és joghatásával bír.

Egyéni vitarendezési mechanizmusok

A Munka Törvénykönyve 209. cikke szabályozza a felek által hozott döntéseket és azok joghatásait, és kimondja, hogy a felek megállapodással lezárhatják a közvetítői eljárást. A kollektív szerződés megkötésével, módosításával vagy megújításával kapcsolatos jogvita esetén létrejött megállapodás kollektív szerződés jogi erejével és joghatásával bír. A díjazással és a kártérítéssel kapcsolatos vita esetén létrejött megállapodás felhasználható a kifizetés módjáról és dinamikájáról való megegyezésre.

A korábbi Szociális Partnerségi Kormányhivatal adatai azt mutatják, hogy 2012-ben 100 ügyet (45 rendezett vagy feltételesen rendezett), 2013-ban pedig 137-et (70 rendezett) kezeltek, ami jelentős növekedést jelent a 2011-es 100 ügyhöz képest (46 rendezett). 2014-ben mind az ügyek száma, mind a sikeresen megoldott ügyek aránya csökkent, és míg 2015-ben és 2016-ban az ügyek abszolút száma is csökkent, addig a sikeresen megoldott ügyek aránya mindkét évben nőtt. 2017-ben jelentősen nőtt a kollektív munkaügyi viták mediációinak abszolút száma, míg a sikeresen megoldott ügyek aránya egy százalékponttal nőtt. Az ügyek száma 2018-ban és 2019-ben nőtt, de a sikeresen megoldott ügyek aránya csökkent. 2020-ban az ügyek száma jelentősen csökkent, míg a sikeresen megoldott ügyek aránya enyhén csökkent.

Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2012–2020

 201220132014201520162017201820192020
Number of mediations in collective labour disputes10013792662756908556
Number of cases successfully resolved457031261225352817
Percentage of cases successfully resolved455134394445393330

Megjegyzés: Az adatok csak 2020-ig állnak rendelkezésre.

Forrás: GSV, dátum nélkül

Flag of the European UnionThis website is an official website of the European Union.
European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions
The tripartite EU agency providing knowledge to assist in the development of better social, employment and work-related policies