Szervezett fellépés és viták Horvátországban

A sztrájkjog (štrajk) és/vagy a szolidaritási sztrájk (štrajk solidarnosti) a munkavállalók számára fennáll, míg a munkáltatók csak a már folyamatban lévő sztrájkra válaszul zárhatják ki a munkavállalókat. A kizárás csak nyolc nappal a sztrájk kezdete után kezdődhet meg. A Munka Törvénykönyvének 205. cikke kimondja, hogy a szakszervezeteknek joguk van sztrájkot hirdetni és végrehajtani tagjaik gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme és előmozdítása érdekében, vagy azért, mert nem fizettek díjat és kompenzációt. A kollektív szerződés megkötésével, módosításával vagy megújításával kapcsolatos jogvitákban a sztrájk kiírásának és megszervezésének joga a kollektív tárgyalások szempontjából reprezentatívnak minősített szakszervezeteket illeti meg.

A sztrájkot annak a munkáltatónak vagy munkáltatói szövetségnek kell bejelenteni, amely ellen a sztrájkot irányítják, míg a szolidaritási sztrájkot annak a munkáltatónak kell bejelenteni, amelynek helyiségeiben a sztrájkot szervezik. A sztrájkot bejelentő levélben fel kell tüntetni a sztrájk okait; a kezdet helye, dátuma és időpontja; és végrehajtásának módját. A munka törvénykönyvének 206. cikke előírja, hogy sztrájkot vagy más szervezett fellépést eredményező vita esetén közvetítői eljárást kell lefolytatni, kivéve, ha a felek megállapodtak a rendezés alternatív módjáról. A közvetítést a vitában részt vevő felek által választott független közvetítő folytatja, akit vagy a GSV által összeállított listáról, vagy közös megegyezéssel választanak ki.

Kollektív vitarendezési mechanizmusok

A Munka Törvénykönyvének 205. cikke előírja, hogy a sztrájk nem kezdődhet meg a közvetítői eljárás befejezése előtt, ha ez a törvény ilyen eljárást ír elő, vagy a felek által elfogadott egyéb békés vitarendezési eljárások befejezése előtt.

A viták közvetítéssel történő rendezése

A fent említett kötelező közvetítést a jogvitában részt vevő felek által a GSV által összeállított vagy közös megegyezéssel meghatározott listáról kiválasztott közvetítő folytatja. A közvetítők díját a munkaügyi miniszter határozata határozza meg a GSV előzetes véleménye alapján, a pénzügyminiszter hozzájárulásával. A miniszternek a GSV előzetes véleménye mellett rendeletet kell elfogadnia, amely szabályozza a közvetítők kiválasztásának módszereit, a közvetítési eljárás lefolytatását és az ehhez szükséges adminisztratív munka elvégzését. A 208. cikk meghatározza a közvetítési eljárás befejezésének határidejét. A jogvitában részt vevő felek eltérő megállapodása hiányában a munkaügyi törvénykönyvben előírt kötelező közvetítést a jogvitáról szóló tájékoztatásnak a GSV-hez vagy a megyei munkaügyi ügyekért felelős államigazgatási hivatalhoz történő benyújtásától számított öt napon belül be kell fejezni.

A viták rendezése választottbírósági úton

A Munka Törvénykönyvének 210–212. cikke rendelkezik a viták választottbírósági úton történő rendezéséről. A vitában részt vevő felek megállapodhatnak abban, hogy kollektív munkavitájukat választottbírósági testület elé viszik. Az egyéni döntőbíró vagy választottbíró kijelölését és a választottbírósági eljárással kapcsolatos egyéb kérdéseket kollektív szerződés vagy a felek által a jogvita felmerülését követően kötött megállapodás szabályozhatja. A választottbírósági úton eldönthető kérdéseket a 211. cikk határozza meg. Ez a cikk meghatározza, hogy a felek hogyan kötik meg a vitarendezési testület elé terjesztéséről szóló megállapodásukban a megoldandó kérdést. A választottbírósági testület csak a vitában részt vevő felek által elé terjesztett kérdésekben dönthet. Ha a vita a törvények és rendeletek vagy a kollektív szerződés alkalmazásával kapcsolatos, a választottbírósági testület döntését a megfelelő jogszabályokra, rendeletekre vagy kollektív szerződésekre alapozza. Ha a vita kollektív szerződés megkötésével, módosításával vagy megújításával kapcsolatos, a választottbírósági testület méltányos alapon hozza meg döntését. Hacsak a vitában részt vevő felek kollektív szerződésben vagy választottbírósági testület elé terjesztéséről szóló megállapodásban másként nem rendelkeznek, a választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell az ítélet indokait. A választottbírósági ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Ha a jogvita kollektív szerződés megkötésére, módosítására vagy megújítására vonatkozik, a választottbírósági ítélet az ilyen szerződés jogi erejével és joghatásával bír.

Egyéni vitarendezési mechanizmusok

A Munka Törvénykönyve 209. cikke szabályozza a felek által hozott döntéseket és azok joghatásait, és kimondja, hogy a felek megállapodással lezárhatják a közvetítői eljárást. A kollektív szerződés megkötésével, módosításával vagy megújításával kapcsolatos jogvita esetén létrejött megállapodás kollektív szerződés jogi erejével és joghatásával bír. A díjazással és a kártérítéssel kapcsolatos vita esetén létrejött megállapodás felhasználható a kifizetés módjáról és dinamikájáról való megegyezésre.

A korábbi Szociális Partnerségi Kormányhivatal adatai azt mutatják, hogy 2012-ben 100 ügyet (45 rendezett vagy feltételesen rendezett), 2013-ban pedig 137-et (70 rendezett) kezeltek, ami jelentős növekedést jelent a 2011-es 100 ügyhöz képest (46 rendezett). 2014-ben mind az ügyek száma, mind a sikeresen megoldott ügyek aránya csökkent, és míg 2015-ben és 2016-ban az ügyek abszolút száma is csökkent, addig a sikeresen megoldott ügyek aránya mindkét évben nőtt. 2017-ben jelentősen nőtt a kollektív munkaügyi viták mediációinak abszolút száma, míg a sikeresen megoldott ügyek aránya egy százalékponttal nőtt. Az ügyek száma 2018-ban és 2019-ben nőtt, de a sikeresen megoldott ügyek aránya csökkent. 2020-ban az ügyek száma jelentősen csökkent, míg a sikeresen megoldott ügyek aránya enyhén csökkent.

Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2012–2020

Megjegyzés: Az adatok csak 2020-ig állnak rendelkezésre.

Forrás: GSV, dátum nélkül