Szereplők és intézmények Csehországban

A munkakörülmények és a munkaügyi kapcsolatok szabályozása a cseh Munkaügyi és Szociális Minisztérium (Ministerstvo práce a sociálních věcí, MPSV) hatáskörébe tartozik. Az MPSV elsődleges szerepe a munkaügyi kapcsolatok és a munkakörülmények területén az egyéni és a kollektív munkaviszonyok jogi keretének megteremtése és e keret alkalmazásának ellenőrzése. Az MPSV együttműködik a Cseh Gazdasági és Szociális Megállapodás Tanáccsal (Rada hospodářské a sociální dohody České republiky, RHSD ČR), amely háromoldalú testület.

A munkavállalók jogainak érvényesülését különösen az Országos Munkaügyi Felügyelőség (Státní úřad inspekce práce, SÚIP), amely az MPSV egyik alárendelt szerve, valamint az MPSV nyolc kerületi munkaügyi felügyelősége és a helyileg illetékes bíróságok biztosítják. Csehországban nincsenek különleges munkaügyi bíróságok; A munkaügyi jogszabályok, beleértve a munkaügyi jogvitákat is, a törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Az Országos Munkaügyi Felügyelőség és a körzeti munkaügyi felügyelőségek felügyelik a munkajog munkáltatók és munkavállalók általi betartását, különösen olyan kérdésekben, mint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a munkakörülmények, a munkaközvetítő ügynökségek, a cseh állampolgárok és a külföldiek illegális foglalkoztatása, valamint a színlelt önfoglalkoztatás. Ezek a szervek az egészséget és a biztonságot is előmozdítják, és tanácsadást nyújtanak a releváns területeken. A Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség megbírságolhatja a munkáltatókat és a munkavállalókat a feltárt jogsértések miatt.

A munkahelyi biztonság, a műszaki eszközök, valamint az egészségügyi és járványügyi előírások betartása olyan területek, amelyeket olyan szakosodott felügyeleti szervek ellenőriznek, mint a Cseh Műszaki Felügyelőség (Technická inspekce České republiky, TIČR), a Cseh Bányászati Hatóság (Český báňský úřad, ČBÚ) és a regionális közegészségügyi hatóságok.

Az MPSV és annak alárendelt szerve, a Cseh Munkaügyi Hivatal (Úřad práce ČR, ÚP ČR) felelős a nemzeti foglalkoztatáspolitikáért. A Cseh Munkaügyi Hivatal közvetítőként működik a munkaerőpiacon, tanácsadást nyújt, aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket alkalmaz, munkanélküli segélyt fizet, valamint működteti az álláskeresők, a külföldi munkavállalók és az állásajánlatok nyilvántartását.

A csehországi szociális partnerek reprezentativitásának kritériuma csak a következő esetekben szükséges.

• Kollektív tárgyalások a munkahelyen. A szakszervezet akkor folytathat kollektív tárgyalásokat a munkahelyen, ha legalább három szakszervezeti tagja van munkaviszonyban (Mtk. 286. §).

• Tagság az RHSD ČR-ben, egy háromoldalú testületben. Az RHSD ČR-ben való részvétel reprezentatív kritériumait az RHSD ČR alapszabálya határozza meg: a szakszervezeteknek legalább 150 000 taggal kell rendelkezniük, míg a munkáltatói szervezeteknek legalább 400 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat kell képviselniük.

• A HLCA-k kiterjesztése (bár ezt csak ritkán alkalmazzák). A HLCA-k kiterjesztésére irányuló kérelmeket az MPSV-nek kell benyújtania annak az ágazatnak a legnagyobb szakszervezetének vagy legnagyobb munkáltatói szervezetének, amelyre a HLCA-t ki kell terjeszteni (a kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvény).

A szakszervezeti képviseletről

A szakszervezetek (és a munkáltatók) szociális párbeszédének alapvető jogi rendelkezéseit az Alapjogok és Szabadságok Chartája (23/1991. sz. törvény) tartalmazza, amely Csehország alkotmányos rendjének részét képezi. A Charta 27. cikke rendelkezik az egyesülési és szakszervezeti jogról.

A szakszervezetek és egyesületek létrehozásáról és létezéséről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik, amely a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket a társaságokról/egyesületekről szóló 2. §-ban (214–302. §), valamint a 3025. és 3046. §-ban szabályozza.

Csehországban nincs átfogó jogi szabályozás a szakszervezetekre, a munkáltatói szervezetekre és a kollektív tárgyalásokra vonatkozóan; ezeket a jogviszonyokat több törvény is szabályozza, nevezetesen a Munka Törvénykönyve és a kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvény.

A munkavállaló szabadon csatlakozhat vagy nem csatlakozhat egy szakszervezethez, ahogy akarja. Következésképpen tisztességtelen bármely munkavállalót elbocsátani azért, mert tagja valamely szakszervezetnek, vagy sem. A szakszervezeti tagság önkéntes; A tagság bármikor visszavonható. A szakszervezeti szervek a törvényben meghatározott feltételek mellett jogosultak részt venni a munkajogi kapcsolatokban, beleértve a kollektív tárgyalásokat is. A törvény alól csak a fegyveres erők tagjai vannak kizárva.

Szakszervezeti tagság és szakszervezeti sűrűség, 2010–2021

Megjegyzések: * Nemzeti forrás (lásd az alábbi forrásokat). ** A munkavállalók szakszervezeti tagsága a teljes szakszervezeti tagságra számítva, és szükség esetén az aktív, eltartott és foglalkoztatott munkaerőn kívüli szakszervezeti tagok (azaz nyugdíjasok, önálló vállalkozók, diákok és munkanélküliek) tekintetében kiigazítva.

Források: RILSA Prága (a szerzők saját számításai a szakszervezetek adatai alapján). A szakszervezeti tagságra és népsűrűségre vonatkozó további adatok a három legnagyobb szakszervezeti szövetségtől – a Cseh-Morva Szakszervezetek Szövetségétől (Českomoravská konfederace odborových svazů, ČMKOS), a Cseh Autonóm Szakszervezetek Szövetségétől (Asociace samostatných odborů, ASO) és a Művészeti és Kulturális Szövetségtől (Konfederace umění a kultury, KUK) – származnak, valamint 29 független szakszervezettől (a szerzők saját számításai).

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Csehországban három fő szakszervezeti szövetség működik: a ČMKOS, az ASO és a KUK. Ezek a konföderációk a cseh szakszervezeti tagok mintegy 79%-át képviselik.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Csehország legnagyobb szakszervezeti szövetségei közül néhány a ČMKOS tagja. 2022 októberében ezek a következők:

• Cseh Fémmunkások Szövetsége (Odborový svaz KOVO, OS KOVO)

• Cseh Egészségügyi és Szociális Ellátás Szakszervezete (Odborový svaz zdravotnictví a sociální péče České republiky, OSZSP ČR)

• Cseh-Morva Oktatási Dolgozók Szakszervezete (Českomoravský odborový svaz pracovníků školství, ČMOS PŠ)

• Állami szervek és szervezetek szakszervezete (Odborový svaz státních orgánů a organizací, OSSOO)

Az ECHO szakszervezet (Odborový svaz ECHO) az energia- és vegyipar munkavállalóit tömöríti. Tagjait és jelentőségét tekintve a harmadik legnagyobb szakszervezeti szövetség a KUK, amely 2000-ig az RHSD ČR tagja volt.

A ČMKOS és az ASO között van bizonyos fokú koordináció. Ez magában foglalja a véleménycserét és a közös lépésekről folytatott konzultációt, különös tekintettel az RHSD ČR plenáris ülésének előkészítésére. Ettől eltekintve mindkét konföderáció autonóm, és együttműködésük nem nevezhető különösebben intenzívnek.

A munkáltatói képviseletről

A csehországi nemzeti szintű szociális párbeszédben a munkaadók érdekeit a két legnagyobb munkáltatói szövetség – a Cseh Ipari Szövetség (Svaz průmyslu a dopravy České republiky, SP ČR) és a Cseh Munkaadói és Vállalkozói Szövetségek Szövetsége (Konfederace zaměstnavatelských a podnikatelských České republiky, KZPS ČR) – képviseli, amelyek mindkettő az RHSD ČR háromoldalú testület részét képezi. Mindkét szociális partner háromoldalú tárgyalásokat folytat az RHSD ČR-on belül, az RHSD ČR plenáris ülésén a cseh miniszterelnök, hét kormánytag, hét szakszervezeti tag és hét munkáltatói képviselő vesz részt.

A két munkáltatói szervezetben való tagság önkéntes, és a tagoknak tagdíjat kell fizetniük. A munkáltatói szervezetek általában érvényesítik tagjaik érdekeit az üzleti szektorban, és képviselik a munkáltatókat az RHSD ČR keretében. A munkáltatói szervezetek véleményezik a jogszabálytervezeteket, részt vesznek a kollektív tárgyalásokon folytatott konzultációkban vagy képviseletekben, szakértői csoportok részeként befolyásolják a gazdaság- és szociálpolitikát, részt vesznek a kereskedelmi delegációkban azáltal, hogy elkísérik a legmagasabb szintű kormányzati képviselőket külföldi állami és hivatalos látogatásokra, és aktív tagjai a nemzetközi szervezetek munkacsoportjainak.

A Cseh Kereskedelmi Kamara (Hospodářská komora ČR, HK ČR) hasonló szerepet tölt be, és sok tekintetben védi a munkáltatók és általában az üzleti szektor érdekeit. Ugyanakkor nem munkáltatói szervezet, és nem vesz részt a nemzeti szociális párbeszédben. A HONG ČR közel 16 000 tagból áll (jogi és fizikai személyek), 60 regionális és 127 ágazati szövetség formájában.

Munkaadói szervezeti tagság és népsűrűség, 2012–2021

Megjegyzés: A 2012–2019-es időszakra vonatkozó országos adatok: a három legnagyobb munkáltatói szervezet, az SP ČR, A KZPS ČR és a SOCR ČR adatai.

Fő munkaadói szervezetek

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

Források: SP ČR és KZPS ČR.

A nemzeti szintű háromoldalú fórum, az RHSD ČR az ország fő szociális párbeszédet folytató intézménye. Szerepe szigorúan konzultatív. E háromoldalú szervezet célja, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető területein a párbeszéd kölcsönösen tiszteletben tartott formái révén megállapodásra jusson. Mindenekelőtt a társadalmi konszenzus fenntartására törekszik, amely a gazdaság és a polgárok életszínvonalának pozitív fejlődésének előfeltétele.

A háromoldalú szervezet fő tárgyalási fóruma a plenáris ülés. Ezen az ülésen a kormánydelegációt nyolc tag képviseli, a munkáltatói szervezeteknek hét képviselője van – nevezetesen az SP ČR és a KZPS ČR képviselői –, a szakszervezeti szövetségeknek pedig hét képviselője van – nevezetesen a ČMKOS és az ASO képviselői. A részvétel feltételeit az RHSD ČR alapszabálya határozza meg.

Európai szempontból Csehország egyike azoknak az országoknak, ahol a nemzeti háromoldalú szervezet a tevékenységek legszélesebb körét fedi le. Azokat a területeket, amelyekkel kapcsolatban az RHSD ČR észrevételeket tehet, saját alapszabálya határozza meg: gazdaságpolitika, munkaügyi kapcsolatok, kollektív tárgyalások és foglalkoztatás, szociális kérdések, közszolgálati bérek és fizetések, közigazgatás, munkahelyi biztonság, külföldi munkavállalók foglalkoztatása, az emberi erőforrások és az oktatás fejlesztése, valamint Csehország EU-n belüli helyzete.

Van 13 regionális háromoldalú testület is, amelyek a nemzeti szerv által kezelt területekhez hasonló területekkel foglalkoznak. Az általuk kezelt kérdéseket alapszabályuk határozza meg.

Csehországban nincs kétoldalú testület.

Főbb háromoldalú testületek

A munkavállalók képviselőit – szakszervezeteket, üzemi tanácsokat és munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági képviselőket – törvény kötelezi arra, hogy minden munkahelyen tájékoztassák a munkavállalókat tevékenységükről, valamint a munkáltatókkal folytatott tájékoztatás és tárgyalások tartalmáról és következtetéseiről. A munkavállalók képviselői nem részesülhetnek az üzemi tanácsban való tagságukból, és nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben.

A szakszervezetek messze a legjelentősebb szerepet töltik be a munkavállalók képviseletében, nemcsak a kompetenciák tekintetében, hanem a munkahelyi jelenlétük és a szociális párbeszédben, különösen a kollektív tárgyalásokban való szerepük miatt is. Csak a szakszervezetek képviselhetik a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokban, a kollektív szerződések megkötésekor a kollektív tárgyalásokon és az RHSD ČR-ben folytatott háromoldalú tárgyalásokon.

A munkavállalókat egy üzemi tanács képviselheti, amelynek nincs jogi szubjektivitása, és amely csak közvetítőként működhet a munkáltatók és a munkavállalók között a vállalaton belüli információáramlás és konzultáció megkönnyítése érdekében (az üzemi tanácsok a gyakorlatban valójában nagyon ritkák). Az üzemi tanács tagjának vagy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági képviselőnek a megbízatása legfeljebb három év.

A képviseleti szervek szabályozása, összetétele és hatásköre