Csehország országos profilja a munkával töltött életszakaszában
Ez a profil a cseh munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
Jogi szempontok
cseh jog csak a sztrájk a sztrájkot (stávka) és kizárást (výluka). A kizárás de facto a munkáltató részéről a kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos vitában történő ellencsapás.
kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvényben meghatározott két típuson kívül a gyakorlatban sztrájkriasztás (stávková pohotovost) is alkalmazható.
A "blokád" (blokáda) vagy a "megszállás" (okupační stávkaa törvény nem tartalmazza, ezért ezek a cselekmények a gyakorlatban nem fordulnak elő.
Sztrájk
A sztrájkjogot mint alapvető emberi jogot az Alapjogok és Szabadságok Chartája garantálja, amely Csehország alkotmányának részét képezi. A charta 27. cikke (IV. szakasz) kimondja, hogy a sztrájkjogot a törvényben meghatározott feltételekkel kell biztosítani; Ez a jog nem illeti meg a bírákat, a fegyveres erők tagjait vagy a biztonsági erők tagjait.
A sztrájk jogszerűségét a kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvény is korlátozza, amely a kollektív tárgyalásokkal kapcsolatos sztrájkokra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a sztrájkok két csoportra oszthatók.
A kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvényhez kapcsolódó sztrájkok: Ezeket a sztrájkokat, valamint azok követelményeit és eljárásait a törvény pontosan szabályozza. A sztrájk a törvény értelmében a kollektív szerződés tárgyalásával és megkötésével kapcsolatos kollektív viták rendezésének jogi eszköze. A már hatályban lévő megállapodás módosításával kapcsolatos jogvita szintén kollektív jogvitának minősül, ha a változtatások lehetőségéről és mértékéről kollektív szerződésben állapodtak meg. A kollektív jogviták olyan jogviták, amelyek nem keletkeztetnek jogosultságokat az egyes munkavállalók számára. A sztrájk előfeltétele azonban a törvényben meghatározott összes előírás betartása.
A kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvény hatályán kívül eső sztrájkok: A törvénykönyv nem tartalmaz olyan jogszabályt, amely az Alapjogi és Szabadságjogi Charta 27. cikkét a kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvényben tárgyalt sztrájkoktól eltérő sztrájkokra vonatkozóan hajtaná végre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelen törvény hatálya alá tartozókon kívül minden sztrájktípus tilos – a bíróság dönt arról, hogy egy adott sztrájk jogszerű-e vagy sem.
A kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvény elismeri a kollektív szerződés megkötéséért sztrájkoló munkavállalók támogatására irányuló szolidaritási sztrájkokat is.
Zárolások
A kizárás a kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvény (27. szakasz) hatálya alá tartozó szervezett fellépés második típusa. A kizárás definíciója a munkáltató általi részleges vagy teljes munkaleállítás. A munkáltató a kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos vita megoldásának végső megoldásaként kizárást hirdethet, ha a közvetítő jelenlétében folytatott eljárás után sem sikerül megállapodásra jutni, és ha a szerződő felek nem kérnek választottbírót a vita megoldására. A kizárás kezdő időpontját, mértékét, okait és a kizárás hatálya alá tartozó munkavállalók listáját a munkáltatónak legalább három munkanappal korábban meg kell küldenie az illetékes szakszervezeti szervnek. A munkáltató köteles az érintett munkavállalókat ugyanilyen felmondási idővel közölni. A törvény meghatározza azokat a helyzeteket, amikor a kizárás jogellenes. Általánosságban ez vonatkozik azokra a helyzetekre, amikor a kizárás az egészségügyi intézmények alkalmazottait érintené, ami veszélyeztetheti a lakosság egészségét vagy életét, valamint a bírákat vagy az állami képviselőket érintő kizárásokra.
Csehországban viszonylag ritkák a sztrájkok (lásd a "Szervezett fellépés alakulása, 2015–2022" című táblázatot). A sztrájkriasztásokat azonban gyakrabban használják, de ezt a fajta szervezett fellépést törvény nem határozza meg. A szervezett fellépésnek ez a két formája a legfontosabb és a leggyakrabban használt a gyakorlatban (különösen a sztrájkriasztások tekintetében).
A sztrájkokat és a sztrájkriasztásokat rendszeresen ellenőrzi a ČMKOS, Csehország legnagyobb szakszervezeti szövetsége. A ČMKOS adatai csak a ČMKOS-on belüli sztrájkokra vonatkoznak; a Csehország egészére kiterjedő szervezett fellépések összesített száma nem áll rendelkezésre.
A kizárást, mint a sztrájk egyik formáját évek óta nem rögzítették.
A szervezett fellépés alakulása, 2015–2022
2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | |
| Working days lost per 1,000 employees | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |
| Number of strikes (sectoral level/company level) | 0/3 | 0/0 | 0/1 | 0/0 | 0/0 | 0/0 | 0/1 | 0/0 |
| Number of strike alerts (sectoral level/company level) | 0/10 | 0/5 | 0/11 | 1/10 | 0/8 | 0/2 | 0/5 | 0/6 |
Megjegyzés: Ezen a területen nincs jogilag meghatározott jelentéstételi szolgáltatás. Az 1,000 alkalmazottra jutó sztrájk miatt kieső munkanapok átlagos számát évente nem követik központilag az 1990-es évek közepe óta.
Forrás: ČMKOS (2022) (csak a ČMKOS tagjaira vonatkozó adatok).
Kollektív vitarendezési mechanizmusok
A kollektív munkaügyi viták rendezésének eljárását a kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvény szabályozza. A törvény előírja, hogy a kollektív jogviták a kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos jogviták vagy a kollektív szerződésben (vállalati vagy magasabb szintű) vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos viták, amelyek nem támasztanak támaszt követeléseket az egyes munkavállalókkal szemben. A kollektív jogviták felei a kollektív szerződés felei. A kollektív jogvitákat, függetlenül attól, hogy azok kollektív szerződés megkötésével vagy kollektív szerződésben meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésével kapcsolatosak, amelyek nem támasztanak támaszt támaszt alá követeléseket az egyes munkavállalókkal szemben, közvetítővel vagy döntőbíróval folytatott eljárásban rendezik. Ez többek között azt jelenti, hogy Csehországnak csak kétszintű koncepciója van a kollektív munkaügyi viták rendezésére (amelyben a békéltetés és a közvetítés egybeolvad).
Egyéni vitarendezési mechanizmusok
A munkáltatók és a munkavállalók közötti, a munkaviszonyból eredő jogokkal kapcsolatos vitákat általában a cseh bíróságok tárgyalják és döntik el. A munkaügyi jogviták bírósági rendezéséhez képest más eljárások, például a békéltetés, a közvetítés és a választottbírósági eljárás csekély jelentőséggel bírnak ebben a jogi összefüggésben.
Alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazása
Csehország általában csak kétszintű koncepcióval rendelkezik a kollektív munkaügyi viták rendezése tekintetében (amelyben a békéltetés és a közvetítés összeolvad). Ez a két lehetőség az egyetlen alternatív vitarendezési forma. Csehországban nincsenek munkaügyi bíróságok.
Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2015–2022
2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | |
| Collective disputes settled though mediator in terms of concluding HLCA | 0 | 4 | 1 | 3 | 2 | 1 | 1 | 0 |
| Collective disputes settled though arbiter in terms of concluding HLCA | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Collective disputes settled though mediator in terms of concluding CLCA | 11 | 17 | 16 | 28 | 17 | 18 | 19 | 15 |
| Collective disputes settled though arbiter in terms of concluding CLCA | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Forrás: ČMKOS, 2022 (az adatok csak a ČMKOS tagjaira vonatkoznak)
