Szereplők és intézmények Dániában

Dániában a kormány és minisztériumai általában nem vesznek részt a munkaügyi kapcsolatok és a munkakörülmények szabályozásában. A munka világával kapcsolatos döntéshozatalt illetően a kormány részvétele elsősorban a foglalkoztatáspolitika kialakításához kapcsolódik. Kivételt képez a munkakörnyezet szabályozása és ellenőrzése (munkahelyi egészségvédelem és biztonság), amely a Foglalkoztatási Minisztérium (Beskæftigelsesministeriet, BM) és ügynöksége, a Dán Munkaügyi Környezetvédelmi Hatóság (Arbejdstilsynet) tartománya. Az ügynökség a vállalatok ellenőrzésével, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos szabályok kidolgozásával, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos tájékoztatással járul hozzá a biztonságos és megbízható munkakörülmények megteremtéséhez a dán munkahelyeken.

A munkavállalói jogok érvényesítését biztosító főbb intézményeket és mechanizmusokat (a munkaügyi bíróságokat) a szociális partnerek szabályozzák. A hangsúly a Dán Munkaügyi Bírósággal (Arbejdsretten) kiegészített peren kívüli mechanizmusokon van – a szociális partnerek képviselőivel és a Legfelsőbb Bíróság állami alkalmazású bíráival –, valamint a szociális partnerek által felügyelt munkaügyi választottbíróságokon. A meglévő kollektív szerződés megújítására irányuló erőfeszítések megszakadása esetén az állami békéltetőnek (Forligsmanden) joga van az állam nevében beavatkozni.

A közszférában három munkáltatói szervezet foglalkozik a kollektív tárgyalásokkal állami, önkormányzati és regionális önkormányzati szinten. A Pénzügyminisztérium nevében a központi állami szektorban tárgyaló Közigazgatási Modernizációs Ügynökséget (Moderniseringsstyrelsen) 2019-ben megszüntették, mivel a minisztérium így tárgyalóként és jogalkotóként kettős szerepet játszott. Ehelyett az állam mint munkáltató nevében a kollektív tárgyalások felelősségét az Adóügyi Minisztériumhoz helyezték át, és a Közigazgatás Korszerűsítési Ügynökségét a Munkavállalói és Kompetenciaügynökség (Medarbejder- og Kompetencestyrelsen) váltotta fel, amely 2021 óta a minisztérium nevében folytat kollektív tárgyalásokat. A Dán Helyi Önkormányzat (Kommunernes Landsforening, KL) a 98 település munkáltatói szövetsége, a Dán Régiók (Danske Regioner) pedig Dánia 5 régióját képviseli munkáltatóként.

Dániában a reprezentativitás legfontosabb fogalma a szociális partnerek szervezetei közötti kölcsönös elismerés. A szociális párbeszéd rendszere az önkéntességen alapul, és nagyon kevés jogszabály vonatkozik rá. Az elismerés elvileg abban a pillanatban jön létre, amikor két szervezet kollektív szerződést köt. A szervezeteken belül a vezetőket a tagok választják ki. A reprezentativitás fogalmához nem kapcsolódik jogszabály.

A szakszervezeti képviseletről

Az egyesületi tagság szabadságával – mind a szakszervezethez való csatlakozás szabadságával, mind a szakszervezethez való csatlakozás szabadságával – a munkaerő-piaci egyesülési szabadságról szóló 1982. évi törvény (Lov om foreningsfrihed på arbejdsmarkedet) foglalkozik. A törvényt 2006-ban módosították, eltörölve a zárt üzletek megállapodásának jogát. Így a szakszervezethez való csatlakozás önkéntes, és sem a közszférában, sem a magánszektorban dolgozók nem zárhatók ki a szakszervezethez való csatlakozásból. A fegyveres erők papjainak és magas rangú tisztjeinek saját szakszervezetük van.

Dániában a szakszervezeti sűrűség szintje viszonylag magas más európai országokhoz képest. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint 2019-ben 67% volt (OECD, 2021).

A szakszervezeti sűrűség azonban 1996 óta folyamatosan csökken, amikor 75% körül volt. A csökkenés leginkább a szakképzett és szakképzetlen munkavállalók, valamint az irodai és kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetei körében következett be. Ezek a Dán Szakszervezeti Szövetség (Fagbevægelsens Hovedorganisation, FH (korábban LO)) égisze alá tartozó szakszervezetekről van szó.

Három tendencia magyarázza az FH/LO szakszervezetek tagságának csökkenését. Először is, a tagok, beleértve a potenciális tagokat is, "oktatják magukat" egy különböző konföderációkhoz tartozó szakszervezetbe, amely magasabb iskolai végzettségű tagokat céloz meg. Másodszor, a fiatal és a külföldi munkavállalók mindig is hajlamosak voltak arra, hogy ne csatlakozzanak szakszervezethez, és a munkavállalók e kategóriái egyre nőnek. És végül, de nem utolsósorban, verseny folyik az alacsony díjjal járó "sárga szakszervezetekkel" (olyan szakszervezetek, amelyek politikailag alternatívát jelentenek a hagyományos szakszervezeti mozgalommal szemben, és amelyeket sem a szakszervezetek, sem a munkaadói szervezetek nem ismernek el a kollektív tárgyalási rendszer részeként). A kollektív tárgyalások tekintetében nem reprezentatívak, és olyan modellt követnek, amely alacsony tagdíj felszámításán és egyéni jogi támogatás nyújtásán alapul. Néhány alternatív szakszervezet – például a Krifa, a keresztény szakszervezet – azonban az elmúlt 10 évben folyamatosan növelte tagságát.

2018 folyamán a két legnagyobb konföderáció, a Dán Szakszervezeti Szövetség (Landsorganisationen i Danmark, LO) és a Dán Szakemberek Szövetsége (Funktionærernes og Tjenestemændenes Fællesråd, FTF) megszavazta a 2019. január 1-jétől történő egyesülést. Az új szervezet neve Dán Szakszervezeti Szövetség (Fagbevægelsens Hovedorganisation, FH). Az egyesülés a két konföderáció vezetőinek mintegy ötéves előkészítésének eredménye volt. A szavazás eredménye előzetesen nem volt biztos. Az LO legnagyobb tagszervezete – a szakképzett és szakképzetlen munkavállalók Dán Dolgozók Egyesült Szövetsége (Fagligt Fælles Forbund, 3F) – csak az utolsó pillanatban fogadta el az egyesülést.

Szakszervezeti tagság és szakszervezeti tagság, 2010–2019

Megjegyzések: * A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A munkavállalók szakszervezeti tagsága a teljes szakszervezeti tagságból származik, és szükség esetén az aktív, eltartott és foglalkoztatott munkaerőn kívüli szakszervezeti tagok (azaz nyugdíjasok, önálló vállalkozók, diákok, munkanélküliek) tekintetében kiigazítva.

Forrás: OECD és AIAS, 2021

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Megjegyzés: A táblázat tartalmazza a három dán szövetséget, az FH-t, az Akademikerne-t és a kisebb LH-t, valamint az FH és az Akademikerne legnagyobb és ütemben álló szervezeteit. * Az LO és az FTF 2019. január 1-jei hatállyal egyesült, és létrejött az FH.
: ** StatBank Denmark, LONMED2; *** StatBank Denmark, LONMED3: ** StatBank Denmark, LONMED2; *** StatBank Denmark, LONMED3

A munkáltatói képviseletről

A munkáltatói szövetséghez való csatlakozás önkéntes. A tagság azt jelenti, hogy beleegyezik abba, hogy a munkáltatói szervezet kötelező érvényű kollektív szerződéseket kössön tagjai nevében. A munkáltatói szervezettségről nincsenek hivatalos adatok, így a rendelkezésre álló kevés információ alapján csak hozzávetőleges becslést lehet adni. Ez lehetetlenné teszi a trendek pontos meghatározását. A sűrűségi adatok azonban azt mutatják, hogy a tagsági arányok nagyon eltérőek attól függően, hogy aktív alkalmazottakon vagy tagvállalatokon alapulnak-e. A dán vállalatoknak csak 1%-a nagy; a többi kicsi és közepes méretű. A munkavállalók többségét azonban a nagy- és középvállalatok foglalkoztatják.

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2021 (%)

Megjegyzések: DA, Dán Munkaadók Szövetsége (Dansk Arbejdsgiverforening); ECS, Európai Vállalati Felmérés; FA, Dán Pénzügyi Munkaadók Szövetsége (Finanssektorens Arbejdsgiverforening); n.a., információ nem áll rendelkezésre. * A sűrűségi adatok a dán munkaerőpiacon dolgozó teljes munkaidős egyenértékben dolgozók számának és a munkáltatói szervezetek (DA és FA) által lefedett teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkavállalók számának hányadosaként számítottak ki. Az adatok csak 2012-re és 2015-re vonatkozóan állnak rendelkezésre. ** A sűrűségi adat a 2018-ban a DA (25 000) és az FA (170) tagjai közé tartozó vállalatok összesített száma alapján számítva, elosztva a dán magánszektorban 2018-ban működő vállalatok teljes számával (262 186), a Dán Statisztikai Hivataltól származva. A vonatkozó információk a meghatározott években megjelentek e szervezetek honlapjain (és a következő években frissítették volna).

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

A magánszektorban két munkáltatói szervezeti szövetség működik, a közszférában pedig három. A legnagyobb munkáltatói szervezet a DI, amely egymillió alkalmazottat foglalkoztat, beleértve a külföldi munkavállalókat is.

Főbb munkáltatói szervezetek és konföderációk, 2022

Dániában a háromoldalú konzultációra általában eseti alapon kerül sor. Az általános folyamat az, hogy a kormány felkéri a főbb szociális partnerszervezeteket, hogy vitassák meg a munkaerő-piaci kérdéseket vagy a foglalkoztatást érintő kérdéseket, például a foglalkoztatáspolitikát. A szociális partnerek részvételének mértéke általában magas, függetlenül a hivatalban lévő kormánytól.

2012-ben a háromoldalú tárgyalásokat törölték, mivel jelentős nézeteltérések voltak a szociáldemokraták által vezetett újonnan megválasztott kormány és a szociális partnerek, különösen a szakszervezeti képviselők között. A politikusok és a szociális partnerek már nagyon régóta a múlténak ítélik a háromoldalú tárgyalásokat. 2016-ban azonban az akkori miniszterelnök, Lars Løkke Rasmussen új stratégiával új háromoldalú tárgyalásokat kezdett. Ahelyett, hogy az összes megtárgyalandó témát egy csomagban mutatták volna be, ahogy a szociáldemokraták tették gyenge eredménnyel, a tárgyalásokat három részre osztották. Ha egy tárgyalássorozat kudarcot vallott, akkor is két másikat külön kellett lefolytatni. A "futószalag" stratégia – a tárgyalások külön szakaszokra bontása – sikeresnek bizonyult, és a háromoldalú tárgyalások újjáéledtek.

A Covid19-válság 2020-ban drámaian megváltoztatta a dán munkaerőpiacot, ami a dán kormány és a szociális partnerek közötti háromoldalú megállapodások számának növekedéséhez vezetett, amelyek célja a munkavállalók védelme. A megállapodások kiterjedtek a magánszektorban dolgozók ideiglenes bérkompenzációs rendszerére és az önálló vállalkozók támogatására szolgáló hasonló átfogó rendszerre, a jobb munkamegosztási rendszerre, a gyakornokok, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a cégek pénzügyi támogatására, a magánszektorban alkalmazott ideiglenes csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerre, valamint a Covid19 miatt az iskolából hazaküldött gyermekes családok ideiglenes támogatására.

Az alábbi táblázatban szereplő szervek állandó három- vagy kétoldalú testületek, amelyeket jogszabály vagy kollektív szerződés hoz létre, és amelyek többnyire a foglalkoztatással, a képzéssel és a munkakörnyezettel foglalkoznak.

Főbb három- és kétoldalú testületek

A munkahelyi szintű munkavállalói képviselet fő csatornái a megbízottak és az együttműködési bizottságok, ez utóbbiak közszférában működő formáját együttdöntési bizottságnak (MED-udvalg. Ezek a bizottságok a munkavállalók és a vezetőség egyenlő számú képviselőjéből állnak. A munkavállalói képviselőket a munkahelyi szakszervezeti tagok közül választják meg. A munkakörnyezetvédelmi bizottságok és a munkavállalói testület tagjai a munkavállalók munkahelyi képviseletének további fontos csatornái.

A közszférában az együttdöntési bizottságok a munkakörnyezettel is foglalkoznak, ezért egyszintű rendszer működik, szemben az együttműködési bizottságok és az egészségvédelmi bizottságok kétszintű rendszerével (amelyeket 2012 óta a magánszektorban munkakörnyezeti bizottságoknak neveznek). Az együttes befolyásolás és együttdöntés rendszere egy keretmegállapodáson, a MED (co-determination committee) megállapodáson alapul. A közszférában az együttdöntési bizottság elnöke általában az önkormányzat vagy a régió igazgatója, míg az alelnök általában a közös megbízott.

A munkahelyi képviseletet kollektív szerződés kodifikálja.

A szervek szabályozása, összetétele és hatáskörei