Dánia országprofilja a munkával töltött életszakaszában

Ez a profil a dániai munka életének legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.

Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.

Ez a szakasz az egyes munkavállalók és a munkáltató közötti munkaviszonyra összpontosít – a kezdetektől a megszűnésig –, amely kiterjed a munkaszerződésre, a jogosultságokra és kötelezettségekre, az elbocsátási és felmondási eljárásokra, valamint a betegszabadságra és a nyugdíjra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre.

Az egyéni munkaviszony az egyes munkavállaló és munkáltatója közötti kapcsolatra utal. Ezt a kapcsolatot a jogi szabályozás és a szociális partnerek szerződési feltételekről folytatott tárgyalásainak eredményei alakítják. Ez a szakasz a munkaviszony kezdetét és megszűnését, valamint a jogosultságokat és kötelezettségeket vizsgálja Dániában.

A munkaszerződéssel kapcsolatos követelmények

Ha egy új munkavállalót egy hónapnál hosszabb időre alkalmaznak, és az átlagos heti munkaidő meghaladja a nyolc órát, kötelező munkaszerződést kötni.

A munkaszerződést a munkaviszony kezdetétől számított négy héten belül kell megkötni. Ezeket a feltételeket az ütemmeghatározó ipari megállapodás határozza meg.

A 13 év alatti gyermekek általában nem végezhetnek fizetett munkát. Kulturális tevékenységekkel kapcsolatban kompenzáció fizethető. A 13 éven aluliak fizetésére vonatkozó kérelmeket a rendőrséghez kell benyújtani. A 13–15 évesek és a 13 év alattiak munkájára vonatkozó szabályokat a Dán Munkaügyi Környezetvédelmi Hatóság kezeli.

Elbocsátási és felmondási eljárások

A munkáltatónak a vezetői előjog szerint joga van a munkavállalókat elbocsátani, ha az a vállalaton belüli munkaszervezéssel kapcsolatban szükséges. Az állítólagosan tisztességtelen egyéni elbocsátásokkal kapcsolatos vitákat a szakszervezetek az elbocsátási tanács elé vihetik, amelyet a szociális partnerek hoztak létre a kollektív szerződések rendelkezéseivel összhangban. Azok a személyek, akik nem tagjai a megállapodásokat aláíró szakszervezeteknek, fellebbezhetnek a polgári bíróságokon.

Az elbocsátási és felmondási eljárásokat jogszabályok és kollektív szerződések határozzák meg. A felmondási eljárásokra vonatkozó rendelkezések meghatározzák a felmondási időt, és egyes kollektív szerződések rendelkeznek a végkielégítésről. A munkavállalók elbocsátására vonatkozó fő törvény a munkáltatók és a munkavállalók közötti jogviszonyról szóló törvény (2009. február 3-i 81. sz. egységes szerkezetbe foglalt törvény, Funktionærloven). A csoportos elbocsátásokra vonatkozó fő jogi aktus a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos előzetes értesítésről szóló törvény (a 2010. március 22-i 291. sz. egységes szerkezetbe foglalt törvény, Bekendtgørelse af lov (Nr 291 af 2010) om varsling m.v. i forbindelse med afskedigelser af større omfang). A kollektív szerződésekben meghatározott felmondási idő általában rövid.

Szülői, szülési és apasági szabadság

A szülői, szülési és apasági szabadságra vonatkozó rendelkezéseket kollektív szerződések és a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó jogszabályok tartalmazzák. Alapvetően a szüléssel kapcsolatos szabadságon lévő munkavállalók teljes fizetést kapnak a szabadság megállapodott időtartamára. Az apasági szabadság igénybevétele az elmúlt évtizedben nőtt. 2003 és 2018 között a férfiakat megillető szabadság arányában kivett teljes apasági szabadság 6%-ról 10%-ra nőtt; a növekedés azonban csak 1,5% százalékpont volt 2010 és 2018 között (Cevea, 2020).

A szülési szabadságról szóló új uniós irányelv következményeként a dán parlament 2022. augusztus 22-i hatállyal törvényt fogadott el (a szülési szabadságról szóló törvény, 343. sz. törvény, 2022. március 22., Barselsloven). Mindenkire, aki 2022. augusztus 2-án vagy azt követően szült vagy fogadott örökbe gyermeket, új szabadságszabályok vonatkoznak. A szabadságra való jogosultság teljes összege változatlan. A szülők együttesen 48 hét anyasági ellátással járó szabadságra jogosultak a gyermek születését követően. Ezenkívül az anyák továbbra is jogosultak négy hét terhesgondozási szabadságra szülési ellátással.

Új szempont, hogy kilenc hetet szántak az apára. Korábban csak a szülés utáni két hetet szánták az apának, és még mindig így van. A kilenc hetet nem lehet átadni az anyának. Ha az apa nem veszi igénybe a kilenc hetet, elvesznek. Várhatóan jelentősen megnő az apák körében az apasági szabadság igénybevétele iránt már most is növekvő érdeklődés.

Törvényes szabadságra vonatkozó rendelkezések

A törvényes dán szülői szabadság különböző szakaszokra oszlik, amelyek a következők:

  • 4 héttel a szülés előtt az anya számára

  • 2 héttel a születés után mindkét szülő számára (elkülönítve)

  • 13 hét (a szülők között megosztható)

  • a törvény szerinti 9 hetes új jogosultság az apára (elkülönített – nem ruházható át)

  • 32 hetes szülői szabadság mindkét szülő számára (64 hét), amelyből 32 hét fizetett és 32 hét fizetés nélküli.

Törvényes szabadságra vonatkozó rendelkezések

Maternity leave
Maximum duration37 weeks after birth plus 4 weeks before birth. That is, 4 weeks before birth plus 2 after birth plus 9 weeks within the child’s first year plus 13 weeks (if not shared with the father) and a possible supplement of 32 weeks of parental leave. Maximum total duration 60 weeks.
ReimbursementIn 2022, the maximum maternity benefit was DKK 4,465 (€600) per week. 
If the mother is covered by a collective agreement, some of the weeks are usually at full pay.
Who pays?The state, through the Public Benefit Administration (Udbetaling Danmark). 
If the mother receives pay from her employer, the employer receives compensation from the state equivalent to the maternity benefit.
Legal basisAct on Maternity Leave (Act No. 343 of 22 March 2022, Barselsloven) and/or collective agreements.
Parental leave
Maximum durationShared parental leave after week 10 is a maximum 64 additional weeks (32 to each parent), of which only 32 are with benefits.
ReimbursementIn 2022, the maximum maternity/paternity benefit was DKK 4,465 (€600) per week for the first 32 weeks; the leave is unpaid thereafter. 
If one or both parents are covered by a collective agreement, some of the weeks are usually at full pay.
Who pays?The state, through the Public Benefit Administration.
If the mother/father receives pay from their employer, the employer receives compensation from the state equivalent to the maternity/paternity benefit.
Legal basisAct on Maternity Leave and/or collective agreements.
Paternity leave
Maximum durationPossible maximum duration of 56 weeks: 2 weeks after birth plus 9 weeks (earmarked) plus 13 weeks (if not shared with the mother) and a possible supplement of 32 weeks of parental leave.
ReimbursementIn 2022, the maximum paternity benefit was DKK 4,465 (€600) per week for the first 32 weeks; the leave is unpaid thereafter. 
If the father is covered by a collective agreement, some of the weeks are usually at full pay.
Who pays?The state, through the Public Benefit Administration. 
If the father receives pay from his employer, the employer receives compensation from the state equivalent to the maternity benefit.
Legal basisAct on Maternity Leave and/or collective agreements.

Betegszabadság

Az ütemmeghatározó kollektív szerződés, az Ipari Szerződés szerint öt hét teljes fizetéssel járó betegszabadságot kapnak a vállalatnál hat hónapos szolgálati idővel rendelkező munkavállalók. Öt hét betegség után a munkáltató további négy hét betegszabadságot fizet. A legtöbb megállapodás hasonló gyakorlatot követ.

A tápellátásról szóló törvény (a 2006. június 9-i 563. sz. törvény későbbi módosításaival, Sygedagpengeloven) a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó személyekre vonatkozik, beleértve az önálló vállalkozókat is. A munkáltató fizeti a szabadság első 30 napját, majd az önkormányzat átveszi a törvény szerinti táppénz felelősségét.

Nyugdíjkorhatár

A nyugdíjkorhatárt a törvény ötévente, január 1-jétől 15 évvel később állapítja meg; a legutóbbi, 2035-ben hatályba lépő törvényt 2020 decemberében fogadták el. Eddig a nyugdíjkorhatár a várható élettartam növekedésével párhuzamosan emelkedett. 2022-ben a nyugdíjkorhatár 67 év volt, az utolsó nyugdíjkorhatár pedig 69 év volt, amely az 1967. január 1-je után születettekre vonatkozik. Az alábbi táblázat a 2019-től kezdődő megállapított nyugdíjkorhatárokat és a Dán Statisztikai Hivatal 2040-től kezdődő becsléseit mutatja. Ha a tendens a becslések szerint folytatódik, a mai dán fiatalok számíthatnak arra, hogy az EU-ban a legmagasabb nyugdíjkorhatár lesz.

A 2019 és 2070 között hatályos törvényes nyugdíjkorhatár

Effective from 1 Jan in yearRetirement ageEffective for people born after
201965.51 January 1954
2020661 July 1954
202166.51 January 1955
2022671 July 1955
2030681 January 1963
2035691 January 1967
2040*701 January 1971
2045*711 January 1975
2050*721 January 1979
2055*72.51 January 1983
2060*731 July 1987
2065*73.51 January 1992
2070*741 July 1996

Megjegyzés: * Jövőbeli becslések a STAR-tól, 2024.

Az önkéntes korengedményes nyugdíjkorhatár fokozatosanemelkedett, ami kevesebb évet eredményezett a korengedményes nyugdíjba vonulás és az állami nyugdíj folyósítása között. 2018 végén még 60 év volt az 1953 második fele előtt születetteknél, így a jogosultak számára 5 évvel az állami nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulhattak. Az 1967 januárja és 1970 decembere között születettek esetében a korengedményes nyugdíjkorhatár elérte a 66 évet. Az 1959 júliusa után születettek számára csak 3 év nyugdíj áll rendelkezésre az állami nyugdíj folyósítása előtt.

törvény lépett hatályba a korengedményes nyugdíjról (tidlig pension), az első kifizetések 2022 januárjától kezdődtek. A jogosultság azon évek számán alapul, amelyek alatt egy személy 61 éves korában a munkaerőpiacon volt. Ha az egyén 44 éve dolgozik, akkor az állami nyugdíjkorhatár előtt 3 évvel nyugdíjba vonulhat, 43 év 2 évvel előzetesen nyugdíjba vonulhat, 41 évvel

Flag of the European UnionThis website is an official website of the European Union.
How do I know?
European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions
The tripartite EU agency providing knowledge to assist in the development of better social, employment and work-related policies