Dánia országprofilja a munkával töltött életszakaszában
Ez a profil a dániai munka életének legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
"Jogösszeütközés" akkor keletkezik, ha a vitatott kérdést már kollektív szerződés szabályozza. Jogösszeütközés esetén általában nincs jog a szervezett fellépéshez vagy a kizáráshoz. A kollektív szerződés megkötését követően a dán munkajog békekötelezettséget ír elő annak hatályban tartása alatt.
Ha az ügy kollektív szerződés megsértésével kapcsolatos, azt a Munkaügyi Bíróság elé kell terjeszteni. Ha azonban a megállapodás értelmezésével kapcsolatban nézeteltérés merül fel, a vitát munkaügyi választottbíróságnak (faglige voldgiftsretter). A konfliktusrendezés jogalapja az 1910-es munkaügyi viták kezelésére vonatkozó általános szabályok (a dán rövidítés Normen).
"Összeférhetetlenség" akkor és területen fordul elő, amikor és ahol nincs hatályos kollektív szerződés. Ezekben az esetekben sztrájk, kizárás vagy blokád – akkor hajtható végre, ha az elérni kívánt cél és az annak eléréséhez használt eszközök között ésszerű arányosság áll fenn. Ez a szabadság a munkavállalókra és a munkáltatókra egyaránt vonatkozik. Összeférhetetlenség merülhet fel a kollektív szerződés megújításával kapcsolatban. Ebben az esetben az állami békéltető megkísérli a közvetítést a további konfliktusok, például az általános sztrájk elkerülése érdekében.
Emellett összeférhetetlenség merülhet fel a szakszervezetek és a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó munkáltatók között. A kollektív szerződés hatálya alatt összeférhetetlenség akkor is felmerülhet, ha például a munkahelyen alkalmazott új technológia olyan új munkát hozott létre, amelyre a meglévő kollektív szerződés nem terjed ki. Mindkét esetben a szakszervezetek szervezett fellépést indíthatnak a munkáltatóval szemben a kollektív szerződés megszerzése érdekében.
A kollektív munkajog elsősorban a jogkonfliktusokkal foglalkozik. Az összeférhetetlenség főként politikai/gazdasági jellegű.
A szervezett fellépés alakulása, 2012–2021
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | Source | |
| Working days lost per 1,000 employees | 4.1 | 372.1 | 6.8 | 3.7 | 5.8 | 10.5 | 7.5 | 3.1 | 3.1 | 85.6 | Authors’ calculations based on number of lost working days and employees in the Danish labour market (Statistics Denmark, RAS300) |
| Number of strikes | 225 | 197 | 318 | 158 | 144 | 426 | 148 | 150 | 135 | 160 | Statistics Denmark, work stoppages (ABST1) |
| Number of workers involved | 8,589 | 75,319 | 10,616 | 6,054 | 6,997 | 16,953 | 7,267 | 5,895 | 5,285 | 16,830 | Statistics Denmark, work stoppages (ABST1) |
| Number of working days lost | 10,200 | 930,300 | 16,900 | 9,400 | 15,400 | 28,100 | 20,300 | 8,400 | 8,500 | 243,400 | Statistics Denmark, work stoppages (ABST1) |
Kollektív vitarendezési mechanizmusok
A dán kollektív vitarendezési mechanizmusok számos peren kívüli vitarendezési mechanizmusból állnak (az érintett felek és szervezetek közötti különböző találkozók), valamint a munkaügyi bírósági rendszerből, amely a munkaügyi választottbíróságokból és a dán munkaügyi bíróságból áll.
Először is, a munkahelyi feleknek, másodszor pedig a szociális partnereknek kötelességük megoldani a konfliktust, mielőtt az bíróság elé kerülne. Ez a felek közötti találkozókon keresztül történik.
Ha az ügy kollektív szerződés megsértésére vonatkozik, azt végső soron a Munkaügyi Bíróság elé kell terjeszteni. Ha azonban nézeteltérés merül fel a megállapodás értelmezésével kapcsolatban, a vitát munkaügyi választottbíróságnak kell rendeznie.
Egyéni vitarendezési mechanizmusok
A fő egyéni vitarendezési mechanizmus a polgári bíróság. A munkaügyi bírósági rendszer csak a kollektív jogvitákkal foglalkozik. Ezért, ha a panaszos szakszervezete nem kívánja felvenni az ügyét, vagy ha a panaszosnak nincs szakszervezete, az egyén egyetlen lehetősége az, hogy az ügyet polgári bíróság elé vigye.
Alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazása
Semmilyen statisztikai forrásból nem áll rendelkezésre információ arról, hogy milyen gyakran alkalmaznak alternatív vitarendezést. A munkaerő-piaci szervezetek nem követik nyomon őket, és nem tesznek jelentést róluk egy közös szervnek vagy felsőbb hatóságnak. Köztudott azonban, hogy sok jogvita még azelőtt megoldódik, hogy a hivatalos munkaügyi bírósági rendszerbe kerülne.
