Észtországi szereplők és intézmények

A Szociális Minisztérium (Sotsiaalministeerium) általában a foglalkoztatáspolitikával foglalkozik a jogszabályok előkészítésével és a szociális partnerekkel való együttműködéssel.

A munkavállalói jogok érvényesítéséért felelős fő intézmény a munkaügyi felügyelőség (Tööinspektsioon), amelynek feladata a munkaügyi kapcsolatokat szabályozó jogszabályok követelményeinek betartásának felügyelete. A Munkaügyi Felügyelőség tájékoztatja a munkavállalókat és a munkáltatókat, kivizsgálja a súlyos munkahelyi baleseteket, elemzi azok okait, valamint felügyeletet gyakorol. A Munkaügyi Felügyelőség figyelemmel kíséri a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet is, és erőfeszítéseket tesz a megbetegedések megelőzésére. A helyi felügyelőségeken belül munkaügyi vitarendezési bizottságok (töövaidluskomisjonid, LDC) működnek, amelyek egyéni munkaügyi vitákat rendeznek (bírósági közvetítés). A munkavállalóknak joguk van ahhoz is, hogy jogaik megsértése esetén bírósághoz forduljanak.

Munkahelyi hátrányos megkülönböztetés esetén az ember a nemek közötti egyenlőségért és az egyenlő bánásmódért felelős biztoshoz (Soolise võrdõiguslikkuse ja võrdse kohtlemise volinik akinek feladata a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény követelményeinek betartásának ellenőrzése.

Kollektív munkaügyi vita esetén, ha a felek tárgyalásos úton nem tudnak megállapodni, az országos békéltetőhöz (Riiklik Lepitaja).

A szociális partnerek szervezeteinek nemzeti szintű reprezentativitására vonatkozóan nincsenek hivatalos szabályok. A szakszervezeti törvény szerint a szakszervezetet legalább öt munkavállalónak, a szakszervezetek szövetségét pedig legalább öt szakszervezetnek kell alapítania. A munkáltatói szervezetek esetében nincsenek ilyen kritériumok. A kollektív szerződések a bérek, a munkaidő és a pihenőidő tekintetében meghosszabbíthatók többmunkáltatós megállapodások esetén, vagyis ha a megállapodást munkáltatói szövetség vagy szövetség és munkavállalói szövetség vagy munkavállalói szövetség, vagy munkáltatói szövetség és munkavállalói szövetség köti. 2018 januárjában azonban az EAKL és az ETKL helyes gyakorlatról szóló megállapodást kötött a kollektív szerződések kiterjesztéséről, amely reprezentativitási kritériumokat határoz meg a szociális partnerek számára. A megállapodás szerint csak a legreprezentatívabb szociális partnerek között kötött többmunkáltatós megállapodások hosszabbíthatók meg. A legreprezentatívabb szociális partnerek azok, amelyek a legtöbb taggal rendelkeznek. Ha hasonló tagsági szinttel rendelkeznek, akkor az EAKL vagy az ETKL tagszervezete tekinthető a legreprezentatívabbnak. A kiterjesztett kollektív szerződés nem terjedhet ki egynél több ágazatra vagy tevékenységi területre. A helyes gyakorlatról szóló megállapodás hivatalosan nem kötelező erejű, de erősen ajánlott annak betartása. 2021 novemberében hatályba léptek a kollektív szerződésekről szóló törvény módosításai, amelyek meghatározzák a kollektív szerződések kiterjesztésének kritériumait. Lásd a "Kiterjesztési mechanizmusok" című részt.

A szakszervezeti képviseletről

A szakszervezetek a szakszervezeti törvény és a kollektív szerződésekről szóló törvény alapján működnek. Az első törvény rendelkezik a szakszervezetek általános jogairól és tevékenységének alapjairól, valamint az állami és helyi önkormányzati hatóságokkal, valamint a munkáltatókkal való kapcsolatukról. A második meghatározza a kollektív szerződések megkötésének és végrehajtásának jogalapját.

Észtországban mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon szakszervezeteket alapítson, azokhoz csatlakozzon vagy ne csatlakozzon, kivéve az Észt Védelmi Erők (Kaitsevägi) aktív szolgálatban lévő

Mind a szakszervezeti tagság, mind a szakszervezeti sűrűség csökkent az elmúlt 10 évben. A nem kormányzati, nonprofit szektorban (2015-ben 17%) és a közszférában (12%) dolgozók körében magasabb a szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya, mint a magánszektorbeli szervezetekben (5%).

Szakszervezeti tagság és szakszervezeti sűrűség, 2012–2019

Megjegyzések: * A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A munkavállalók szakszervezeti tagsága a teljes szakszervezeti tagságból származik, és szükség esetén az aktív, eltartott és foglalkoztatott munkaerőn kívüli szakszervezeti tagok (azaz nyugdíjasok, önálló vállalkozók, diákok, munkanélküliek) tekintetében kiigazítva.

Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet/Amszterdami Felsőfokú Munkaügyi Tanulmányok Intézete, A szakszervezetek intézményi jellemzői, a bérmegállapítás, az állami beavatkozás és a szociális paktumok adatbázisa, 2021.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Az EAKL Észtország legnagyobb szakszervezete és a fő nemzeti szintű szakszervezet. Partner a nemzeti minimálbér-tárgyalásokban is.

A második legnagyobb szakszervezeti szervezet a TALO, amely főként kulturális dolgozókat és köztisztviselőket képvisel.

Főbb szakszervezeti szövetségek

Forrás: Szakszervezeti képviselők

Az elmúlt öt évben nem történt jelentős fejlemény a szakszervezeti tagság terén. Az általános tendencia a szakszervezeti tagság csökkenése.

A munkáltatói képviseletről

A munkáltatók munkáltatói szervezetek létrehozására vagy csatlakozásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit jogszabály nem szabályozza kifejezetten. Az Alkotmány (Põhiseadus) azonban előírja az ilyen szervezetekhez való szabad csatlakozás jogát. A kollektív tárgyalásokban csak néhány munkáltatói szervezet vesz részt. Számos olyan gazdasági társaság van, amely nem vesz részt a kollektív tárgyalásokban.

Az elmúlt években nem történt jelentős változás vagy fejlesztés a munkáltatói oldalon, a munkáltatói szervezeti sűrűség stabil maradt.

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2019

Megjegyzések: * A létesítményben dolgozó azon munkavállalók százalékos aránya, akik 2013-ban olyan munkáltatói szervezet tagjai voltak, akik 2019-ben kollektív tárgyalásokban vettek részt. N.A., nem áll rendelkezésre. OECD/AIAS ICTWSS, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet/Amszterdami Felsőfokú Munkaügyi Tanulmányok Intézete A szakszervezetek intézményi jellemzői, a bérmegállapítás, az állami beavatkozás és a szociális paktumok.

Fő munkaadói szervezetek

Az egyetlen nemzeti szintű szociális partnerként elismert munkáltatói szervezet az ETKL. Tagjai között vannak egyesületek és vállalkozások. Bár Észtországban nincsenek reprezentativitási kritériumok, az ETKL a kollektív tárgyalásokban részt vevő legnagyobb munkáltatói szervezet, és az egyetlen olyan munkáltatói szervezet, amely részt vesz a nemzeti szintű kollektív tárgyalásokban. Ezért nemzeti szintű szociális partnernek tekintik.

Észtország legjelentősebb üzleti szövetségei az Észt Kereskedelmi és Iparkamara (Eesti Kaubandus-Tööstuskoda) és az Észt KKV-k Szövetsége (Eesti Väike- ja Keskmiste Ettevõtjate Assotsiatsioon). Egyikük sem vesz részt kollektív tárgyalásokon, és mindketten a vállalkozói szellem és a gazdaság egészének fejlesztésére koncentrálnak.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

Forrás: A szervezetek képviselői

A munkáltatói szervezettségre vonatkozó adatok szűkösek. Az elmúlt években azonban e szervezetek tagsági szintje összességében emelkedő tendenciát mutatott. Mindazonáltal a kollektív tárgyalásokban részt vevő munkáltatói szervezetek aránya továbbra is nagyon alacsony, mivel csak néhány ilyen szervezet létezik.

A háromoldalú egyeztetés rendszere Észtországban nincs kifejezetten szabályozva. A szociális partnerek részt vesznek a jogszabálytervezet konzultációs szakaszában. Emellett a szociális partnerek tagjai azegészségbiztosítás kezeléséért, az egészségügyi szolgáltatások költségeinek fedezéséért, a tápellátások kifizetéséért és az egészségügyi ellátás tervezésében való részvételért felelősEesti Tervisekassa, EHIF)Eesti Töötukassa, EUIF), amely az állami foglalkoztatási szolgálatokért és az aktív munkaerő-piaci politikák végrehajtásáért felelős; valamint az észt képesítési hatóság (Kutsekoda),amely az észt szakmai képesítési rendszer fejlesztéséért felelős. Az EUIF esetében például a szociális partnerek javaslatokat tesznek a munkanélküli-biztosítási díj mértékére vonatkozóan, és ideiglenes foglalkoztatási programokat hagynak jóvá.

Gyakran sok ideiglenes háromoldalú munkacsoport, bizottság vagy egyéb csoport is alakul konkrét témák vagy kérdések (például bevándorlás és a bevándorlási kvóta, az eltartott hozzátartozók gondozása, a 2016–2023-as jóléti fejlesztési terv) megvitatására.

Emellett 2018 óta a szociális partnerek (EAKL és ETKL) és a kormány visszaállították a háromoldalú üléseket; Ezekre évente kétszer-háromszor kerül sor. Ezeket az üléseket az adott időpontban releváns témák megvitatására használják, és platformként szolgálnak a szociális partnerek számára, hogy felvessék napirendjükön szereplő legfontosabb témákat.

Főbb három- és kétoldalú testületek

Észtországban 2007 óta kettős munkavállalói képviseleti lehetőség van: a munkavállalókat szakszervezet és/vagy megbízott képviselheti. A munkavállalói képviseletet a szakszervezeti törvény és a munkavállalói vagyonkezelőről szóló törvény szabályozza. A szakszervezeti képviselőket a szakszervezeti tagok közül választják, a munkavállalói vagyonkezelőket pedig a munkavállalók választják meg a társaság közgyűlésén. Mindkettő egyszerre lehet jelen egy adott társaságban; A szakszervezetnek azonban automatikus joga van részt venni a kollektív tárgyalásokban és a kollektív vitarendezésben. Ha a társaságban nincs szakszervezet, a vagyonkezelőnek joga van megállapodásokat kötni vagy a munkavállalókat kollektív vitarendezésben képviselni. A munkavállalói vagyonkezelők elsősorban a tájékoztatási és konzultációs eljárások területén tevékenykednek. A szakszervezetek képviselői is részt vehetnek ebben a folyamatban, függetlenül attól, hogy jelen van-e általános képviselő.

A munkavállalókat egy munkakörnyezeti képviselő is képviseli, aki a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdések képviselője: figyelemmel kíséri a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedések végrehajtását, részt vesz a munkahelyi balesetek vagy megbetegedések kivizsgálásában, tájékoztatja a munkavállalókat stb. Egy 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál a munkavállalók maguk közül választanak egy munkakörnyezeti képviselőt. Ha egy vállalkozás 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, a munkáltató köteles konzultálni a munkavállalókkal a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. Ezenkívül a 150 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál a munkáltató köteles munkakörnyezeti tanácsot létrehozni, amelynek a munkáltató által kijelölt képviselőkből és a munkavállalók által választott képviselőkből (összesen legalább négy tagból) kell állnia. A Munkaügyi Felügyelőségnek jogában áll követelni, hogy a 150-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál is hozzanak létre munkakörnyezeti tanácsot, a vállalkozásban fennálló veszélyektől, valamint a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések számától függően. A tanács rendszeresen elemzi a vállalat munkakörülményeit, részt vesz a vállalat munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi fejlesztési tervének elkészítésében, és kivizsgálja a munkahelyi baleseteket. A munkakörnyezetvédelmi képviselő és a tanács jogait és kötelezettségeit a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló törvény (Töötervishoiu ja tööohutuse seadus)

A képviseleti szervek szabályozása, összetétele és hatásköre