Észtország országprofilja a munkával töltött életszakaszában
Ez a profil az észt munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
Jogi szempontok
A kollektív munkaügyi vitarendezésről szóló törvény szabályozza a szervezett fellépés típusait, és ezáltal a munkavállalók, illetve a munkavállalók szövetségeinek vagy szövetségeinek sztrájk szervezéséhez való jogát,valamint a munkáltatók, illetve a munkáltatók szövetségei vagy szövetségei azon jogát, hogytöösulg) a munkavállalókat. A sztrájkhoz vagy kizáráshoz való jog csak akkor áll fenn, ha nincs hatályban a munkavégzés megszakítására vonatkozó tilalom, ha az előírt békéltető eljárást lefolytatták, de nem sikerült egyeztetni, ha a megállapodást nem tartják be, vagy ha a bírósági ítéletet nem hajtják végre. A sztrájk vagy kizárás szervezője köteles a tervezett sztrájkról vagy kizárásról legalább két héttel korábban írásban értesíteni a másik érintettet, az országos békéltetőt és az önkormányzatot. A sztrájkok vagy kizárások mellett a munkavállalóknak és egyesületeiknek vagy szövetségeiknek joguk van legfeljebb egy órás figyelmeztető sztrájkot (hoiatusstreik). Ezenkívültoetusstreik) is megengedettek. Az ilyen sztrájkok időtartamát a felek határozzák meg, de nem tarthat tovább három napnál. A munkavállalói képviselő vagy a munkavállalók szövetsége a tervezett figyelmeztető sztrájkról legalább három nappal korábban írásban, a tervezett szimpátiasztrájkról pedig legalább öt nappal korábban írásban köteles bejelenteni a munkáltatót, a munkáltatók szövetségét vagy szövetségét, valamint az önkormányzatot.
Szervezett fellépések alakulása, 2012–2019
2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | Source | |
| Working days lost per 1,000 employees | 64 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1.8 | 0 | Authors’ calculations |
| Number of strikes | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | Authors’ estimates based on Statistics Estonia data on strikes by economic activity (2012, 2018) |
Megjegyzés: Észtországban ritkák a sztrájkok. A 2012-es két sztrájk napokig vagy hetekig tartott. A táblázat nem tartalmaz statisztikákat a figyelmeztető sztrájkokról (amelyek akár egy óráig is eltarthatnak); Az elemzés időtartama alatt csak néhány ilyen sztrájk történt.
Kollektív vitarendezési mechanizmusok
Ha a vitában részt vevő felek tárgyalásos úton nem tudnak megállapodni, az országos békéltetőhöz fordulhatnak, aki az egyeztetési eljárást vezeti. A munkáltató és a munkavállalói képviselő közötti kollektív munkaügyi vita esetén a feleknek joguk van a munkáltatói szövetséghez és a munkavállalói szövetséghez fordulni, amelyek ezt követően bizottságot hoznak létre a vita rendezésére, és értesítik az országos békéltetőt. A bizottság határozata kötelező érvényű a vitában részt vevő felekre nézve. Kollektív szerződés végrehajtásából eredő vita esetén a feleknek joguk van munkaügyi vitabizottsághoz vagy bírósághoz fordulni a vita rendezése érdekében.
Ha a felek ezen egyeztetési eljárások ellenére sem tudnak megállapodást kötni, sztrájkok és kizárások megengedettek.
Egyéni vitarendezési mechanizmusok
Az egyéni munkaügyi jogvitákat a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodással, vagyonkezelő vagy szakszervezet közvetítésével lehet rendezni. A feleknek joguk van arra is, hogy a helyi legkevésbé fejlett országokhoz vagy bírósághoz forduljanak.
A legkevésbé fejlett országok független, bíróságon kívüli egyéni munkaügyi vitarendezési testületek. A munkaügyi felügyelőség helyi szervezeti egységein belül hozták létre őket, és három tagjuk van: a legkevésbé fejlett ország elnöke, valamint a munkavállalók és a munkáltatók EAKL és ETKL által kinevezett képviselői. Emellett Észtországban háromszintű bírósági rendszer működik, amely magában foglalja a megyei/városi bíróságokat és a közigazgatási bíróságokat, a körzeti bíróságokat és a Legfelsőbb Bíróságot.
A rendszer legutóbbi fontos változásait 2017-ben hagyták jóvá. Ezek közé tartozik annak lehetősége, hogy a legkevésbé fejlett országokhoz forduljanak 10 000 eurót meghaladó pénzkövetelésekkel, amelyeket korábban csak a bíróságok fogadtak el; a legkevésbé fejlett országokhoz fordulás lehetősége a munkakörülményekkel (például munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal) kapcsolatos kérdésekben, valamint a kollektív szerződés végrehajtásával kapcsolatos kérdésekkel (korábban csak a munkaszerződésekkel kapcsolatos kérdéseket oldották meg a legkevésbé fejlett országok); valamint új szanálási mechanizmusok – azaz írásbeli eljárások, egyeztetési eljárások és megállapodási eljárások.
Alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazása
Észtországban nincsenek munkaügyi bíróságok. Az alábbi táblázat tartalmazza a legkevésbé fejlett országokhoz a munkáltatóktól és a munkavállalóktól évente beérkezett kérelmek teljes számát, valamint az elsőfokú bíróságok elé terjesztett munkajogi ügyek számát.
Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2012–2019
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
| LDCs | 2,983 | 2,965 | 2,364 | 2,691 | 2,671 | 2,605 | 2,716 | 2,942 |
| Courts | 368 | 451 | 375 | 386 | 446 | 356 | 282 | 291 |
Források: A Munkaügyi Felügyelőség munkaügyi vitastatisztikái; Észt bírósági statisztikák
