Finnország országos profilja a munkával töltött életben
Ez a profil a finnországi munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
A szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a közintézmények kulcsszerepet játszanak a munkaviszony, a munkakörülmények és a munkaügyi kapcsolatok struktúráinak irányításában. Ezek egy európai, nemzeti, ágazati, regionális (tartományi vagy helyi) és vállalati szintet magában foglaló többszintű kormányzási rendszer egymásba fonódó részei. Ez a rész a főbb szereplőket és intézményeket, valamint azok szerepét vizsgálja Finnországban.
A Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztérium (Työ- ja elinkeinoministeriö) feladata a munkaerőpiac működésének biztosítása az ipari tevékenységek és a foglalkoztatás számára kedvező környezet megteremtésével. Munkaügyi jogszabályokat dolgoz ki és követ nyomon. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium (Sosiaali- ja terveysministeriö) felelős a munkahelyi biztonsággal, egészségvédelemmel és egyenlőséggel kapcsolatos jogszabályokért. A regionális államigazgatási hivatalok (Aluehallintovirasto) munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi osztályai felelősek a munkahelyi biztonság regionális felügyeletéért.
Az országos békéltető iroda (Valtakunnansovittelija) a kölcsönös megállapodások elősegítésével segíti a szociális partnereket a kollektív szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, míg a munkaügyi bíróság (Työtuomioistuin) a munkáltatói és munkavállalói szervezetek közötti, a kollektív szerződések állítólagos megsértésével kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, és kártérítési bírságot rendelhet el. A kollektív szerződésekkel nem összefüggő munkaügyi jogvitákat a törvényszékek bírálják el. Az együttműködési ombudsman (Yhteistoiminta-asiamies) ellenőrzi a személyi képviselettel kapcsolatos jogszabályok, például a vállalkozásokon belüli együttműködésről szóló törvény betartását.
A reprezentativitásra vonatkozóan nincsenek törvényi előírások, kivéve a kollektív szerződésekről szóló törvény kollektív tárgyalásának központi elveit. A jogi aktus a következő elveket határozza meg:
E törvény értelmében kollektív szerződés minden olyan megállapodás, amelyet egy vagy több munkáltató vagy munkáltatói bejegyzett társulás, valamint egy vagy több bejegyzett munkavállalói társulás köt a munkaszerződésekben vagy általában a munkaszerződésekben betartandó feltételekről.
E törvény alkalmazásában a "munkáltatói társulás" minden olyan egyesületet jelent, amelynek konkrét célja a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos érdekeinek védelme; és "munkavállalói társulás": minden olyan egyesület, amelynek konkrét célja a munkavállalók foglalkoztatással kapcsolatos érdekeinek védelme.
A szakszervezeti képviseletről
A munkaszerződésekről szóló törvény szerint minden munkavállalónak, függetlenül attól, hogy melyik ágazatban dolgozik, joga van szakszervezethez csatlakozni. Finnországban magas a szakszervezeti tagság, és a szakszervezeti sűrűség 2011 óta 70% körül maradt. A szakszervezetek népszerűségének magyarázó tényezői közé tartozik a szakszervezetek részvétele a nyugdíj- és munkanélküliségi rendszerekben, amelyek egyéni biztonságot nyújtanak, annak ellenére, hogy léteznek más, hasonló szolgáltatásokat nyújtó intézmények, amelyek egyre népszerűbbek. A szakszervezeti tagság normalizálódásának oka lehet a szakszervezeti tagság normalizálódásának a szakszervezeti tagság finn története is.
Szakszervezeti tagság és szakszervezeti tagság, 2011–2022
2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | Source | |
| Trade union density in terms of active employees (%)* | 69.6 | 69.2 | 67.5 | 67.8 | 67.5 | 65.7 | 62.9 | 60.0 | 58.8 | n.a. | n.a. | n.a. | OECD and AIAS, 2021 |
68 | 73 | 74 | 73 | 74 | 73 | 71 | 70 | 67 | 69 | 67 | n.a. | Ministry of Economic Affairs and Employment, 2019, 2020, 2021 | |
| Trade union membership (thousands)** | 1,492 | 1,485 | 1,436 | 1,426 | 1,412 | 1,382 | 1,350 | 1,322 | 1,306 | n.a. | n.a. | n.a. | OECD and AIAS, 2021 |
Megjegyzések: * A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A munkavállalók szakszervezeti tagsága a teljes szakszervezeti tagságból kiszámítva, és szükség esetén az aktív, eltartott és foglalkoztatott munkaerőn kívüli szakszervezeti tagok (azaz nyugdíjasok, önálló vállalkozók, diákok és munkanélküliek) tekintetében kiigazítva.
Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek
A három legmagasabb szintű szakszervezeti szövetség a Finn Szakszervezetek Központi Szervezete (SAK) (Suomen Ammattiliittojen Keskusjärjestö), a Finn Szakemberek Szövetsége (STTK) és a Finnországi Szakszervezetek Szövetsége (Akava). A SAK többnyire kékgalléros foglalkozásokat, az STTK a hivatalnokokat és hivatalnokokat (többnyire szellemi dolgozókat), az Akava pedig az egyetemi, szakmai vagy egyéb magas szintű végzettséggel rendelkezők szakszervezeti szövetsége.
Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek
| Name | Abbreviation | Number of members | Involved in collective bargaining? |
| Central Organisation of Finnish Trade Unions (Suomen Ammattiliittojen Keskusjärjstö) | SAK | 835,652 (2022) | Yes |
| Finnish Confederation of Professionals | STTK | 430,000 (2023) | Yes |
| Confederation of Unions for Professional and Managerial Staff in Finland | Akava | 614,788 (2022) | Yes |
2014-ben a két legnagyobb csúcsszintű szakszervezet, a SAK és az STTK megkezdte az egyesülés folyamatát. Az egyesülést 2016-ra tervezték. Célja a munkavállalói szervezetek központosításának és potenciális alkupozíciójának növelése volt. A projektet azonban 2016 júniusában felhagyták, miután több STTK tagszervezet és néhány SAK tagszervezet úgy döntött, hogy kilép belőle.
Az STTK az elmúlt években tagszervezeteket veszített az Akavaval szemben. 2016-ban a mintegy 11 000 tagot számláló finn rendőrszakszervezet, az SPJL (Suomen Poliisijärjestöjen liitto) az STTK-ról az Akava-ra váltott, 2017-ben pedig további három közszférabeli szakszervezet tette ugyanezt, összesen 5700 taggal. 2018 és 2022 között több egyesülés történt az STTK-n belüli szakszervezetek között; mindegyikben volt az egyik legnagyobb tagja, a Trade Union Pro (Ammattiliitto PRO). A szakszervezeti egyesülések is a SAK égisze alatt történtek, például amikor 2018-ban három ipari szakszervezet egyesült, és az ország egyik legnagyobb szakszervezetét alkotta (RAU, 2018; ETUI, 2020; PRO, 2020; Nousu, dátum nélkül). A 2022-es kollektív tárgyalási forduló során a SAK-hoz tartozó szakszervezetek fokozták együttműködésüket a magánszektor kollektív tárgyalásainak elakadása miatt (Trade Union News from Finland, 2022).
A munkáltatói képviseletről
Minden munkáltatónak joga van az egyesülési szabadsághoz, és a munkáltatói szervezetekben való tagság önkéntes a magánszektorban. A munkaadói szervezeti sűrűség a 2010-es években stabil volt, 2017-ben pedig 65% körül volt. A szervezetek egyesülésének markáns tendenciája figyelhető meg, és ez várhatóan folytatódni fog. A viszonylag magas munkáltatói szerveződés valószínűleg a munkaügyi szervezetek kollektív szerződésekben betöltött erejével függ össze.
Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2022
2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | Source | |
| Employer organisation density in terms of active employees (%) | 70.4 | n.a. | 74.6 | n.a. | n.a. | 70.4 | 69.0 | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | OECD and AIAS, 2012 |
| Employer organisation density in terms of active employees in private sector (%) | n.a. | n.a. | 66.2 | n.a. | n.a. | 65.2 | n.a. | n.a. | n.a. | 64.0. | n.a. | Ahtiainen, 2019; 2024 |
| Employer organisation density in private sector establishments (%)* | n.a. | 57.0 | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | 63.0 | n.a. | n.a. | n.a. | European Company Survey 2019 (Eurofound and Cedefop, 2020) |
Megjegyzés: * A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként dolgozó alkalmazottak százalékos aránya. n.a., nem áll rendelkezésre.
Fő munkaadói szervezetek
Az EK a vezető üzleti szervezet, amely a teljes magánszektort és a különböző méretű vállalatokat képviseli. Az elmúlt években az EK két jelentős tagszervezetet veszített el: a Finn Erdészeti Ipari Szövetséget (Metsäteollisuus) 2016-ban kilépett, azt állítva, hogy célzottabb érdekképviseletre van szüksége, és a Közúti Fuvarozási Munkaadók Szövetsége ALT (Autoliikenteen työnantajaliitto) 2017-ben kilépett, mert az EK már nem vett részt a kollektív tárgyalásokon. Az ALT-nak körülbelül 660 tagvállalata van 26 000 alkalmazottal, a Metsäteollisuusnak pedig 62 tagvállalata van 42 000 alkalmazottal.
A Helyi Önkormányzati és Megyei Munkaadók KT (Kuntatyönantajat) a finn helyi, regionális és közös hatóságokat képviselő helyi önkormányzati munkáltatók érdekképviselete. Kollektív szerződéseket tárgyal és köt az önkormányzatok, jóléti régiók, valamint az önkormányzatok és jóléti régiók szövetségei számára, amelyek összesen mintegy 434 000 embert foglalkoztatnak (2021) (KT, dátum nélkül).
A Kormányzati Hivatal mint Munkáltató VTML (Valtion työmarkkinalaitos) tárgyal és köt kollektív szerződéseket az államnak dolgozó mintegy 80 000 (2022) munkavállaló számára (Explore Administration, dátum nélkül).
Az Egyházi Munkaadók (KiT) a Finn Evangélikus Lutheránus Egyházat (Evankelis-luterilainen kirkko) munkáltatóként képviseli, és kollektív szerződést tárgyal a plébániákon dolgozó mintegy 20 000 munkavállaló számára (JUKO, 2023).
A Finn Vállalkozások Szövetsége (Suomen Yrittäjät) rendelkezik a legnagyobb tagsággal az összes finnországi üzleti vonatkozású szövetség közül. Tagsága több mint 115 000 különböző méretű vállalkozásból áll (bár a tagok fele egyéni vállalkozó), az ország minden tájáról, és a teljes üzleti spektrumot felöleli. A SY-t 1996-ban alapították. Nem tárgyaló fél a kollektív tárgyalásokon.
Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek
| Name | Abbreviation | Members | Year | Involved in collective bargaining? |
| Confederation of Finnish Industries (Elinkeinoelämän keskusliitto) | EK | Over 15,000 companies, employing some 900,000 people | 2023 | No* |
| Local Government and County Employers (Kuntatyönantajat) | KT | All local and joint local government and welfare region employers, employing 434,000 people | 2021 | Yes |
| Office for the Government as Employer (Valtion työmarkkinalaitos) | VTML | State employers, employing 80,000 people | 2022 | Yes |
| Church Employers (Kirkon työnantajat) | KiT | Represents the Evangelical Lutheran Church of Finland as an employer, employing 20,000 people | 2023 | Yes |
| Federation of Finnish Enterprises (Suomen Yrittäjät) | SY | 115,000 member companies, employing 650,000 people | 2023 | No |
Megjegyzés: * Az EK szabályváltozását követően a továbbiakban nem jöhetnek létre központosított megállapodások, és 2017–2018-ban nem írtak alá központosított megállapodást. A központi szervezetek azonban hagyományosan mélyen részt vesznek a kollektív tárgyalásokban, és 2017–2018-ban és 2019–2020-ban a központi szervezetek támogatták és koordinálták tagszervezeteiket az ágazati tárgyalásokon.
A háromoldalú együttműködés erős hagyományának köszönhetően Finnországban különböző kétoldalú és különösen háromoldalú munkacsoportok működnek. Míg egyesek állandóbb jellegűek, másokat ad hoc, a kormány vagy nemzeti szintű megállapodások alapján hoznak létre egy bizonyos kérdés kivizsgálására. A legfontosabbak a "Fő három- és kétoldalú testületek" táblázatban felsorolt nemzeti szintű háromoldalú testületek, bár léteznek kisebb vitacsoportok és regionális háromoldalú fórumok is. A nemzeti munkacsoportok nagy befolyással bírnak, mivel a kormánnyal vagy más állami szereplőkkel együttműködve részt vesznek a különböző területek politikai döntéshozatalában. Ezek a területek magukban foglalják a kollektív tárgyalásokkal kapcsolatos kérdéseket, például a bérek és a költségek alakulását, amelyekben a kormány olyan szerződéseket szeretne, amelyek megfelelnek a gazdaság általános helyzetének. További fontos kérdések közé tartozik a versenyképesség és a foglalkoztatás, valamint a munkanélküliségi és nyugdíjrendszerek. Az állandó szervek esetében gyakran vannak rögzített konzultációs mechanizmusok, míg ad hoc csoportok eljárásai eseti alapon változnak.
A politikai tárgyalások mellett a három- és kétoldalú testületek a finn munka fejlesztésének és a nemzetközi versenyképesség növelésének vitafórumai.
Főbb három- és kétoldalú testületek
| Name | Type | Level | Issues covered |
| Economic Council of Finland (Talousneuvosto) | Tripartite | National | Facilitating cooperation between the government, the Bank of Finland (Suomen Pankki) and major interest groups; addressing economic and social issues of key importance to Finland’s prosperity |
| Occupational safety sector groups and committees in the Centre for Occupational Safety (Työturvallisuuskeskus) | Tripartite | Sectoral | Planning training courses and carrying out campaigns related to occupational safety |
| National education and training committees (26 in total) (Koulutustoimikunnat ja koulutuksen yhteistyöneuvottelukunnat) | Tripartite | Sectoral | Monitoring, evaluating and anticipating the development of education and training and working life skills needs and making proposals on related initiatives |
| Working life committees (34 in total) (Työelämätoimikunnat) | Tripartite | Sectoral | Ensures the quality of vocational education and training and its relevance to working life |
| WORK2030 – development programme for work and well-being at work (TYÖ2030-ohjelma) | Tripartite | National | Developing working life innovations, including both sectoral and region-specific projects to strengthen trust and improve working life |
Finnországban magas a munkahelyi munkavállalói képviselet aránya, a munkavállalók képviseletének előfordulása a telephelyek egészét tekintve 56%-át teszi ki (európai vállalati felmérés, 2019). A munkavállalói képviseletet alapvetően az üzemi megbízottak (luottamusmies) egycsatornás képviselete jellemzi, akik választott képviselők, szakszervezetekhez tartoznak, és akiknek helyzetét ágazati kollektív szerződés szabályozza. Az üzletmegbízottak általában a SAK-hoz vagy az STTK-hoz kapcsolódnak. Az Akava gyakran alacsonyabb szintű munkavállalói képviselettel rendelkezik munkahelyi szinten, például kapcsolattartók (yhdyshenkilö vagy yhteyshenkilö). A megbízottak a tájékoztatási és konzultációs eljárások, valamint a telephelyek szintjén folytatott kollektív tárgyalások fő partnerei. A kollektív szerződések előírják, hogy a megbízottaknak a gazdaság minden ágazatában jelen kell lenniük a munkahelyeken. A megbízottak megválasztását és megbízatásának időtartamát a szakszervezetek belső alapszabálya szabályozza.
Azokon a munkahelyeken, ahol nincs szakszervezeti megbízott, vagy ha egy adott személyzeti csoportnak nincs szakszervezeti megbízottja, helyette szakszervezeti hovatartozással nem rendelkező megbízott (luottamusvaltuutettu) választható. Az ilyen megbízottak helyzetét törvény szabályozza, feladataik hasonlóak a szakszervezeti tagok megbízottjaihoz.
Ha egyik megbízottat sem választották, a munkavállalók együttműködési képviselőt (yhteistoimintaedustajaaki képviseli őket a munkáltatóval a munkával, a munkakörülményekkel és a munkavállalók munkahelyi helyzetével kapcsolatos tárgyalásokon és tevékenységekben. A munkáltató és a munkavállaló közötti együttműködésről szóló tárgyalások és egynél több személyzeti csoportot érintő tevékenységek során a munkáltató és a munkavállalók megállapodhatnak abban, hogy a tárgyalások megkönnyítése érdekében üzemi tanácsot (yhteistoimintaneuvottelukuntaaz összes fél képviselőivel. Az együttműködési képviselők és az üzemi tanácsok álláspontját jogszabályok határozzák meg. A vállalkozásokon belüli együttműködésről szóló törvény meghatározza azokat a témákat, amelyekről a munkavállalók képviselőit tájékoztatni kell és konzultálni kell, beleértve a vállalat gazdasági helyzetét, valamint a termelés és a foglalkoztatás kilátásait, a munkavállalók különböző kategóriáinak bérezésére vonatkozó statisztikákat, valamint a munkaszervezés változásaival és a szerkezetátalakítás eseteivel kapcsolatos konzultációt.
A munkavállalói munkavédelmi képviselő (työsuojeluvaltuutettu)felügyeli a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdéseket a 10 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató munkahelyeken. A 20 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató munkahelyeken munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi bizottságot (työsuojelutoimikunta, amelyben mind a munkáltató, mind a munkavállaló képviselői részt vesznek, beleértve a választott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi képviselőt is.
A 150 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató magánvállalatoknál a munkavállalóknak joguk van képviseltetni magukat a vállalat illetékes irányító testületeiben (henkilöstön edustaja).
A szakszervezeti küldöttségek (ammattiosasto) a SAK-hoz és az STTK-hoz tartozó szakszervezetek önkormányzati vagy munkahelyi szintű fiókjai. Tájékoztatást, támogatást, képzést és szabadidős tevékenységeket biztosítanak tagjaik számára. Akava szakszervezeti delegációjának megfelelője a nagy munkahelyeken a vállalati szakszervezet (yritysyhdistys).
A képviseleti szervek szabályozása, összetétele és hatásköre
| Body | Regulation | Composition | Competences of the body | Thresholds for/rules on when the body needs to be/can be set up |
| Trade union shop steward (luottamusmies) | Co-operation Act; collective agreements | Trade union representative(s) elected by trade union members | Company-level collective bargaining, information, consultation and legal advice for employees | None |
| Shop steward (not affiliated to trade union) (luottamusvaltuutettu) | Co-operation Act; Employment Contracts Act | Employee representative elected by employees | Information, consultation and legal advice for employees | None |
| Cooperation representative/works council (yhteistoimintaedustaja/yhteistoimintaneuvottelukunta) | Co-operation Act | Employee representative(s) elected by employees | Information and consultation | Required in companies with 20 employees or more and in public sector actors of all sizes (when no shop stewards have been elected) |
| Occupational safety and health representative/committee (työsuojeluvaltuutettu/työsuojelutoimikunta) | Act on Occupational Safety and Health Enforcement and Cooperation on Occupational Safety and Health at Workplaces 44/2006 (Laki työsuojelun valvonnasta ja työpaikan työsuojeluyhteistoiminnasta) | Employee of the establishment, chosen by election | Cooperation on occupational safety and health with the employer and authorities, promoting occupational safety and health | Representative mandatory in establishments with 10 or more employees. Committee mandatory in establishments with 20 or more employees |
| Employee representative (henkilöstön edustaja) | Co-operation Act | To be agreed by the employer and employees, or appointed by employees | Representation on the company board with the same rights as other board members; exceptions apply | Required in companies with 150 staff or more |
| Ad hoc forms of employee representation, such as spokespeople or round tables | None | Employees in cooperation with employer representatives | Information and consultation | None |
