Szervezett fellépés és viták Finnországban

A finn alkotmány garantálja a sztrájkjogot, de a munkaszerződésekről szóló törvény és a munkaügyi viták közvetítéséről szóló törvény jogszabályai szerint sztrájk csak akkor engedélyezett, ha a kollektív szerződés lejárt, és új szerződést még nem kötöttek, vagy ha a sztrájk oka a foglalkoztatási feltételekhez nem kapcsolódik, mint a politikai sztrájkok és a szolidaritási akciók esetében. A sztrájkjogot egyes ágazatokban is korlátozták, például az egészségügyben, amelyek működése létfontosságú a társadalom biztonsága szempontjából. Ahhoz, hogy a sztrájk jogszerű legyen, a sztrájkot előzetesen be kell jelenteni az országos békéltetőnek. A sztrájkok jogi típusai tehát a sztrájkok, amelyek olyan időszakban zajlanak, amikor nincs hatályban megállapodás, valamint a politikai és szolidaritási okokból történő sztrájkok. A sztrájkok leggyakoribb formái közé tartozik a sztrájk (lakko) vagy a munka teljes vagy részleges megtagadása, a kivonulás (ulosmarssi) és a túlóratilalom (ylityökielto).

A szervezett fellépés alakulása, 2012–2022

Megjegyzés: A megadott számok a sztrájkok minden típusát tartalmazzák, beleértve nemcsak a sztrájkokat (a sztrájkok leggyakoribb formája), hanem a fenyegetéseket, embargókat és hasonló intézkedéseket is.

Forrás: Finn Statisztikai Hivatal, 2020a

Kollektív vitarendezési mechanizmusok

A közvetítési rendszer a munkaügyi viták közvetítéséről szóló finn törvényen alapul. Az országos békéltető az Országos Békéltető Iroda többi részmunkaidős békéltetőjével együtt segíti a tárgyaló partnereket, ha a kollektív szerződés külső segítség nélkül nem születik meg. A felek önkéntesen bevonhatják az Országos Békéltető Hivatalt a kollektív tárgyalási fordulókba kollektív fellépéssel való fenyegetés nélkül. A központi munkaerő-piaci szervezeteket az országos békéltető is segítheti az átfogó jövedelempolitikai megállapodások megkötésében. A munkaügyi viták közvetítésében kötelező részt venni, de a különböző feleknek nem kell elfogadniuk az országos békéltető javaslatát. A Munkaügyi Bíróság a kollektív szerződések megsértésével kapcsolatos ügyeket tárgyalja, jogellenes szervezett fellépés esetén pénzbírságot szabhat ki. Az új együttműködési törvény célja a munkahelyi szociális párbeszéd erősítése.

Egyéni vitarendezési mechanizmusok

Az egyetlen munkáltató és egyetlen munkavállaló között létrejött egyedi munkaszerződésből vagy a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokból eredő egyéni munkaügyi jogvitákat – sőt a munkaügyi bíróság hatáskörébe nem tartozó munkaügyi jogvitákat – rendes polgári ügyként, első fokon a kerületi bíróságok (alioikeus)bírálják el). A kerületi bíróságok hivatásos bírákból és bizonyos esetekben ülnökből állnak. A kerületi bíróság határozata ellen általában a fellebbviteli bírósághoz (hovioikeus), az utóbbi határozata ellen pedig a Legfelsőbb Bírósághoz (korkein oikeus. A kerületi bíróságok elé utalt egyéni munkaügyi viták jellemzően olyan kérdésekre vonatkoznak, mint a fizetés és a munkaszerződések megszüntetése. A polgári bíróságok előtt folyamatban lévő egyedi munkajogi ügyekben a szakszervezetek nem vesznek részt közvetlenül, és a szakszervezetek a munkavállaló beleegyezése nélkül nem indíthatnak ilyen ügyeket. A kerületi bíróságok és a fellebbviteli bíróságok munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben bírságot szabhatnak ki.

Alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazása

A Munkaügyi Bíróságon rendezett jogviták sokkal gyakoribbak, mint az országos békéltető által közvetített. A Munkaügyi Bíróság 2022-ben hozott 82 ítélete közül 29 sztrájkkal, sztrájkkal való fenyegetéssel vagy más szervezett fellépéssel kapcsolatos.

Vitarendezési mechanizmusok igénybevétele: az országos békéltető által közvetített munkaügyi viták száma, 2012–2022

Megjegyzés: n.a., nem elérhető.

Forrás: Országos Békéltető Hivatal, 2022; dátum nélkül; Munkaügyi Bíróság, dátum nélkül