Franciaország munkával töltött országának profilja
Ez a profil a franciaországi munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
Trade unions, employer organisations and public institutions play a key role in the governance of the employment relationship, working conditions and industrial relations structures. They are interlocking parts in a multilevel system of governance that includes European, national, sectoral, regional (provincial or local) and company levels. This section looks at the main actors and institutions and their role in France.
Public authorities involved in regulating working life
The state continues to play a crucial role in French industrial relations. The system is highly regulated: the government sets the minimum wage, the Ministry of Labour extends virtually all collective agreements, and an increasing number of issues are subject to compulsory negotiations at sectoral or company level.
In recent years, however, a series of laws has been approved delegating the regulation of certain issues to social partners, typically at company level. For instance, there are obligations, sometimes on an annual or a multiannual basis, to negotiate on wages; the organisation of working time; gender equality; the professional integration of workers with disabilities; financial participation; and the employment of older workers.
Furthermore, the labour law reform of August 2016 was wide-ranging and aimed to give company-level agreements precedence over those at sectoral level or the law itself if the latter so provides. This reversal is already provided for in the bill on an experimental basis in connection with the legislation on working time. It thereby decentralises collective bargaining.
Finally, decentralisation has been strengthened as a result of the labour law reform of 2017. Therefore, for a large number of issues, company-level agreements prevail and the role of social partners in the management of the unemployment scheme and the vocational training system has been reduced, as the role of the state has expanded.
Individual employment rights are enforced by the French Labour Inspectorate (Inspection du travail) and the employment tribunal system (conseils de prud’hommes). Cases are presented in front of a panel of four lay judges composed of two representatives of both unions and employers.
Representativeness
Since 1966, five trade union confederations have been deemed representative at national level. Prior to 2008, each trade union at local or sectoral level that was affiliated to one of these confederations was also considered to be representative (through the presumption of representativeness). These principles were modified in 2008 by the law on ‘social democracy and working time reform’. Regardless of affiliation, representativeness now depends primarily on the ‘electoral audience’; to be representative and able to participate in negotiations, a trade union must therefore win at least 10% of the votes at workplace level, and 8% at sectoral level.
In terms of national cross-sectoral representativeness in the private sector, the second round of workplace elections in 2017 resulted in representative status being granted to all five unions that had been considered representative previously: the General Confederation of Labour (Confédération générale du travail, CGT); the French Democratic Confederation of Labour (Confédération française démocratique du travail, CFDT); the General Confederation of Labour – Force Ouvrière (Confédération générale du travail – Force Ouvrière, CGT-FO); the French Christian Workers’ Confederation (Confédération française des travailleurs chrétiens, CFTC); and the French Confederation of Professional and Managerial Staff – General Confederation of Professional and Managerial Staff (Confédération française de l’encadrement – confédération générale des cadres, CFE-CGC) (Eurofound, 2017a).
In July 2017, the representativeness of employer organisations was analysed for the first time (see Eurofound, 2017b). The representativeness of the three main employer organisations (see the section ‘Main employer organisations and confederations’) was recognised.
Trade unions
About trade union representation
The term ‘paradox of French unionism’ (Dares, 2008) describes the combination of very low union density with strong union presence at workplace level (see the table below). Trade union density in France is among the lowest in Europe. According to the most recent assessment of union density provided by the Directorate of Research, Economic Studies and Statistics (Direction de l’Animation de la Recherche, des Études et des Statistiques, Dares), it decreased from 11.2% in 2013 to 10.3% in 2019 for the whole territory, in both the private and the public sector (Dares, 2023a). This proportion has been relatively stable over the past 10 years. Statistics show a significant disparity between the public sector, with a rate of 18.1%, and the private sector, with a rate of 7.7%, and unions are particularly strong among permanent full-time employees.
Observers put forward a range of explanations, two of which are particularly salient. First, French unions are weak in terms of membership but are prominent in the workplace, and union membership is often closely linked to union engagement. In addition, almost one French union member in five is an active employee representative. Second, virtually all collective agreements are extended to the entire sector, leading to a remarkably high coverage rate of above 90%. This gives employees a ‘free ride’ – that is, they enjoy the benefits negotiated by unions without having to commit to union membership.
Trade union membership and density, 2010–2019
| 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | Source(s) | |
| Trade union density in terms of active employees (%)* | 10.8 | n.a. | n.a. | 11.0 | n.a. | n.a. | 10.8 | n.a. | n.a. | n.a. | OECD and AIAS, 2021 Administrative data from the main French union confederations |
| 10.8 | n.a. | n.a. | 11.0 | n.a. | n.a. | 10.8 | n.a. | n.a. | 10.1 | Dares, 2021a | |
| Trade union membership (thousands)** | 2,046 | 2,075 | 2,086 | 2,070 | 2,062 | 2,067 | 2,075 | 2,074 | 2,071 | n.a. | OECD and AIAS, 2021 |
Notes: * Proportion of employees who are members of a trade union. ** Trade union membership of employees based on (household) labour force surveys or any other surveys (such as working conditions surveys and social attitudes surveys) asking respondents about their union membership in their main job. Trade union membership of employees is derived from the total union membership and adjusted, if necessary, for trade union members outside the active, dependent and employed labour force (i.e. retired workers, self-employed workers, students, unemployed people). n.a., not available.
Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek
A szakszervezetek nemzeti szervezetek. Franciaországban öt olyan szakszervezet működik, amelyek nemzeti szinten reprezentatívak. Az alábbi táblázat említi őket. Minden tagsági adat saját bevallású, és egyes szervezetek esetében valószínűleg túlbecsülik, de kevésbé túlbecsülik, mint a korábbi években.
Más szakszervezetek jelentős befolyással rendelkeznek, de még nem rendelkeznek reprezentatív státusszal nemzeti, ágazatközi szinten. Ugyanakkor kollektív tárgyalásokat folytathatnak vállalati szinten, vagy ha elérik a legutóbbi választásokra vonatkozó ágazati küszöböt, ágazati szinten.
Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek
| Name | Abbreviation | Number of members | Involved in collective bargaining? |
| General Confederation of Labour (Confédération générale du travail) | CGT | 605,606 (2022) | Yes |
| French Democratic Confederation of Labour (Confédération française démocratique du travail) | CFDT | 610,544 (2022) | Yes |
| General Confederation of Labour – Force Ouvrière (Confédération générale du travail –Force Ouvrière) | CGT-FO | 350,000 (2022) | Yes |
| French Christian Workers’ Confederation (Confédération des travailleurs Chrétiens) | CFTC | 140,000 (2022)* | Yes |
| French Confederation of Professional and Managerial Staff – General Confederation of Professional and Managerial Staff (Confédération française de l’encadrement – Confédération générale des cadres) | CFE-CGC | 160,000 (2022) | Yes |
Megjegyzés: * A szakértők szerint ez a szám túlbecsült; 100 000 reálisabb lenne.
A szakszervezeti reprezentativitás 2008. évi reformja óta harmadik alkalommal (lásd a "Reprezentativitás" című részt) a magánszektor szakszervezeteinek népszerűségét nemzeti, szakmaközi és ágazati szinten a munkavállalói szavazatok aránya alapján értékelték. A Munkaügyi Minisztérium 2021. május 26-án közzétette a munkahelyi választások eredménye alapján készült adatokat. A részvételi arány azonban csak 38,24% volt (szemben a 2017. évi 42,76%-kal).
Az öt fő szakszervezeti konföderáció, amelyek az egész gazdaságban tagsággal rendelkeznek, megőrizte reprezentativitását. A CFDT a szavazatok 26,77%-át szerezte meg, kissé megelőzve a CGT-t 22,96%-kal. A CGT-FO a szavazatok 15,24%-ával a harmadik helyen végzett, ezt követte a CFE-CGC 11,92%-kal és a CFTC 9,50%-kal. A nemrégiben létrehozott szakszervezetek, a Független Szakszervezetek Országos Szövetsége (Union Nationale des Syndicats Autonomes) és a Szolidaritás, Egység, Demokrácia (Union syndicale Solidaires), amelyek meglehetősen radikális álláspontot képviselnek, nemzeti szinten sem érték el a 8%-os küszöböt, 5,99%-os, illetve 3,68%-os pontszámmal.
A szakszervezetek közszférában való reprezentativitásának harmadik értékelése szerint a 2022. december 1. és 8. között tartott munkahelyi választások eredményei alapján a CGT továbbra is a közszolgálat egészének (állam, önkormányzatok és kórházak) vezető szakszervezete a szavazatok 20,9%-ával, ezt követi a CGT-FO (18,7%) és a CFDT (18,7%)). De figyelembe véve a magánszektorban a munkahelyi választások eredményeit, a CFDT 2018 óta a vezető francia szakszervezet mind az állami, mind a magánszektorban.
A szakszervezeti reprezentativitás 2008. augusztus 20-i törvény általi reformja a francia szakszervezeti környezet alapos változásához vezetett ágazati és vállalati szinten. Egyes szervezetek, mint például a CFTC és a CFE-CGC, jelentős számú ágazatban elvesztették reprezentativitását. Más szervezetek, például a Független Szakszervezetek Országos Szövetsége ágazati szintű reprezentativitását elismerték.
A munkáltatói képviseletről
Franciaországban a munkáltatói szervezetekben való tagság önkéntes, a szervezetek versenyeznek a tagok megszerzéséért. Az ország legtöbb munkáltatója legalább egy munkáltatói szervezet tagja. A szakszervezetekkel ellentétben a munkaadói szervezeti sűrűség meglehetősen magas volt (Traxler, 2004). A Dares (2019) által közzétett tanulmány szerint Franciaországban 2017-ben átlagosan minden negyedik vállalat tagja volt munkáltatói szervezetnek, és háromból két munkavállaló ezekben a vállalatokban dolgozott. A munkavállalói lefedettség magas azokban az ágazatokban, ahol a foglalkoztatás nagymértékben néhány nagyvállalat körül koncentrálódik (vegyipar és gyógyszeripar, üvegipar, építőipar, közművek és bankszektor). Ez azt jelzi, hogy a korábbi becslések, amelyek az összes konföderáció teljes tagsági számát tartalmazták, erősen túlbecsülték a franciaországi munkáltatói szervezetek reprezentativitását. Ennek oka, hogy sok vállalat több szervezet tagja.
Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2011–2019 (%)
| 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | Source(s) | |
| Employer organisation density in terms of active employees | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | 79.2 | n.a. | n.a. | OECD and AIAS, 2021 |
| n.a. | 75 | 75 | 75 | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | Visser, 2015 | |
| Employer organisation density in terms of private sector establishments* | n.a. | n.a. | 34 | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | 40 | European Company Survey 2013/2019 |
| Employer organisation membership in private sector establishments | 44 | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | Dares, 2015a |
| n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | 25.0 | n.a. | n.a. | Dares, 2019 |
Megjegyzések: * A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként dolgozó alkalmazottak százalékos aránya.
Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek
A Francia Vállalkozások Mozgalmát (Mouvement des Entreprises de France, MEDEF) 1998-ban hozták létre a korábbi Francia Munkaadók Nemzeti Tanácsának (Conseil national du patronat français, CNPF) utódjaként. A MEDEF ágazati és területi szervezetek többrétegű szövetsége, amely több mint 10 alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat tömörít. 76 szövetséget szervez, amelyek mintegy 600 szövetséget foglalnak magukban, amelyek tagjai ugyanazon ágazatban működő vállalatok, 13 regionális szervezetet és több mint 100 megyei vagy helyi szervezetet. A MEDEF célja, hogy minden vállalatot lefedjen, méretüktől függetlenül, minden földrajzi és szakmai ágazatban. Tagjai 2021-ben a magánszektor teljes munkaerő-állományának mintegy 66%-át fedték le.
2017. január 6-án a Kis- és Középvállalkozások Általános Szövetsége (Confédération Générale des Petites et Moyennes Entreprises, CGPME) nevét Kis- és Középvállalkozások Szövetségére (Confédération des petites et moyennes entreprises, CPME) változtatta. A konföderáció négy nemzeti szekcióra tagolódik: kereskedelem, szolgáltatások, ipar és kézművesség. 117 területi szakszervezetet és mintegy 200 szakszervezetet vagy szakszövetséget szervez. Tagjai 2021-ben a magánszektor teljes munkaerő-állományának mintegy 28%-át fedték le.
2016. november 17-én a Kézműves Munkaadók Szövetsége (Union professionnelle artisanale, UPA) egyesült a Szabadfoglalkozásúak Országos Szövetségével (Union nationale des professions liberales, UNAPL), és új szervezetet hozott létre, a Helyi Vállalkozások Szövetségét (Union des entreprises de proximité, U2P). A szakszervezet 119 szakszervezetet vagy szakszervezetet és 110 regionális vagy helyi szervezetet szervez. Tagjai 2021-ben a magánszektor teljes munkaerőjének mintegy 31%-át fedték le.
Létezik egy nonprofit szektort képviselő munkáltatói szervezet is, a Szociális Gazdaság Munkaadóinak Szövetsége (Union des employeurs de l'économie sociale et solidaire, UDES), korábban a Szociális Gazdaság Szakszervezeteinek és Reprezentatív Munkáltatói Csoportjainak Szövetsége (Union de syndicat et groupements d'employeurs représentatifs dans l'économie sociale). A szervezet az ágazat munkaadóinak 80%-át képviseli.
Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek
| Name | Abbreviation | Numbers of members | Year | Involved in collective bargaining? |
| Movement of French Enterprises (Mouvement des Entreprises de France) | MEDEF | 125,929 | 2021 | Yes |
| Confederation of Small and Medium-sized Enterprises (Confédération des Petites et Moyennes Entreprises) | CPME | 243,397 | 2021 | Yes |
| Union of Local Businesses (Union des entreprises de proximité) | U2P | 203,715 | 2021 | Yes |
A munkáltatói szervezetek reprezentativitásának reformját a szakképzés 2014 márciusában lezajlott reformjának részeként fogadták el (a szakképzésről, a foglalkoztatásról és a szociáldemokráciáról szóló, 2014. március 5-i 2014-288. sz. törvény révén). A 2015. június 10-i 2015-654. sz. rendelet szerint ahhoz, hogy ágazati szinten reprezentatívak legyenek, a munkáltatói szervezeteknek az adott ágazatban működő munkáltatói szervezetekhez tartozó összes vállalat legalább 8%-át képviselő tagvállalatokat kell magukban foglalniuk (tagvállalatok közönsége), vagy az ugyanazon szervezet által nemzeti, szakmaközi vagy szakmai szinten foglalkoztatott munkavállalók 8%-át (foglalkoztatott munkavállalói közönség). A rendelet gyakorlati részleteket tartalmaz a 8%-os küszöbérték kiszámításáról. Azt is elmagyarázza, hogy a munkáltatói szervezetek hogyan ellenezhetik a kollektív szerződést, ha olyan kapcsolt vállalkozásokat képviselnek, amelyek az ágazat munkáltatói szervezeteihez kapcsolódó vállalatok munkaerő-állományának több mint 50%-át foglalkoztatják.
szociális partnerek továbbra is jelentős szerepet vállalnak bizonyos szociális biztonsági rendelkezések, például az állami egészségbiztosítás, a munkanélküli ellátások és a szociális jóléti testületek (paritarisme. A szociális partnerek központi szerepet játszanak a kiegészítő magán egészségbiztosítási rendszerben (mutuelles, institutions de prévoyance) és a nyugdíjrendszerekben is. Emellett részt vesznek a szakképzési rendszerben. A szakpolitikai egyeztetés nemzeti rendszerét regionális vagy helyi szintű háromoldalú szociális párbeszéd egészíti ki. A szociális párbeszéd korszerűsítéséről szóló, 2007. január 31-i 2007-130. sz. törvény kötelezővé teszi a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek nemzeti szintű képviselőivel való konzultációt, mielőtt reformokat javasolnának a munkaügyi kapcsolatok, a foglalkoztatás és a szakképzés területén. A kormánynak politikai dokumentumot kell átadnia ezeknek a szervezeteknek, amelyek bemutatják a javasolt reform "diagnózisait, célkitűzéseit és fő lehetőségeit". A szociális partnerek ezt követően jelezhetik, hogy szándékukban áll-e tárgyalásokat kezdeményezni, és mennyi időre van szükségük a megállapodás eléréséhez. Ez az eljárás nem alkalmazható "vészhelyzetekben"; Ilyen esetekben a kormánynak meg kell indokolnia döntését, amely jogilag megtámadható.
A konzultációs eljárást követően a törvénytervezet kidolgozása során a kormány nem köteles elfogadni a kollektív szerződés tartalmát úgy, ahogy van. A szóban forgó kérdéstől függően azonban törvényjavaslatot kell benyújtania a Nemzeti Kollektív Tárgyalási Bizottsághoz (Commission nationale de la négociation collective, de l'emploi et de la formation professionnelle, CNNCEFP) a munkaügyi kapcsolatokkal, a foglalkoztatással és a szakképzéssel kapcsolatos reformokról.
A testület által képviselt szociális partnerek értékelhetik, hogy a kormány javaslatai összhangban vannak-e a vonatkozó kollektív szerződéssel, és szükség esetén véleményt nyilváníthatnak.
Főbb három- és kétoldalú testületek
| Name | Type | Level | Issues covered |
| Economic, Social and Environmental Council (Conseil économique, social et environnemental, CESE) | Tripartite plus* | National | Economic policy, public health, finance |
| National Collective Bargaining Commission (Commission nationale de la négociation collective, de l’emploi et de la formation professionnelle, CNNCEFP) | Tripartite | National | Collective bargaining, employment, vocational training |
Megjegyzés: * Szociális párbeszéd a munkáltatói és szakszervezeti szervezetek, valamint a civil társadalmi csoportok, például nem kormányzati szervezetek vagy tudományos élet bevonásával.
Franciaországban a munkavállalókat szakszervezetek és az összes munkavállaló által közvetlenül választott munkavállalókból álló struktúrák képviselik. A munkavállalók képviselete 1945 óta kötelező minden olyan munkahelyen, ahol a szerkezettől függően legalább 11 vagy 50 fő foglalkoztatja. Ezeket a szerveket nagyrészt törvény szabályozza. Mindazonáltal lehetőség van a kollektív tárgyalások révén történő szabályozásra, mivel a szociális partnerek kollektív szerződés révén tájékoztatási és konzultációs szerveket hozhatnak létre a vállalatokon belüli tájékoztatás és konzultáció javítása érdekében. A szociális partnerek tárgyalhatnak a munkavállalók képviselőinek létesítményeinek javításáról, például több fizetett szabadságról vagy több forrásról. A 2017-es munkaügyi reform óta megváltozott a munkahelyi szintű munkavállalói képviselet tájképe. Ennek oka az, hogy az összes vállalat három fő munkavállalói tájékoztatási és konzultációs szerve – a személyzet képviselői (délégués du personnel), az üzemi tanács (comité d'entreprise) és az egészségügyi, biztonsági és munkakörülmény-bizottság – egy szociális és gazdasági bizottsággá (comité social et économique, CSE) egyesültek. A CSE-t legkésőbb 2020. január 1-jéig minden érintett társaságban létre kellett hozni.
Szakszervezetek
1968 óta elismerik a szakszervezetek jogait, és a szakszervezetek jogosultak megbízottakat (délégués syndicaux) a legalább 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál (a munka törvénykönyvének L2143-1–L2143-23. cikke). Ezek a képviselők vállalati szinten jogosultak kollektív szerződéseket tárgyalni és aláírni. Más munkavállalói képviseleti testületek nem rendelkeznek ezzel a jogkörrel, ha legalább egy megbízott van. A reprezentativitás 2008-as reformja óta a vállalkozásban nem reprezentatívnak nem tekintett szakszervezetek kinevezhetnek egy "szakszervezeti képviselőt" (représentant de la section syndicale) (a munka törvénykönyvének L2142-1-1-1-4. cikke), aki a kollektív szerződések tárgyalásának jogán kívül a kijelölt megbízotthoz hasonló jogokkal rendelkezik. A többségi kollektív szerződés értelmében az üzemi megbízottak átruházhatják kollektív tárgyalási jogkörüket a CSE-re, amely ezt követően tárgyalhat és kollektív szerződéseket köthet.
Szociális és gazdasági bizottságok
A CSE-k jogi személyek, és testületi testületként a munkavállalók által választott tagokból, a társaság vezetésének képviselőiből és a szakszervezetek által kijelölt képviselőkből állnak (a Munka Törvénykönyve, L2311-1–L.2315-22. cikk). A tagokat minden 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató magánszektorbeli létesítmény összes munkavállalója választja. A CSE-k fokozatosan felváltották a jelenlegi választott szerveket (a személyzet képviselői, az üzemi tanácsok, valamint az egészségügyi, biztonsági és munkakörülmény-committees_; lásd a következő section_ táblázatát), és a folyamat 2020. január 1-jéig lezárult.
A CSE-k társasági vagy telephely szinten is megalakulhatnak, ha központi CSE is létrejön. A CSE-k tájékoztatást kapnak a munkáltatóktól olyan kérdésekről, mint a vállalat gazdasági és társadalmi vonatkozásai, valamint az új technológia. Konzultálnak velük a vállalat stratégiai irányáról is. Emellett hivatalos tárgyalási jogkör nélkül részt vesznek a munkáltatókkal folytatott hivatalos konzultációkon olyan témákban, mint az elbocsátások és a szakképzés, és felelősek a kollektív szerződésben rögzített költségvetéssel rendelkező szociális és kulturális tevékenységek irányításáért. Ellenkező esetben a CSE-k működő költségvetése a vállalatok éves bérszámfejtésének 0,2%-a, illetve a 2,000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok esetében 0,22%-a. A CSE-k átveszik a korábbi személyzeti küldöttek feladatait (egyéni és kollektív sérelmek bemutatása a vezetőségnek, valamint a jogszabályok és kollektív szerződések végrehajtásának biztosítása), valamint a biztonsági és munkakörülmény-bizottság szerepét is.
Vállalatcsoportban csoportszintű üzemi tanács (comité de groupe) hozható létre (a munka törvénykönyvének L2331-1–L2335-1. cikke), amely a rendes üzemi tanácsokhoz hasonló jogokkal rendelkezik. Az egész Európára kiterjedő tevékenységet folytató vállalat létrehozhat egy Európai Üzemi Tanácsot (comité d'entreprise européen) (a Munka Törvénykönyve, L2341-1. cikk), amely a munkavállalók képviselőinek egyetértésével a Munka Törvénykönyve szerint összevonható egy csoportszintű üzemi tanáccsal.
A 2015. augusztus 17-i 2015-994. sz. törvény végrehajtása óta a 13 francia régióban kétoldalú regionális bizottságokat (commissions syndical paritaires interprofessionnelleslétre, hogy a 11-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalkozásoknál dolgozó 4,6 millió munkavállaló számára tájékoztatási és tanácsadó testület nyújtsa be a tájékoztatást (a munka törvénykönyve, L.2234-1. cikk). A bizottság feladata, hogy jogi tájékoztatást vagy tanácsot nyújtson a munkavállalóknak és a munkáltatóknak; a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos kérdésekben (szakképzés, foglalkoztatás, egészség és biztonság, valamint a készségek előrejelzése és kezelése) kapcsolatos tanácsok vagy nyilatkozatok megvitatása és elfogadása.
Dares (2022a) szerint 2020-ban a nem mezőgazdasági magánszektorban a 10 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 41,4%-a (0,5 százalékponttal kevesebb, mint 2019-ben), ami a területen dolgozók 78,4%-át teszi ki, legalább egy munkavállalói képviseleti testület hatálya alá tartozott. Megfigyelhető, hogy az üzemi tanácsok a vállalatok 35%-ában vannak jelen. Ezek a vállalatok az alkalmazottak 74%-át foglalkoztatják. A CSE-k a vállalatok 35,5%-ában vannak jelen; Ezek a vállalatok az alkalmazottak 74,9%-át foglalkoztatják. A felmérés idején a vállalatok 5,6%-a még mindig rendelkezett egy vagy több olyan testülettel, amely a 2017-es reform előtt létezett, és az év későbbi részében új választásokra kerülhet sor. A szakszervezeti küldöttek jelenlétének 2019-ben kezdődött csökkenése 2020-ban is folytatódott. Az egészségvédelmi, biztonsági és munkakörülmény-bizottságok, amelyek kötelezőek a 300 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál, amelyek új munkavállalói képviseleti testületeket hoztak létre, e vállalatok 79,4%-ában vannak jelen. Az 50-299 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 21,0%-ában is jelen vannak.
Technikai bizottságok
A közszférában is léteznek tájékoztatási és konzultációs szervek, de szervezetük eltér a magánszektorétól. A közszféra fő tanácsadó szervei a technikai bizottságok.
A 2010. július 5-i 2010-751. sz. törvénnyel bevezetett kollektív tárgyalások reformja megváltoztatja a szakszervezeti reprezentativitás értékelésének módját a közszférában, összhangban a magánszektorban 2008 óta érvényben lévő szabályozással. A jogszabály végrehajtása óta a munkahelyi választások meghatározták, hogy a szakszervezetek milyen mértékben vesznek részt a tárgyalásokon, írhatnak alá megállapodásokat és tölthetnek be helyet háromoldalú tanácsadó testületekben.
A műszaki bizottság különböző hatáskörökkel rendelkezik attól függően, hogy mely közszolgálati osztályokhoz tartozik, például a nemzeti közszolgálathoz, az állami kórházakhoz vagy a helyi önkormányzatokhoz.
A képviselő-testület szabályozása, összetétele és hatásköre
Body | Regulation | Composition | Competences/involvement in company-level collective bargaining | Thresholds for/rules on when the body needs to be/can be set up |
Trade union representative(s) (délégué syndical, DS) | Regulation codified by law in the Labour Code | Trade union delegate(s) | Involved in company-level collective bargaining and are mandated to defend workers’ interests | In establishments or companies with 50 employees or more. |
Social and economic committee (comité social et économique, CSE) (since September 2017) | Regulation codified by law in the Labour Code | Elected employees, representatives, management and, in companies with 50 employees or more, trade union representatives. | Involved in company-level collective bargaining under certain conditions – that is, if trade union representation is not present or if a majority collective agreement transfers the power of negotiation from trade union representative(s) to the committee. | In establishments or companies with 11 employees or more. |
