Szereplők és intézmények Görögországban

A szakszervezeti képviseletről

Az 1264/1982. sz. törvény az az alapjogszabály, amely szabályozza a szakszervezeti mozgalom szélesebb körű működését és elismeri a szakszervezeti jogokat. A törvény szerint legalább 21 munkavállalónak joga van szakszervezetet alapítani és a bíróság jóváhagyni. Ez az egyesülési forma egy "elsődleges unió" (a szakszervezeti szervezet legalapvetőbb formája); Bizonyos szakmában, ágazatban, szolgáltatásban vagy vállalatban/telephelyen szervez egyéneket.

A magánszektorban működő szakszervezetek három különböző szinten szerveződnek: elsődleges szint (a fent tárgyaltak szerint); középfokú szint, ahol kétféle szervezet létezik (a szövetségek, amelyek egy ágazatban vagy szakmában két vagy több elsődleges szakszervezetből állnak, és a munkaügyi központok, amelyek helyi szinten képviselik a szakszervezeteket); és felsőfokú (nemzeti konföderációk).

Két konföderáció létezik, az egyik a magánszektorban dolgozók és alkalmazottak számára (GSEE), a másik pedig a közszféra munkavállalói és alkalmazottai számára (ADEDY). Mindkét konföderáció tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ESZSZ).
The GSEE represents private sector workers and employees, including those working in the public utility services and in private bodies in which the state has a majority stake (such as the Public Power Corporation (Δημόσια Επιχείρηση Ηλεκτρισμού, DEI) and Hellenic Post (Ελληνικά Ταχυδρομεία, ΕLΤΑ).

ADEDY a közszférában dolgozók országos szintű szakszervezete. Szakszervezetei a kormány, a helyi hatóságok és az állam vagy a helyi hatóságok kizárólagos ellenőrzése alatt álló jogi személyek (állami jogi személyek) munkavállalóit képviselik.
Two professional categories are excluded from the specific provisions of Law No. 1264/1982: journalists who can organise pensions, and ships’ workers/crews. These groups are covered under a special trade union law.

A szakszervezeti jogok tekintetében a munkavállalók egyes kategóriái, például az egyenruhás személyzet (rendőrség, parti őrség és fegyveres erők), a papság és az igazságszolgáltatás számára is külön rendszer létezik. Ezeknek a kategóriáknak elvben joguk van szakszervezetet vagy szakmai szövetséget alapítani, de nem gyakorolhatnak teljes mértékben bizonyos jogokat, például a sztrájkjogot.

Általánosságban elmondható, hogy nem állnak rendelkezésre országos adatok a szakszervezeti sűrűség főbb tendenciáiról. A GSEE Munkaügyi Intézetének (INE-GSEE, 2013. december) tanulmánya szerint a szakszervezeti sűrűség körülbelül 28,1% volt a magánszektorban. A 2 454 266 alkalmazott közül (Elstat, 2011), akiket a GSEE és az ADEDY potenciálisan lefedhet és képviselhet, 690 247 alkalmazott szavazott a GSEE és az ADEDY kongresszusainak képviselőinek megválasztására (2013. március és november).

A 2016-os adatok szerint a 2 371 929 alkalmazott (Elstat, 2016a) közül, akiket a GSEE és az ADEDY potenciálisan lefedhet és képviselhet, 612 325 alkalmazott szavazott a GSEE és az ADEDY kongresszusainak képviselőinek megválasztására (2016. március és november).

Végezetül a szakszervezetek általában nem vesznek részt nyugdíjakban, munkanélküliségi rendszerekben vagy zárt üzletrendszerekben.

A közelmúltban a 4808/2021. sz. törvény bevezette a szakszervezeti nyilvántartás, valamint a munkavállalói és munkáltatói szervezetek nyilvántartásának létrehozását az Ergani elektronikus rendszerben. A kollektív szerződés megkötésének szükséges előfeltétele az egyes szakszervezetek és munkáltatói szervezetek nyilvántartásba vétele a Munkaügyi Minisztérium megfelelő elektronikus nyilvántartásában, amely tartalmazza a szervezetekre vonatkozó alapvető információkat, beleértve a tagok számát is.

Szakszervezeti tagság és szakszervezeti sűrűség, 2012–2020

Megjegyzések: * A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A munkavállalók szakszervezeti tagsága a teljes szakszervezeti tagságból kiszámítva, szükség esetén az aktív, eltartott és foglalkoztatott munkaerőn kívüli szakszervezeti tagok (azaz nyugdíjasok, önálló vállalkozók, diákok, munkanélküliek) tekintetében kiigazítva.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

A GSEE-n belüli legnagyobb szövetségek a következők:

• a Banki Alkalmazottak Szakszervezeteinek Görög Szövetsége (Ομοσπονδία Τραπεζοϋπαλληλικών Οργανώσεων Ελλάδας, ΟΤΟΕ)

• a magánalkalmazottak szövetsége (Ομοσπονδία Ιδιωτικών Υπαλλήλων Ελλάδος, ΟΙΥΕ)

• a Közhatalmi Társaság Alkalmazottainak Általános Szövetsége (Γενική Ομοσπονδία Προσωπικού Κλάδου Ηλεκτρικής Ενέργειας, GENOP/DEI)

• Építőipari és Társult Szakmák Görög Szövetsége (Ομοσπονδία Οικοδόμων και Συναφών Επαγγελμάτων Ελλάδος, OOSEE)

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

A legnagyobb munkaügyi központ az athéni munkaügyi központ (Εργατικό Κέντρο Αθήνας, EKA), amelyet a szaloniki munkaügyi központ (Εργατικό Κέντρο Θεσσαλονίκης, ΕΚΘ) és a pireuszi munkaügyi központ (Εργατικό Κέντρο Πειραιά, EKP) követ.

Az ADEDY-n belül a legnagyobb szövetségek a következők:

• a Görög Tanárok Szövetsége (Διδασκαλική Ομοσπονδία Ελλάδος, DOE)

• az állami kórházi alkalmazottak pánhellén szövetsége (πανελλήνια ομοσπονδία εργαζομένων δημόσιων νοσοκομείων, POEDIN)

• a Középfokú Iskolai Tanárok Görög Szövetsége (Ομοσπονδία Λειτουργών Μέσης Εκπαίδευσης, OLME)

• a Helyi Önkormányzati Munkavállalói Szövetségek Pánhellén Szövetsége (Πανελλήνια Ομοσπονδία Εργαζομένων Οργανισμών Τοπικής Αυτοδιοίκησης, POE-OTA)

A szakszervezeti szervezetekben a közelmúltban nem történt jelentős szervezeti fejlemény.

A munkáltatói képviseletről

Egy vállalat vagy egyetlen munkáltató teljesen önkéntes alapon válik tagjává egy munkáltatói szervezetnek. A munkáltatói szervezetek működését nem szabályozza külön törvény. A munkáltatói szervezet alapszabálya meghatározza a tagság szabályait, jogait és kötelezettségeit.
There are various ways in which employer organisations are organised, either horizontally or vertically, according to the sector, the size of the company and the locality. Other employer organisations organise only individual companies, some organise and represent organisations or federations of employers and some do both.

Kevés adat áll rendelkezésre a munkáltatói szervezettségről.

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2019

Megjegyzés: * A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként dolgozó alkalmazottak százalékos aránya.

Az elmúlt évek fő szervezeti trendje az volt, hogy a meglévő csúcsszintű (országos) munkáltatói szervezetek igyekeztek szervezeti kapacitásukat/területüket szélesíteni, reprezentativitásuk erősítésére.

Ez a helyzet a SEV esetében, amely 2007-ben megváltoztatta alapszabályát a nagyvállalatok képviselete érdekében, és átnevezte magát (korábban Görög Ipari Szövetség (Σύνδεσμος Ελληνικών Επιχειρήσεων) volt. Emellett az ESEE-t is átnevezték (korábban Görög Kereskedelmi Nemzeti Szövetség (Εθνική Συνομοσπονδία Ελληνικού Εμπορίου) és megváltoztatta alapszabályát (2014), hogy az egész kereskedelmi ágazatot és általában a kkv-kat képviselje. Az SBE, a legutóbb elismert munkáltatói szervezet is megváltoztatta a nevét (SVVE-ről), hogy kiszélesítse tevékenységkörét.

Fő munkaadói szervezetek

Öt fő munkáltatói szervezet létezik. Nemzeti szintű szervezetek, és nemzeti szociális partnerekként ismerik el őket (a kollektív tárgyalások és a szociális párbeszéd tekintetében). Széles körben elfogadott, hogy az ország gazdasági tevékenységének nagy részét lefedik.

A SEV-t 1907-ben alapították, és kezdetben nagy ipari cégeket képviselt; Az évek során azonban fejlődött, és ma már a nagyvállalatokat képviseli, ágazattól függetlenül. Míg a SEV tagjainak egy része egyéni vállalat, mások helyi és ágazati munkáltatói szervezetek. A SEV több mint 600 közvetlen tagvállalatot, 6 regionális szövetséget és 45 ágazati szövetséget és szervezetet foglal magában (2019-es adatok). Tagja az Európai Vállalkozások Szövetségének (BusinessEurope) és a Munkaadók Nemzetközi Szervezetének.

A GSEVEE-t 1919-ben alapították, és egy nemzeti szintű szervezet, amely a kkv-kat képviseli, elsősorban a kisiparban, de a kereskedelemben is. 87 szövetségből áll (56 helyi és 30 ágazati szintű szövetség, valamint 1 nyugdíjasszövetség), 140 000 egyéni vállalkozás tagja (2019. októberi adatok). A GSEVEE tagja a Kézműves, Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (SMEUnited).

Az ESEE 1994-ben alakult, és egy nemzeti szintű szervezet, amely elsősorban a kereskedelemben tevékenykedő kkv-kat képviseli. Az ESEE 14 kereskedői szövetséget képvisel, többségük helyi szinten, és 308 helyi kereskedői szövetséget, közel 100 000 tagvállalattal (2016-os adatok). Az ESEE a SMEUnited és az EuroCommerce társult tagja.

A SETE-t 1991-ben alapították a turisztikai szektor vállalkozói. A SETE 13 országos ágazati szövetségből (49 476 tagvállalattal) és 485 különálló turisztikai egységből áll (2019-es adatok). A SETE-t a közelmúltban a 4144/2013. sz. törvény elfogadását követően a többi munkáltatói képviseleti szervezettel egyenrangú nemzeti szociális partnerként ismerték el.

Az SBE (korábban SVVE) 1915-ben alakult. Alapítása óta aktívan részt vesz nemcsak az ipari fejlődés, hanem a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításában is Észak-Görögországban. A szövetség tagjai gyártó vállalatok és ipari szervezetek. Az SVVE-t 2018. július 17-én ismerték el új és egyenlő nemzeti szociális partnerként.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

Megjegyzés: * A közvetlen tagok pontos száma nem számítható ki, mivel az ágazati és területi szövetségek tagjai nem számíthatók ki pontosan.

A munkáltatói szervezetsűrűség főbb tendenciáiról nem állnak rendelkezésre adatok.

Három- és kétoldalú testületek és egyeztetés

A főbb görögországi három- és kétoldalú testületeket ez a szakasz részletezi.

A Görögországi Gazdasági és Szociális Tanács (Οικονομική και Κοινωνική Επιτροπή της Ελλάδος, ΟΚΕ) 1994-ben jött létre, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság modelljét követte, amely a képviselt érdekek, nevezetesen a munkaadók, a munkavállalók csoportja és az egyéb érdekcsoportok háromoldalú struktúráján alapul. Az utolsó csoport gazdálkodókat, szabadúszó szakembereket, helyi önkormányzatokat, fogyasztókat, környezetvédelmi szervezeteket, fogyatékkal élőket és a nemek közötti egyenlőségre összpontosító szervezeteket képviseli. Az OKE fő feladata, hogy társadalmi és gazdasági kérdésekben formális véleményt adjon ki, akár a törvénytervezet parlament elé terjesztése előtt, akár saját kezdeményezésére. Az OKE szervei a Közgyűlés, a Végrehajtó Bizottság, az Elnökök Tanácsa, az elnök és a három alelnök. A Végrehajtó Bizottság munkabizottságokat és előadót jelöl ki az információgyűjtés és az OKE által megfogalmazandó javaslat elkészítése céljából. A munkabizottság véleménytervezetet készít, és jóváhagyásra benyújtja a végrehajtó bizottságnak. A véleményről a Közgyűlés hozza meg a végső döntést. Sok esetben az illetékes miniszter részt vesz a közgyűlés tanácskozásain. Az OKE állandó konzultációs testület, amely törvény által felhatalmazott arra, hogy véleményt nyilvánítson a kormány számára.
OMED, established under Law No. 1876/1990 (as amended by later legislation), is an independent institution that services the social partners when they fail to conclude a collective agreement. OMED is a bipartite body that is administered by the social partners (Presidential Decree No. 98/2014). Since the SBE was recognised as a national social partner (Law No. 4554/2018, Article 41), the governing board has consisted of 11 members: 5 members appointed by the GSEE, 5 members appointed by the employer organisations (the SEV, ESEE, the GSEVEE, SETE and the SBE) and 1 independent president elected unanimously by the parties. In addition, one representative of the Ministry of Labour participates as an observer on OMED’s administrative board; they do not have the right to vote. OMED’s mission is to provide mediation and arbitration services on collective bargaining according to the existing legislation.

A közvetítők javaslatai nem kötelező érvényűek, de a választottbírák határozatai igen. Az 1876/1990. sz. törvény értelmében a szakszervezetek hagyományosan egyoldalúan folyamodtak közvetítéshez és választottbírósági eljáráshoz annak érdekében, hogy választottbírósági határozatot kapjanak (amely a törvény szerint kollektív szerződésnek felel meg). Ezt az egyoldalú választottbírósági eljárást 2010-ben a 3899/2010. sz. törvény eltörölte, de ezt 2014-ben részben visszavonták, miután az Államtanács határozatot hozott (2307/2014. sz.), amely ismét törvényessé tette a választottbírósági eljárásokhoz való egyoldalú fellebbezés jogát; az új szabályozás (4303/2014. sz. törvény) azonban egy sor új előfeltételt állapított meg a választottbírósági rendszer használatára vonatkozóan, amelyek a gyakorlatban megnehezítik a választottbírósági eljárás lefolytatását.

2018-ban a 4549/2018. sz. törvény fenntartotta a korábbi választottbírósági és közvetítési rendszert, figyelembe véve a Legfelsőbb Bíróság (Államtanács) döntését. Ez a határozat kimondta, hogy a kollektív munkaügyi viták közvetítése és választottbírósági eljárása során meg kell vizsgálni a kollektív vita termelési területén a gazdasági helyzetet és a versenyképességet (már létező rendelkezés), valamint a fizetés vásárlóerejének helyzetét (kiegészítés). A törvény hozzáadta az egyoldalú választottbírósági eljárás igénybevételének lehetőségét is:
ha a közvetítő javaslatát az egyik fél elfogadta, a másik fél pedig elutasította.
•    when the mediator’s suggestion has been accepted by one party and has been rejected by the other party.

2021-ben az új törvény (4808/2021. sz. törvény, 98. cikk) felhatalmazta az OMED-et a munkavállalók és a munkáltatók közötti egyeztetés megkönnyítésére.

Az ASE tanácsadói szerepet tölt be a 184/69. és a 368/89. sz. elnöki rendelet alapján. Az ülések gyakorisága attól függ, hogy a Munkaügyi Minisztérium titkára kikéri-e az ASΕ véleményét. Az ASE általában évente kétszer ülésezik. Az ASE hét tagból áll: az elnök (a Munkaügyi Minisztérium főtitkára) és hat rendes tag, akik a Munkaügyi Minisztérium különleges tanácsadójából vagy különleges munkatársából, egy munkaügyi szakértőből, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjéből, a Munkaügyi Minisztérium képviselőjéből, a munkáltatók képviselőjéből és a munkavállalók képviselőjéből állnak.

Az ASE hatáskörrel rendelkezik a munkaügyi és szociálpolitika tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdés kivizsgálására, tanulmányozására és tanácsadására. Az ASE különböző területeken dolgozik, beleértve a javadalmazást és a munkakörülményeket a magánszektorban, a javadalmazást és a munkakörülményeket a közszférában, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot.

Az ágazati kollektív szerződések aktualizált feltételekkel és eljárásokkal történő kötelező kiterjesztésének visszaállítását követően az ASE kiterjesztette felelősségi körét azáltal, hogy részt vett ebben a folyamatban. A Munkaügyi Minisztérium szerint (32921/2175/2018. sz. körlevél) a munkaügyi miniszter megküldi az ágazati megállapodást az ASE-nek. Az ASE ezt követően felkéri a megállapodást aláíró munkáltatói szervezetet, hogy nyújtsa be tagjegyzékét. Ezt követően továbbítják a SEPE-nek, amely ellenőrzi, hogy a munkáltatói szervezet tagjai az érintett ágazatban dolgozók 51%-át foglalkoztatják-e. A SEPE foglalkoztatási adatokról szóló jelentése után az ASE javaslatot tesz a munkaügyi miniszternek, hogy teljesültek-e az aláírt ágazati megállapodás meghosszabbításának és kötelezővé nyilvánításának feltételei. Ha a munkáltatói szervezet megtagadja a tagok nyilvántartásának benyújtását, a meghosszabbítás nem lehetséges.

Az ASE működésével összefüggésben 2017-ben létrehozták a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemmel foglalkozó osztályt (Τμήμα για την αντιμετώπιση της αδήλωτης Εργασίας). A 4468/2017. sz. törvény hozta létre. A szociális partnerek széles körű bevonásával előmozdítja a háromoldalú párbeszédet és együttműködést a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem érdekében. Az osztály 2017. szeptember 25-én kezdte meg működését. Az ülések eddigi fő témái a be nem jelentett munkavégzésre vonatkozó 2017–2019-es ütemterv végrehajtására vonatkoztak; a mennyiségi és minőségi jellemzők tanulmányozása, valamint a be nem jelentett munkavégzés megelőzése; valamint általában a közigazgatási szankciók és szankciók rendszereinek értékelése, valamint a megfelelés alternatív módjainak létrehozása. Ez az osztály jelenleg inaktív.

Az Országos Foglalkoztatási Bizottságot (Εθνική Επιτροπή Απασχόλησης) a 3144/2003. sz. törvény 1. cikkének (1) bekezdése (Kormányközlöny 111) hozta létre. A Munkaügyi Minisztériumban hozták létre a szociális partnerek képviselőinek részvételével.

A bizottság célja, hogy előmozdítsa a szociális párbeszédet a foglalkoztatás növelését és a munkanélküliség elleni küzdelmet célzó politikák kialakítása érdekében, valamint tanácsot adjon a foglalkoztatásra vonatkozó nemzeti cselekvési terv (Εθνικό Σχέδιο Δράσης για την Απασχόληση) kidolgozásával, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban, valamint általában a foglalkoztatáspolitikákkal és a munkajoggal kapcsolatban.

Ezenfelül a 4368/2016. sz. törvény (Kormányközlöny 21.) 85. cikkének (5) bekezdése értelmében a Koordinációs Bizottság a munkaügyi miniszteren keresztül benyújtja a Nemzeti Foglalkoztatási és Emberi Erőforrások Intézetének (Εθνικό Ινστιτούτο Εργασίας και Ανθρώπινου Δυναμικού) a munkaerő-piaci szükségletek diagnosztizálására szolgáló mechanizmus eredményeiről szóló éves jelentését, azzal a céllal, hogy szélesebb körű stratégiát dolgozzon ki az ország humánerőforrás-fejlesztésére, és különösen a képzési programok tervezésére és végrehajtására.

A bizottság ülései és folyamatban lévő intézkedései megerősítik a szociális partnerek szerepét a meglévő intézkedések újratervezésében és hatékonyságának javításában, valamint a foglalkoztatás terén a hosszú távú fejlődési kilátások szempontjából előnyös szinergiák megerősítésében. Ennek ellenére ez a bizottság 2013 óta inaktív.

Egy másik görögországi intézmény, amely nemzeti és ágazati szinten előmozdítja a munkaadók és a munkavállalók képviselői között a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról folytatott párbeszédet, a Munkahelyi Egészségvédelmi és Egészségvédelmi Tanács (Συμβούλιο Υγείας και Ασφάλειας στην Εργασία, SYAE). Ez egy háromoldalú plusz képviseleti konzultációs testület, amelyet 1985-ben hoztak létre. Jogszabály (3850/2010. sz. törvény, 26. cikk) révén a SYAE véleményt ad minden munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kérdésről, beleértve a jogszabálytervezeteket is. A szociális partnerek (a GSEE, a SEV, a GSEVEE, az ESEE és a SETE) képviselőiből, valamint a Fejlesztési, Versenyképességi és Hajózási Minisztérium, az Egészségügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőiből áll. Tagjai továbbá a görög Műszaki Kamara (Τεχνικό Επιμελητήριο Ελλάδος), a Pánhellén Orvosi Kamara (Πανελλήνιος Ιατρικός Σύος) képviselői �λογος), a Görög Vegyészek Szövetsége (Ένωση Ελλήνων Χημικών) és a Helyi Önkormányzatok Országos Szövetsége (Εθνική Ένωση Τοπικών Αρχών).

2022. április 18-án új törvényt vezettek be (4921/2022. sz. törvény, 27. cikk), amely előírta a Nemzeti Készségfejlesztési Tanács (Εθνικό Συμβούλιο Δεξιοτήτων) létrehozását. A tanács céljai a következők: a munkaerő-készségek stratégiájának előkészítése és végrehajtása; figyelemmel kíséri a munkaerő folyamatos szakképzésével, átképzésével és készségeinek fejlesztésével, valamint a munkaerőpiaccal és a foglalkoztatással való kapcsolatával kapcsolatos kérdéseket; valamint javaslatokat kell benyújtani a vonatkozó politika kialakítására a munkaügyi miniszternek vagy más illetékes szerveknek az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban.

A Nemzeti Készségtanácsot a Munkaügyi Minisztérium nevezi ki, elnöke pedig a DYPA kormányzója. A csoport 15 tagból áll, köztük 1 tag, aki a szervezetük által közös döntéssel kinevezett munkáltatókat képviseli.

Főbb három- és kétoldalú testületek

Munkahelyi szintű munkavállalói képviselet

Munkahelyi szinten a munkavállalókat a következő testületek képviselik:
• személyek szövetségei
• egészségvédelmi küldöttek és bizottságok
•    works councils
•    health and safety delegates and committees

Vállalati alapú szakszervezeteket legalább 21 munkavállaló hozhat létre 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokban vagy telephelyeken (1264/1982. sz. törvény). A vállalati alapú szakszervezetnek teljes joga van a kollektív szerződések megkötésében, valamint a konzultációs és tájékoztatási folyamatokban.

A népszövetség nem hivatalosan elismert szakszervezet; egy ilyen testület fogalmát a 4024/2011. sz. törvénnyel vezették be, hogy megkönnyítsék a kollektív tárgyalásokat azokban a kisvállalkozásokban, ahol a szakszervezetek nem léteznek. Az emberek társulását a munkavállalók háromötöde hozhatja létre; Ezeknek az egyesületeknek a működése nincs korlátozva, és bármilyen méretű vállalat számára kollektív szerződéseket köthetnek.

Az üzemi tanácsok az 1767/1988. sz. törvény értelmében létezhetnek a vállalati alapú tanácsok mellett. Minden joguk van a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz, de a kollektív tárgyalásokhoz nem. Üzemi tanácsok csak nagyobb, azaz 50 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató munkahelyeken, illetve 20–49 fős munkahelyeken hozhatók létre, ha nincs szakszervezet. A gyakorlatban azonban ez utóbbi nem fordul elő. Az üzemi tanács felállítására irányuló kérelmet vagy az elsődleges szintű szakszervezetnek, vagy a munkaerő 10%-ának kell benyújtania. Az üzemi tanács tagjait a teljes munkaerő választja, és csak alkalmazottakból állnak. A valóságban csak néhány vállalatnak van üzemi tanácsa, és ha nincs szakszervezet, akkor nem lesz üzemi tanács. Az üzemi tanácsok helyzete egyértelműen kevésbé erős, mint a szakszervezeteké, és a nagyobb vállalatokon kívül nem jöttek létre széles körben.

A 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkahelyeken munkavédelmi és biztonsági küldöttek, az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkahelyeken pedig egészségvédelmi és biztonsági bizottság hozható létre. Az egészségvédelmi és biztonsági küldöttek/bizottságok konzultatív szerepet töltenek be az érintett kérdésekben (1568/1985. sz. törvény).

A szervek szabályozása, összetétele és hatáskörei