Szervezett fellépés és viták Görögországban

A sztrájkjogot a görög alkotmány védi (23. cikk (1) bekezdés). Törvényes sztrájkot csak "törvényesen megalakult" szakszervezetek hirdethetnek. Az 1264/1982. sz. törvény szerint az elsődleges szakszervezet csak közgyűlésének határozatával hirdethet sztrájkot. A korábbi törvényt (4152/2018. sz. törvény) módosító új törvény (4808/2021. sz. törvény, 86. cikk) szerint a sztrájk kihirdetéséről szóló döntéshez a "pénzügyileg letelepedett szakszervezeti tagok" (azaz a tagdíjat fizetők) 50%-ának természetes vagy távolról történő szavazása szükséges. Rövid, néhány órás megállásokhoz azonban, amelyek hetente egyszer nem ismétlődhetnek meg gyakrabban, elegendő a szakszervezet végrehajtó tanácsának döntése, hacsak a szabályzat másként nem rendelkezik.

Az 1264/1982. sz. törvény előírta, hogy a középfokú szakszervezetek (szövetségek) és a konföderációs szint (GSEE) esetében a sztrájkot a végrehajtó tanács határozatával hirdetik meg, kivéve, ha állandó szabályaik másként rendelkeznek. A sztrájkszándékról és a követelésekről legalább 24 órával korábban értesíteni kell a munkáltatót. A közszolgáltató és közüzemi vállalkozások esetében négy napos felmondási idő szükséges. A sztrájkot hirdető szakszervezetnek biztosítania kell, hogy a sztrájk időtartama alatt elegendő létszámban álljon rendelkezésre a sürgősségi személyzet az üzem és berendezések biztonságának garantálásához, valamint a katasztrófák vagy balesetek megelőzéséhez. A sztrájktörők toborzása sztrájk alatt nem megengedett, míg a kizárást a törvény kifejezetten tiltja.

Egy új törvény (4808/2021. sz. törvény) szigorúbbá tette a sztrájk végrehajtásának kontextusát. A következőket mondja ki.

• A munkáltatót legalább 24 órával a rövid munkabeszüntetések bekövetkezése előtt értesíteni kell.

• A közüzemi vagy közüzemi társaságok nem tarthatnak sztrájkot a követeléseik közlésétől számított legalább négy nap elteltével. Ezt az értesítést a végrehajtó által a munkáltatónak, az illetékes felügyeletet ellátó minisztériumnak és a Munkaügyi Minisztériumnak benyújtott dokumentumban kell megtenni. Ezenkívül a sztrájk vagy a rövid munkabeszüntetés előtt a szakszervezeteknek nyilvános párbeszéd iránti kérelmet kell benyújtaniuk az OMED-hez. A nyilvános vita idejére a sztrájkjog gyakorlása felfüggesztésre kerül, és tilos az illetékes bírósághoz fordulni a sztrájkkal kapcsolatos kérdésekben.

• A sztrájkot hirdető szakszervezeteknek a sztrájk idején a vállalat telephelyeinek biztonsága, valamint a katasztrófák és balesetek megelőzése érdekében szükséges biztonsági személyzettel kell rendelkezniük.

• A biztonsági személyzet mellett különösen a közüzemi vagy közüzemi vállalatok kötelessége, hogy a sztrájk ideje alatt a társadalom egészének alapvető szükségleteinek kielégítésére garantált minimális kiszolgáló személyzetet biztosítsanak, amely a szokásosan nyújtott szolgáltatás legalább egyharmada. A garantált minimális kiszolgáló személyzet (azaz a biztonsági személyzet és szükség esetén a garantált minimális kiszolgáló személyzet) százalékos arányáról ezért a vállalkozás legreprezentatívabb szakszervezete és a munkáltató állapodik meg, és minden év november 25-ig bejelenti a Munkaügyi Minisztériumnak.

Ha a fentiek bármelyike nem áll fenn, a sztrájkot jogellenesnek nyilvánítják.

A jogi kereteken kívüli szervezett fellépés egyéb formái, például a blokádok és a nem hivatalos sztrájkok illegálisak.

Egy nemrégiben megjelent törvény (4325/2015. sz. törvény) szerint a "sztrájkolók politikai besorozása" (a sztrájk befejezésének és a kötelező munka vagy szolgáltatás nyújtásának kötelezettsége) általában tilos, és csak háború, honvédelem vagy fizikai katasztrófa esetén, illetve a közegészség veszélyeztetése esetén megengedett.

A legfontosabb/leggyakoribb sztrájktípusok Görögországban a következők:

• általános sztrájkok (Γενική απεργία), amelyeket a konföderáció (GSEE) a gazdaság minden ágazatában meghirdet; minden munkavállalónak joga van abbahagyni a munkát, és ez a sztrájktípus általában 24 órás sztrájk formájában valósul

• munkabeszüntetések (Στάσηεργασίας), amelyeket a szakszervezet megfelelő szinten (nemzeti, ágazati/szakmai vagy vállalati) egy teljes munkanapnál rövidebb időre ír

• ágazati sztrájkok (Κλαδική απεργία), amelyeket egy ágazati szövetség vagy egy ágazati/szakmai alapfokú szakszervezet hirdet meg a munkáltató ellen, vagy a közszféra szakszervezetei esetében a kormány ellen

Egyéb sztrájkok közé tartoznak a gyűlések, felvonulások, a munkaerő kivonása, a sztrájkok és a tüntetések.

A szervezett fellépés alakulása, 2012–2021

Forrás: INE-GSEE, 2022

Vitarendezési mechanizmusok

Kollektív vitarendezési mechanizmusok

Görögországban a kollektív vitarendezési mechanizmusok a következők.

• Egyeztetés (4808/2021. sz. törvény): A mechanizmus az OMED felügyelete alatt zajlik. Az egyeztetési eljárás a munkaügyi jogszabályok munkahelyi végrehajtásával, a kollektív szerződések végrehajtásával és a kollektív szerződések hatálya alá nem tartozó kérdésekkel kapcsolatos kollektív vitákat vizsgálja. A békéltetés önkéntes, és különbözik a közvetítési és választottbírósági mechanizmusoktól.

• Közvetítés (1876/1990., 3899/2010., 4046/2012., 4303/2014. és 4549/2018. sz. törvény):OMED felügyelete alatt zajlik és a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalások sikertelenségét követően indul. A közvetítői eljárást bármelyik fél egyoldalúan vagy együttesen kérheti. A közvetítést független közvetítő folytatja, aki segít a feleknek a megállapodás elérésében. Az eljárás végén a közvetítőnek joga van határozati javaslatot benyújtani, kivéve, ha a felek megállapodnak a kollektív szerződés elfogadásában.

• Választottbírósági eljárás (1876/1990., 3899/2010., 4046/2012., 4303/2014. és 4549/2018. sz. törvény): A mechanizmus az OMED felügyelete alatt zajlik és a tárgyalások bármely szakaszában elindul, ha a választottbírósági eljárásban a felek (munkáltatók és szakszervezetek) megállapodnak, vagy egyoldalúan a következő esetekben: bármelyik fél, ha a másik fél megtagadta a közvetítést, vagy ha a közvetítő javaslatát az egyik fél elfogadta, a másik fél pedig elutasította. A választottbírósági eljárást független személy (választottbíró) vagy háromtagú választottbírói bizottság folytatja le. A határozat ugyanolyan kötelező érvényű, mint a kollektív szerződés.

• A választottbírósági rendszer felülvizsgálata (4635/2019. sz. törvény): Ez a törvény teljesen megfordította a korábbi jogszabályokat az egyoldalú választottbírósági eljárás igénybevételének jogára vonatkozóan. E törvény szerint egyoldalú választottbírósági eljárásra csak végső esetben kerülhet sor a kollektív munkaügyi viták megoldására, és kizárólag a következő esetekben: ha a kollektív vita olyan társadalmi vagy közérdekű társaságokat/vállalkozásokat érint, amelyek működése létfontosságú a közösség egészének alapvető szükségletei szempontjából, vagy; ha a kollektív jogvita kollektív szerződés megkötésére vonatkozik, és a felek közötti tárgyalások véglegesen kudarcot vallanak, de a görög gazdaság működéséhez fűződő általános társadalmi vagy közérdek miatt megállapodásra van szükség.

Egyéni vitarendezési mechanizmusok

Ez a szakasz ismerteti a görögországi egyéni vitarendezési mechanizmusokat.

A 4808/2021. sz. törvény (122. cikk) eltörölte a 3996/2011. sz. törvényben előírt egyeztetési eljárást, és új szabályokat írt elő a munkaügyi vitarendezés folyamatára vonatkozóan.

• Egyeztetés: 3996/2011. sz. törvényt módosító 4808/2021. sz. törvény (98. cikk) előírja, hogy a mechanizmus az OMED felügyelete alatt zajlik a munkáltatói szervezet vagy egyetlen munkáltató és a szakszervezet vagy a munkavállalók képviselői közötti kollektív vagy kollektív érdekű egyéni viták rendezése érdekében. Önkéntes jellegű. Az egyeztetési folyamat végén a békéltető javaslatokat tehet, és a problémát jegyzőkönyvben rögzítik, amely jelzi, hogy a felek között egyetértés vagy nézeteltérés van-e. A 4808/2021. sz. törvény előtt az egyeztetési eljárás a SEPE hatáskörébe tartozott.

• Munkaügyi vitarendezés: 3996/2011. sz. törvényt módosító 4808/2021. sz. törvény (122. cikk) előírja, hogy a mechanizmus a SEPE felügyelete alatt zajlik. Munkaügyi jogvitának minősül a munkavállaló vagy munkavállalói csoport és a munkáltató közötti, a munkajogviszonyból eredő bármilyen nézeteltérés a munkajogi rendelkezések végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban. A munkaügyi viták rendezése érdekében a munkáltatónak és az érintett munkavállalóknak vagy szakszervezeteknek jogukban áll kérni a munkaügyi kapcsolatok felügyelőjének (Επιθεωρητής Εργασιακών Σχεσεων του) beavatkozását. A munkaügyi jogviták megvitatása során a feleket személyesen vagy törvényes képviselő vagy más meghatalmazott személy képviselheti. A megbeszélést követően a problémát jegyzőkönyvben rögzítik, és a felek és a munkaügyi kapcsolatok felügyelője aláírja, akinek véleményt kell nyilvánítania a vitáról. Ugyanakkor a munkaügyi kapcsolatok felügyelője írásbeli magyarázatot követően a törvényben előírt közigazgatási szankciók bármelyikét kiszabhatja. Ha a munkajog megsértése bűncselekménynek minősül, a munkaügyi kapcsolatok felügyelője pert indíthat vagy panaszt nyújthat be az illetékes ügyészhez.

Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2012–2019

Források: SEPE, 2014 (2012-es és 2013-as adatok); a 2014–2019-es adatok a SEPE által e-mailben és interjúk útján