Magyarország munkaéletének országprofilja
Ez a profil a magyarországi munka életének legfontosabb jellemzőit mutatja be. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
A szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a közintézmények kulcsszerepet játszanak a munkaviszony, a munkakörülmények és a munkaügyi kapcsolatok struktúráinak irányításában. Ezek egy európai, nemzeti, ágazati, regionális (tartományi vagy helyi) és vállalati szintet magában foglaló többszintű kormányzási rendszer egymásba fonódó részei. Ez a rész a főbb szereplőket és intézményeket, valamint azok szerepét mutatja be Magyarországon.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2022 végi megszűnése óta a munka életét szabályozó legfontosabb hatóságok a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM), amely 2024. január 1-jétől Nemzetgazdasági Minisztériumra (Nemzetgazdasági Minisztérium) NGM), a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkársága (KIM) és a Belügyminisztérium Közmunkaprogramokért és Vízgazdálkodásért felelős Helyettes Államtitkársága (Belügyminisztérium, BM).
Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium általános felelősséggel tartozik a foglalkoztatási és munkaerő-piaci politikáért és stratégiáért. Előkészíti a munka világával kapcsolatos törvénytervezeteket (beleértve a munkaügyi jogszabályokat, valamint a munkaügyi kapcsolatok és a szociális párbeszéd jogi keretét). Képviseli a kormányt a nemzeti három- és többoldalú párbeszédben. Emellett a nemzetgazdasági miniszter jogosult dönteni a kollektív szerződések gazdasági ágazatokra való kiterjesztéséről, ha az ágazati párbeszéd bizottságok (ágazati párbeszéd bizottság(lásd 2009. évi LXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés b) pont).
A Belügyminisztériumnak kiemelt szerepe van a közmunkaprogramok jogi és pénzügyi kereteinek meghatározásában, valamint az önkormányzatokon keresztül történő irányításában. A munkával kapcsolatos egészségügyi kérdések a Belügyminisztérium felügyelete alatt álló Országos Közegészségügyi Intézet Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Munkahigiéniai és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóságának feladatai.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok elsőfokú bíróságok voltak mindaddig, amíg 2020. március 31-én a 2019. évi CXXVII. törvény meg nem szüntette őket. Az általános jogutódok a munkaügyi bíróságokkal azonos illetékességgel rendelkező bíróságok. Alternatív vitarendezési utat biztosít a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (MTVSZ) 2016 óta. Jogelődjétől, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálattól eltérően az MTVSZ a munkajogi megközelítést tekinti dominánsnak, a legjelentősebb eljárás pedig a tanácsadás. Az MTVSZ regionális szinten szerveződik, erős helyi jelenléttel.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeli, csakúgy, mint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem (OSH) területét. A megyei (és a budapesti) kormányhivatalok foglalkoztatási osztályai járási szintű kormányhivatalok munkaügyi irodáinak hálózatát működtetik. Emellett a budapesti kormányhivatal munkaügyi és munkavédelmi részlegei, valamint az országos szintű kormányhivatalok munkavédelmi felügyelőségként működnek.
A szociális partnerek nemzeti szintű reprezentativitását a magyar jogszabályok nem építik be kifejezetten. Mindazonáltal a fő nemzeti civil párbeszéd szervéről, a NemzetiGazdasági és Társadalmi Tanácsról(NGTT) szóló törvény részletes kritériumokat határoz meg a szociális partnerek NGTT-ben való részvételére. Ezt széles körben úgy tekintik, hogy nemzeti szinten egyfajta reprezentativitási kritériumként működik.
Az NGTT-t a 2011. évi XCIII. törvény hozta létre. Az NGTT tagjai között (2020-tól) 6 szakszervezeti szövetség és 14 munkáltatói szervezet található. A többi tag az alábbi táblázatokban szerepel, és a nemzeti kamarákat, a Magyarországon működő külföldi kamarákat, a tudomány szakértőit, a művészet képviselőit és a hagyományos egyházakat képviselik. Az NGTT nem tekinthető szociális párbeszéd szervének; ehelyett inkább egy szimbolikus konzultatív civil párbeszéd szerve, tárgyalási funkció nélkül.
A szakszervezeti és munkáltatói szövetségek az NGTT-ben való részvételre (a 2011. évi XCIII. törvény 4. § (8) bekezdése szerint) akkor vehetnek részt, ha megfelelnek az alábbi feltételeknek.
A szakszervezeti konföderációkat akkor hívják meg, ha:
tagszervezetek legalább 4 gazdasági ágazatban és legalább 12 alágazatban
tagszervezetek legalább 8 megyében (vagy regionális szervezetekkel rendelkező tagszervezetek)
legalább 150 munkáltatónál működő vállalati szintű szervezetek
A munkáltatói szövetségeket akkor hívják meg, ha:
tagszervezetek legalább 2 gazdasági ágazatban és legalább 6 alágazatban
tagszervezetek legalább 10 megyében
legalább 1 000 vállalatot vagy összesen 100 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatot képviselő tagtagok vagy tagszervezetek
A szociális párbeszéd fő háromoldalú testületében, aVersenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában(VKF) nem alkalmaznak reprezentativitási kritériumokat. A VKF egy olyan megállapodáson alapul, amely nem utal a reprezentativitásra, hanem a felek kölcsönös elismerése alapján felsorolja az érintett szociális partnereket. Három szakszervezeti szövetség – aFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája, aMunkástanácsok Országos Szövetsége(Munkástanácsok) és aMagyar Szakszervezeti Szövetség, MASZSZ) – és három munkáltatói szervezet – azÁltalános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ), aMunkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége(MGYOSZ) és aVállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, VOSZ) – részt vesznek a VKF-ben, amelyek mindegyike tagja az NGTT-nek is.
A szakszervezeti képviseletről
A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) értelmében minden munkavállalónak joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek előmozdítása érdekében szakszervezethez csatlakozzon – vagy ne csatlakozzon – (231. cikk). E jog gyakorlásának részletes szabályait az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a közigazgatási eljárásról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény és a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) tartalmazza. A közszféra alkalmazottainak is joguk van szervezkedni, de a kollektív tárgyaláshoz való joguk korlátozott (közalkalmazottak esetében) vagy hiányzik (a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők esetében).
A szakszervezeti tagsági arány Magyarországon 7,4% körül van (2020 első negyedévében). A munkahelyi szakszervezetek különböző ágazati vagy regionális szövetségekhez csatlakoznak, és ezeken a szövetségeken keresztül (vagy néha közvetlenül) hat nemzeti szakszervezeti szövetséghez csatlakoznak. A pluralizáció a munkahelyeken is megtalálható.
Az új Munka Törvénykönyve módosította a kollektív munkajogra vonatkozó szabályokat, beleértve a kollektív tárgyaláshoz való jog módosítását a vállalati és magasabb szinteken.
Az új munka törvénykönyve feljogosítja az üzemi tanácsokat arra is, hogy tárgyaljanak és megállapodjanak a munkafeltételekről (kivéve a béreket és a bérekkel kapcsolatos kérdéseket), ha a munkáltató még nem kötött kollektív szerződést, vagy ha nincs olyan szakszervezet, amely jogosult annak megkötésére (268. cikk (1) bekezdés). Az így megkötött megállapodást üzemi megállapodásnak nevezzük. Az ilyen tágabb tartalmú üzemi megállapodás azonban nem minősül kollektív szerződésnek, és nem tartozik a kötelező jelentéstétel hatálya alá, még akkor sem, ha a felek a tartalom egy részét ugyanúgy tárgyalhatják, mint kollektív tárgyalások esetén (például a felek megállapodhatnak hosszabb munkaidő-referencia-időszakban vagy több éves túlórában). Mivel nincs kötelezettség a hatósági bejelentésre, az ilyen típusú megállapodások számáról és tartalmáról nem áll rendelkezésre információ.
Szakszervezeti tagság és szakszervezeti sűrűség, 2010–2021
2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | Source | |
| Trade union density in terms of active employees (%)* | n.a. | n.a. | 12.5 | n.a. | 11.0 | n.a. | 9.2 | n.a. | 8.3 | n.a. | n.a. | n.a. | OECD and AIAS, 2021 |
| Trade union density in terms of active employees (%) | 12.5 | 11.4 | 10.6 | 11.3 | 10.2 | 9.4 (survey data: 9.0) | 8.5 | 8.1 | 7.9 | n.a. | 7.4 (survey data, Q1) | n.a. | OECD and Visser, 2014 and OECD.Stat and Hungarian Central Statistical Office (2015 and 2020 survey data) |
| Trade union membership (thousands)** | n.a. | n.a. | 423 | n.a. | 401 | n.a. | 356 | n.a. | 332 | n.a. | n.a. | n.a. | OECD and AIAS, 2021 |
| Trade union membership (thousands) | 420 | 410 | 400 | 383 | 370 | 351 (survey data: 329) | 330 | 323 | n.a. | 276 (survey data) | n.a. | n.a. | OECD and Visser, 2014 and OECD.Stat and Hungarian Central Statistical Office (2015 and 2020 survey data) |
Megjegyzések: * A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A munkavállalók szakszervezeti tagsága a teljes szakszervezeti tagságból kiszámítva, szükség esetén az aktív, eltartott és foglalkoztatott munkaerőn kívüli szakszervezeti tagok (azaz nyugdíjasok, önálló vállalkozók, diákok és munkanélküliek) tekintetében kiigazítva.
Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek
Az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (ESZSZ) csatlakozott öt nemzeti szintű szakszervezeti szövetség, és egy nemzeti szintű szakszervezeti szövetség, amely nem tagja az ESZSZ-nek.
Korábban – egy kivételével – mindegyik az OÉT munkavállalói oldalán tevékenykedett. 2011 óta közülük öten tagja a többoldalú civil párbeszéd fórumnak, az NGTT-nek, hatodik pedig 2016-ban lett tag. 2011-ben az egészségügyi szakszervezetek, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ) és a Magyar Dolgozók Egészségügyi és Szociális Szakszervezete, a Veszprém Megyei Kórház Szakszervezete (Magyarországi Dolgozók Egészségügyi és Szociális Szakszervezete) egyesülésével jött létre a HETEDIK Szövetség. MDESZSZ), majd később az NGTT tagjává vették. Ugyanakkor csak a LIGA, a Munkástanácsok és a MASZSZ vesz részt a VKF-ben, a versenyszféra háromoldalú nemzeti testületében.
A MASZSZ-ba most beolvadt Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) volt a taglétszámot tekintve a legnagyobb országos szervezet. 2020-ban 104 000 aktív tagja és körülbelül 150 000 tagja volt más kategóriákban, például nyugdíjasok és gyakornokok; A LIGA szorosan a második helyen áll.
Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek
| Name | Abbreviation | Number of members (active) in 2020 | Involved in collective bargaining? |
| Hungarian Trade Union Confederation (Magyar Szakszervezeti Szövetség) | MASZSZ | 104,000 | Partly (tripartite consultation on the minimum wage and negotiation on wage increases in the VKF) |
| Trade Union Cooperation Forum (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) | SZEF | 40,967 | No |
| Confederation of Unions of Professionals (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés) | ÉSZT | 38,500 (estimated) | No |
| National Confederation of Workers’ Councils (Munkástanácsok Országos Szövetsége) | Munkástanácsok | 50,000 (estimated, active and inactive together) | Partly (tripartite consultation on the minimum wage and negotiation on wage increases in the VKF) |
| Democratic League of Independent Trade Unions (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) | LIGA | 100,200 | Partly (tripartite consultation on the minimum wage and negotiation on wage increases in the VKF) |
| Seventh Confederation (Hetedik Szövetség) | 7SZ | 28,000 | No |
2013 óta egyes nemzeti szakszervezeti szövetségek egyesülnek az új Munka Törvénykönyve hatásaira, általában a szociális párbeszéd visszaesésére, a kedvezőtlen politikai légkörre és az integráció régóta fennálló szükségességére válaszul. Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az MSZOSZ 2013. május 1-jén jelentette be integrációját, de később a SZEF visszalépett. 2014-ben az ASZSZ és MSZOSZ MASZSZ-ként egyesült, így létrejött az ország legnagyobb konföderációja.
A nemzeti szakszervezeti szövetségek nem vesznek részt közvetlenül a hagyományos értelemben, azaz kétoldalú kollektív tárgyalásokban, hanem a VKF keretében háromoldalú tárgyalásokon vesznek részt a minimálbérről és a bérajánlásokról.
A munkáltatói képviseletről
A munkáltatói szervezetekhez való csatlakozás önkéntes.
Országos szinten kilenc munkáltatói szervezet játszott szerepet – ők voltak a korábbi OÉT munkáltatói oldalának tagjai is. Történelmi okokból némelyikük valójában ágazati szervezet, amely mind nemzeti, mind ágazati szinten tevékenykedik.
Az OÉT megszüntetése komoly kihívást jelentett a munkáltatói szervezetek számára, hiszen sokuk számára a testület fő feladata az országos szociális párbeszédben való részvétel volt, és rendelkezett az ehhez szükséges szakértelemmel, személyzettel és infrastruktúrával. Továbbá az OÉT-tagság további okot adott a tagok számára az adott munkáltatói szervezethez való csatlakozásra. A szakszervezeti konföderációkhoz hasonlóan a VKF-nek csak három országos munkáltatói szövetség tagja (lásd alább), míg az NGTT-ben mind a kilenc országos munkáltatói szervezet és öt egyéb munkáltatói szervezet részt vesz.
2012. január 1-jétől a vállalkozásoknak és a vállalkozóknak az illetékes gazdasági kamaránál kell bejelentkezniük ahhoz, hogy megfeleljenek a 2011 novemberében módosított 1999. évi CXXI. törvénynek. Ez a kötelező regisztráció évi 5.000 forintos (kb. 16 eurós) regisztrációs díjba kerül, de nem biztosítja ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket, mint a kamarák rendes tagjai. A munkáltatói szervezetek ellenségesen viszonyultak a kötelező regisztráció gondolatához, mivel az nem jár semmilyen előnnyel a vállalatok számára, és egyszerűen adónak tekinthető. Gyengíti a vállalatok hajlandóságát arra, hogy csatlakozzanak az egyesülési szabadságon alapuló munkáltatói szervezetekhez.
Munkaadói szervezeti sűrűség, 2012–2020
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | Source | |
| Employer organisation density in terms of active employees (%) | 50.9% | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | OECD and AIAS, 2021 |
| Employer organisation density in private sector establishments (%)* | n.a. | 13% | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | 5% | n.a. | European Company Survey 2019 (Eurofound and Cedefop, 2020) |
| Employer organisation density in private sector establishments (%) | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | Approximately >49% | Authors’ own calculations |
Megjegyzés: * A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként dolgozó alkalmazottak százalékos aránya. N.A., nem áll rendelkezésre.
Fő munkaadói szervezetek
A két legjelentősebb munkáltatói szervezet az MGYOSZ és a VOSZ a versenyszférában. Az ÁFEOSZ-szal együtt a VKF tagjai. Ennek a három munkáltatói szervezetnek sikerült megőriznie szerepét a nemzeti szintű konzultációkban és tárgyalásokban, míg más munkáltatói szervezetek inkább az ágazati szociális párbeszédben erősítik tevékenységüket, vagy kénytelenek különböző módokat keresni a szociális párbeszéd megváltozott szerkezetéhez való alkalmazkodásra.
Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek
| Name | Abbreviation | Number of members in 2020 | Involved in collective bargaining? |
Confederation of Hungarian Employers and Industrialists (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége) MGYOSZ is the Hungarian member of the Confederation of European Business (BusinessEurope). Its members are sectoral, professional and regional federations, but it also affiliates companies directly (mainly multinational and large companies). | MGYOSZ | 152 | Partly (tripartite consultation on the minimum wage and negotiation on wage increases in the VKF) |
Hungarian Federation of Consumer Co-operative Societies and Trade Associations (Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége) Members are largely food retail and wholesale companies and some cooperatives. It also has some members from the catering and tourism sectors. | ÁFEOSZ | 1,200 | Partly (tripartite consultation on the minimum wage and negotiation on wage increases in the VKF) |
National Association of Entrepreneurs and Employers (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) VOSZ also has large enterprises among its members, but it mainly affiliates SMEs as direct members. | VOSZ | 58,000 | Partly (tripartite consultation on the minimum wage and negotiation on wage increases in the VKF) |
National Federation of Traders and Caterers (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége) KISOSZ organises Hungarian self-employed and family entrepreneurs – its members are micro, small and medium-sized companies. | KISOSZ | 40,000 | No |
Hungarian Industrial Association (Magyar Iparszövetség) Its members are regional and professional federations of Hungarian-owned SMEs. | OKISZ | 23 | No |
Hungarian Association of Craftsmen’s Corporations (Ipartestületek Országos Szövetsége) Its members are regional and professional federations and guild units of small craft and artisan businesses. | IPOSZ | 170 | No |
National Federation of Agricultural Cooperatives and Producers (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) MOSZ is the largest employer organisation in the agricultural sector and the only one that affiliates agricultural enterprises and subsectoral organisations. With the cessation of the OÉT, it is active in the agricultural sectoral social dialogue committee. | MOSZ | 1,100–1,200 | No |
National Association of Strategic and Public Utility Companies (Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége) STARTOSZ affiliates state-owned (mainly public utility) companies. | STRATOSZ | 21 | No |
Megjegyzés: kkv-k, kis- és középvállalkozások.
2012 óta a háromoldalú párbeszéd egyetlen fóruma nemzeti szinten a VKF. Nem tekinthető a 2011-ben megszűnt OÉT helyettesítőjének, mivel a VKF működését törvény nem szabályozza, üléseit eseti alapon, éves napirend nélkül, a pártok mélyreható vitáit nem teszi lehetővé. Ülései általában nem nyilvánosak. A nemzeti minimálbérekről és bérajánlásokról, valamint az azt követő megállapodásokról szóló éves konzultációk és tárgyalások voltak az utóbbi időben a nemzeti szintű háromoldalú párbeszéd egyetlen állandó témája.
Az NGTT egy többoldalú fórum, ahol számos társadalmi gazdasági kérdésről konzultálnak, és számos szereplőt érint. Nem tekinthető szociális párbeszédet folytató szervnek; Ez egy szimbolikus konzultatív civil párbeszéd szerv, tárgyalási funkció nélkül. Ez a felállás nem változott az elmúlt években.
Az ágazati szociális párbeszéd bizottságai (amelyekből 2023 januárjában 18, valamint 24 alacsonyabb szintű alágazati párbeszédbizottság) 2004 óta léteznek. Ezeket az ágazati párbeszéd általános megkönnyítése érdekében hozták létre, beleértve az ágazati kollektív tárgyalásokat is, bár az ágazati kollektív tárgyalásokat még nem integrálták teljes mértékben a kollektív tárgyalások rendszerébe. Az ágazati szociális párbeszéd bizottságokat jogszabály (2009. évi LXXIV. törvény) szabályozza, amely szabályozza az ágazati és középszintű szociális párbeszéd működését. A jogszabályok részletesen meghatározzák az ágazati szintű reprezentativitás kritériumait is. A jogalkotók az új Munka Törvénykönyvének megfogalmazásakor kifejezett szándékuk volt a szakszervezetek tárgyalási tevékenységének előmozdítása és a kollektív tárgyalások hagyományos szintről (vállalati szintről) ágazati szintre való áthelyezése. Az új kódex eddig nem eredményezte az ágazati szintű kollektív szerződések számának növekedését.
Főbb három- és kétoldalú testületek
| Name | Type | Level | Issues covered |
| National Economic and Social Council (Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, NGTT) | Multipartite | National | General socioeconomic issues, strictly for information and consultation without the right to negotiate (or the right to collective bargaining) |
| Permanent Consultative Forum of the Private Sector and the Government (Versenyszféra és a Kormány Érdekegyeztető Fóruma, VKF) | Tripartite | National | The minimum wage and annual recommendation for general wage increase (for negotiation) and labour law-related issues (for consultation); other issues in the area of work-related taxation or health and safety, sometimes EU-related legislation, but only on an ad hoc basis and for information or consultation only |
| Sectoral social dialogue committees (Ágazati Párbeszéd Bizottságok, ÁPB) | Bipartite | Sectoral | Issues covered agreed by the parties. Committees have the right to collective bargaining |
A magyar munkahelyeken szakszervezetek és üzemi tanácsok léteznek egymás mellett. Szerepüket, jogaikat és kötelezettségeiket, valamint a vezetőséggel/munkáltatókkal való kapcsolatukat a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény), nevezetesen a munkaügyi kapcsolatokról szóló 3. rész szabályozza.
A szakszervezetek és az üzemi tanácsok szerepe, jogai és kötelezettségei
| Trade union (Szakszervezet) | Works council/worker participation body |
| Right to promote workers’ economic and social interests | Monitoring compliance with legislation in the workplace |
| Right to collective bargaining | The works council or worker participation body has the right to conclude a plant agreement, which regulates working conditions (except wages) if there is no representative trade union or the employer has not previously concluded a collective agreement (considered a quasi-collective bargaining right) When a collective agreement or a trade union eligible for collective agreement is in place at the employer, the plant agreement should strictly cover issues related to the original mission of works councils |
| Right to seek the information that employers have relating to workers’ employment contracts and economic and social interests (the employer is not obliged to provide this information) | An employer is obliged to inform the works council regularly about:
|
| Right to provide its opinion and initiate consultation with the employer about the employer’s planned decisions/measures | The employer is obliged to seek the opinion of the works council on each of its decisions/measures that concern a large number of workers 15 days prior to the decision |
| Right to represent members’ interests at court, with authorities and with other institutions | The works council has a co-determination right on the use of companies’ welfare funds |
| Right to strike | There is a ban on organising strikes |
Az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) konkrét módosításokat vezetett be a munkahelyi munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatban. A legfontosabb pontok a következők.
2012 előtt a szakszervezeti képviselet vállalati szinten az üzemi tanácsba megválasztott tagok számától függött. Az új Munka Törvénykönyvében ezt a szabályt a kollektív tárgyaláshoz való joggal kapcsolatban meghatározott 10%-os küszöbérték váltotta fel (ha a munkáltatónál dolgozók teljes létszámának 10%-a szakszervezeti tag).
Ha a munkáltatónál nincs "reprezentatív" szakszervezet (azaz kollektív tárgyalásokra jogosult szakszervezet), és nincs hatályban kollektív szerződés, az üzemi tanácsnak jogában áll üzemi megállapodást kötni a munkáltatóval, amely szabályozza a munkafeltételeket (kivéve a béreket).
Az üzemi tanácsok "ellenőrzési" funkciót látnak el, és joguk van nyomon követni a munkáltató jogszerű működését; azonban csak a szakszervezetnek van joga képviselni a munkavállalókat jogellenességi panaszok vagy egyéb viták esetén.
A munkáltatónak csak az üzemi tanáccsal szemben van tájékoztatási és konzultációs kötelezettsége (a korábbi jogszabályok szerint a vállalati szintű szakszervezeteknek is volt ilyen joga).
A szervek szabályozása, összetétele és hatáskörei
| Body | Regulation | Composition | Involved in company-level collective bargaining? | Thresholds for/rules on when the body needs to be/can be set up |
| Works council (üzemi tanács) | Labour Code, Articles 230–234 and especially Articles 235–268 | Members elected by workers | Right to conclude a plant agreement, which, under specific conditions, can regulate working conditions (except wages or wage-related issues), as stipulated in the relevant chapter of the Labour Code | 50 employees (non-mandatory) |
| Plant representative (üzemi megbízott) | Labour Code, Article 269 | One elected representative, if the number of employees is below 50 | Worker participation in the absence of a works council | Enterprises with under 50 employees (non-mandatory) |
| Conciliation committee (egyeztető bizottság) | Labour Code, Articles 291–293 | Bipartite body (equal numbers of representatives of the employer and of the trade union or works council) under the chairpersonship of a jointly selected independent person | Solving disputes between trade unions and the employer or between a works council and the employer | No threshold or ad hoc or permanent body (in the latter case, it has to be stipulated by the plant agreement or the collective agreement) |
