Magyarország munkaéletének országprofilja
Ez a profil a magyarországi munka életének legfontosabb jellemzőit mutatja be. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
Az "egyéni munkaviszony" az egyes munkavállalók és munkáltatója közötti kapcsolatra utal. Ezt a kapcsolatot a jogi szabályozás és a szociális partnerek szerződési feltételekről folytatott tárgyalásainak eredményei alakítják. Ez a szakasz a munkaviszony kezdetét és megszűnését, valamint a magyarországi jogosultságokat és kötelezettségeket vizsgálja.
A munkaszerződéssel kapcsolatos követelmények
A munka törvénykönyve szerint a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre (42. cikk). Bizonyos esetekben orvosi vizsgálat szükséges a munkavégzésre való alkalmasság igazolására.
A munkaszerződés csak írásban köthető. Ha a munkaviszonyról nem állapodtak írásban, az érvénytelen, és a munkavállaló csak 30 napon belül hivatkozhat rá.
A munkavállalás alsó korhatára 16 év (a munka törvénykönyvének 34. cikkének (2) bekezdése). A fentiektől eltérően az iskolai szünetben minden 15. életévét betöltött személy létesíthet munkaviszonyt, aki nappali tagozatos iskolai végzettségben részesül. A 16 év alatti fiatalkorúak az illetékes hatóság engedélyével kulturális, művészeti, sport- vagy reklámtevékenység céljából foglalkoztathatók (Mtk. 34. § (2) és (3) bekezdés).
A közszférában a vonatkozó törvény (különösen a köztisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a fegyveres erőkről szóló 2012. évi CCV. törvény és a rendvédelmi szervek hivatásos állományáról szóló 2015. évi XLII. törvény) különleges követelményeket támaszt. Különleges követelmény, hogy a köztisztviselők és a rendvédelmi tisztviselők számára középfokú végzettség szükséges. A legtöbb kormányzati szektorbeli álláshoz nincs szükség büntetőjogi felelősségre vonásra. A közszférában az alsó munkavállalási életkor általában 18 év. A kormányzati szektorban meghatározott munkakörök megfelelő iskolai végzettséget igényelnek, amelyet a vonatkozó törvények és az adott törvények végrehajtási rendeletei szabályoznak.
Elbocsátási és felmondási eljárások
A Munka Törvénykönyve (64. cikk) a munkaviszonnyal való megszüntetés három fő formáját határozza meg:
felmondással történő felmondás
azonnali hatállyal történő felmondás
felmondás közös megegyezéssel
A felmondási eljárást (a munka törvénykönyvének 65–70. cikke) a munkavállaló vagy a munkáltató kezdeményezheti. A terhességgel, az anyasággal és a gyermekgondozással kapcsolatos elbocsátási tilalmak különböző tilalmak vonatkoznak. A munkáltatóknak meg kell indokolniuk az elbocsátást. A munkavállaló csak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességeivel vagy a munkáltató tevékenységével kapcsolatos okok miatt bocsátható el. A munkavállalóknak nem kell megindokolniuk a munkaviszony megszüntetését. Az alapfelmondási idő 30 nap, amelyet a munkaviszony munkáltató általi megszüntetése esetén a szolgálati idő arányában 5-60 nappal meg kell hosszabbítani. A legalább három év szolgálati idővel rendelkező elbocsátott munkavállaló szintén jogosult végkielégítésre. Bizonyos egyéb esetekben is jár végkielégítés (a munka törvénykönyvének 77. cikke), például ha a munkaviszonyt alapos ok nélkül szüntetik meg.
A csoportos létszámcsökkentésekről szóló irányelvvel (98/59/EK) összhangban külön rendelkezések vonatkoznak a csoportos elbocsátásra (a munka törvénykönyvének 71–76. cikke). Például kötelező az üzemi tanáccsal való tárgyalás, és a munkáltatónak írásban tájékoztatnia kell az üzemi tanácsot a csoportos elbocsátás okáról.
Mind a munkáltató, mind a munkavállaló azonnali hatállyal és felmondás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt, ha a másik fél (Mt. 78–79. §):
szándékosan vagy súlyos gondatlanságból súlyosan megszegi a munkaviszonyból eredő bármely lényeges kötelezettséget
más módon olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné tenné a munkaviszonyt
A munkaviszony közös megegyezéssel megszüntethető. A közös megegyezés fogalmát a Munka Törvénykönyve lazán szabályozza: a felek jelentős szabadsággal rendelkeznek, és csak az általános elveket kell követni.
Egyes speciális csoportokra – például a vezető tisztségviselőkre és a kölcsönzött munkavállalókra – kevésbé szigorú szabályozás vonatkozik.
A közszférában a munkaviszony megszüntetésére sajátos (gyakran konkrétabb, mint a magánszektorban) és kötelező erejű szabályok vonatkoznak; A felmondási idő eltérő, és a végkielégítés magasabb. A konkrét szabályokat a vonatkozó törvények (elsősorban a köztisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény) szabályozzák.
Szülői, szülési és apasági szabadság
Bár Magyarországon viszonylag jelentősen átalakult a szociális rendszer, az ilyen típusú szabadságok esetében nem történt radikális változás. Az apasági szabadság igénybevételének tendenciáiról nem állnak rendelkezésre adatok – egy 2022-es felmérés szerint az elmúlt évtizedekben a jogosult apák mintegy egyötöde vett ki apasági szabadságot. 2014-tőlgyermekgondozási díjban(GYED) és agyermekgondozást segítő ellátás segélyben(GYESE) részesülők a gyermek első születésnapja után dolgozhattak. 2016 óta a kedvezményezettek a gyermek hat hónapos kora után dolgozhatnak.
A Munka Törvénykönyvének 2022 decemberében elfogadott módosítása miatt az apasági szabadság időtartama 2023. január 1-jétől 5 napról 10 napra nőtt (2012. évi I. törvény, 118. § (4) bekezdés). A Munka Törvénykönyvébe bevezetett másik módosítás ezzel egyidejűleg bevezette a szülői szabadságot. Mindkét szülő jogosult erre a fizetett szabadságra. A gyermek 3. életévének betöltéséig minden szülő összesen 44 nap szülői szabadságra jogosult (2012. évi I. törvény, 118A. § (1) bekezdés).
Ez a Munka Törvénykönyvén alapuló rövid távú szülői szabadság egyáltalán nem kapcsolódik a családtartásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben rögzített, régóta kialakult, hosszú távú szülői szabadság rendszeréhez, amely feljogosítja az egyik szülőt arra, hogy a gyermek harmadik életnapjáig otthon maradjon, miközben állami anyagi támogatásban részesül.
Ez utóbbi szülői szabadság esetén a szülők eldönthetik, hogy az apa vagy az anya marad-e a gyermekkel, bár általában az utóbbi. A gyermek hat hónapos kora után az otthonmaradás nem kötelező: az állami támogatásban részesülő személy visszatérhet dolgozni, ha úgy dönt.
A nyújtott ellátások számát és a finanszírozó intézményt tekintve különbség van a "biztosított" és a "nem biztosított" személyek között. Biztosítottnak minősülhetnek az emberek, akik a gyermek születésétől számított két éven belül legalább 365 napot dolgoztak. A különböző előnyök a következők:
Szülészeti díj(CSED)
GYED
GYESE
A "Jogszabályban előírt szabadságok elrendezése" táblázat áttekintést nyújt a törvényes szabadság magyarországi szabályainak főbb jellemzőiről. Az örökbefogadó szülőkre, nevelőszülőkre, ikrekre stb. vonatkozó különös szabályokat az egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a családtartásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény tartalmazza az adott évekre módosított változatában.
Törvényes szabadságra vonatkozó rendelkezések
| Maternity leave (for insured mothers only) | |
| Maximum duration | 24 weeks, of which 4 weeks could be pre-natal (non-mandatory) |
| Reimbursement | CSED: 70% of the previous average daily earning |
| Who pays? | Social insurance: National Health Insurance Fund of Hungary (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, NEAK) |
| Legal basis | Act LXXXIII of 1997 |
| Long-term parental leave (for insured parents) | |
| Maximum duration |
Neither is mandatory |
| Reimbursement |
|
| Who pays? |
|
| Legal basis |
|
| Long-term parental leave (for non-insured parents) | |
| Maximum duration | Until the child’s third birthday (non-mandatory) |
| Reimbursement | GYESE: flat-rate benefit equal to the amount of the minimum old-age pension (in 2020: monthly gross HUF 28,500, about €81) |
| Who pays? | Treasury |
| Legal basis | Act LXXXIV of 1998 |
| Paternity leave | |
| Maximum duration | 10 days, to be taken in the first two months following the birth (non-mandatory) All employed fathers are eligible |
| Reimbursement | Absence fee (an additional benefit for fathers) for the first 5 days and, 40% of the absence fee for the remaining 5 days |
| Who pays? | Treasury for the first 5 days and employer for the remaining 5 days |
| Legal basis | Act I of 2012 |
| Additional paid leave for workers having more children | |
| Maximum duration | Length depends on the number of children: 1 child = 2 days; 2 children = 4 days; 3 or more children = 7 days (non-mandatory) For both employed mothers and employed fathers |
| Reimbursement | Absence fee |
| Who pays? | Employer |
| Legal basis | Act I of 2012 |
| Short-term parental leave | |
| Maximum duration | 44 days, up to the third birthday of the child (non-mandatory) For both mothers and fathers if their employment contract has been in effect for at least one year |
| Reimbursement | 10% of the absence fee. If the parent is a recipient of either GYESE or GYED, the reimbursement is reduced by the prorated sum of these grants |
| Who pays? | Employer |
| Legal basis | Act I of 2012 |
Betegszabadság
A betegszabadságot és annak kifizetését az 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza.
A betegszabadság idejére a munkavállaló átlagbérén alapuló, a Munka Törvénykönyvében meghatározott távolléti díj 60%-át fizetik, ha a munkavállaló legalább 730 napja társadalombiztosítási biztosított. Ellenkező esetben a betegszabadság díja a távolléti díj 50%-a. A betegszabadság napidíja nem haladhatja meg a havi minimálbér kétszeresének harmincadát.
Nyugdíjkorhatár
A nyugdíjkorhatárt a társadalombiztosítási nyugdíjellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szabályozza.
A társadalombiztosítási rendszer szerinti öregségi nyugdíj nyugdíjkorhatára 2022 óta 65 év. A nyugdíjkorhatár 2010 óta fokozatosan emelkedik. A teljes öregségi nyugdíjra való jogosultság másik feltétele legalább 20 év szolgálati idő. Részleges öregségi nyugdíjat kapnak azok a személyek, akik elérték az öregségi nyugdíj megfelelő nyugdíjkorhatárát, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek.
Nemek közötti különbség van: a teljes öregségi nyugdíj minden nőnek jár, aki életkortól függetlenül legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik.
A közszférában a köztisztviselők és néhány más tisztviselő 70 éves korukban köteles nyugdíjba vonulni. Van egy új szabályozás, amely szerint a kormányzati szektor alkalmazottainak nem szabad párhuzamos nyugdíjat és fizetést kapniuk; Ha már túl vannak a nyugdíjkorhatáron, akkor el kell dönteniük, hogy a nyugdíjat felfüggesztik-e, vagy a fizetett közszféra foglalkoztatását megszüntetik-e.
2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig a fenti szabály alkalmazását felfüggesztették a nyugdíjkorhatár feletti, szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a köznevelési és szakképzési ágazatban közalkalmazottként vagy tisztviselőként dolgozó személyek esetében (268/2022. és 269/2022. Korm. rendelet). Az érintett időszakra vonatkozóan az érintett munkavállalók a bérüket és a nyugdíjukat is megkaphatták.
A fegyveres erőknél és a bűnüldöző szerveknél az alkalmazottak öt évvel korábban vonulhatnak nyugdíjba.
