Szereplők és intézmények Lettországban

A munka világának szabályozásában részt vevő legmagasabb szintű intézmények az általános jogalkotó testület, a lett parlament (Latvijas Republikas Saeima) és annak szociális és foglalkoztatási bizottsága. Egyes jogszabályokat a minisztertanács fogad el. Korábban, mielőtt a Minisztertanács elfogadta volna, a normatív szabályokat az államtitkárok és a kormányközi munkacsoportok ülésein vitatták meg. A Minisztertanács Bizottságának üléseire 2019 áprilisa óta nem került sor. A szociális párbeszéd és a munkakörülmények közvetlenül a Népjóléti Minisztérium hatáskörébe tartoznak. A minisztériumon belül a Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Főosztály, a Munkaügyi Kapcsolatok és Munkavédelmi Politikai Főosztály, a Munkaerő-piaci Politikai Főosztály, valamint a Nemzetközi Együttműködési és EU-politikai főosztály javaslatokat dolgoz ki a foglalkoztatáspolitikára és a munka világára vonatkozó normatív szabályozásokra, és felügyeli az elfogadott normatív rendeletek végrehajtását. A Jóléti Minisztériumnak két végrehajtó intézménye van, amelyek közvetlenül foglalkoznak a munkaerőpiaccal: az Állami Foglalkoztatási Hivatal (NVA) és a VDI.

Az NVA a foglalkoztatás előmozdításával és a munkanélküliséggel foglalkozik.

A VDI fő feladata a munkajogra és a munkavédelemre vonatkozó normatív előírások betartásának állami felügyelete és ellenőrzése. Ez az intézmény figyelemmel kíséri és előmozdítja a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot is. A VDI együttműködik a Riga Stradins Egyetem Munkahelyi Biztonsági és Környezet-egészségügyi Intézetével, amely adatbázist gyűjt és tart fenn a foglalkozási megbetegedésekről. A VDI működését jogszabályok szabályozzák.

A munkaügyi kérdések szabályozásában szerepe van a foglalkoztatási kérdésekért (foglalkoztatáspolitikák kidolgozása, munkahelyteremtés, az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott foglalkoztatással kapcsolatos programok irányítása) felelős Gazdasági Minisztériumnak is, amely részt vesz a munka világának szervezésében.

Lettországban nem léteznek munkaügyi bíróságok.

Nemzeti szinten a munkáltatókat egyetlen munkáltatói szervezet (LDDK), a munkavállalókat pedig egyetlen szakszervezeti szervezet (LBAS) képviseli.

Ezt a képviseleti rendszert a Minisztertanács által 1998-ban jóváhagyott "Háromoldalú együttműködés koncepciója" és a NTSP alapszabálya határozza meg. Ezt a minisztertanács, az LBAS és az LDDK között 2004. október 1-jén aláírt háromoldalú megállapodás is megerősítette.

A szociális partnerek jogait és kötelezettségeit a szakszervezeti törvény, valamint a munkáltatói szervezetekről és szövetségeikről szóló törvény határozza meg. A munkaügyi kapcsolatok reprezentativitásának elveit a Munkatörvénykönyv 2. része tartalmazza.

A szakszervezeti képviseletről

A szakszervezeti törvény (4. szakasz) kimondja, hogy mindenkinek joga van szabadon, megkülönböztetés nélkül szakszervezetet alapítani, és joga van ahhoz, hogy ne csatlakozzon szakszervezethez. A Munkatörvénykönyv 8. szakasza szabályozza a dolgozó állampolgárok szakszervezeti tagságát. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak joguk van ahhoz, hogy szabadon, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés nélkül egyesüljenek, és csatlakozzanak szervezetekhez társadalmi, gazdasági és foglalkozási jogaik és érdekeik védelme érdekében, és részesüljenek az ilyen szervezetek által nyújtott előnyökből. Az ilyen szervezetekhez való csatlakozás vagy a csatlakozás iránti vágy nem szolgálhat alapjául a munkaszerződés megkötésének megtagadására, a munkaszerződés megszüntetésére vagy a munkavállaló jogainak más módon történő korlátozására.

Egyes kategóriák nem tartoznak a szakszervezetek alapításának és a szakszervezetekhez való csatlakozás jogába. Ezek a következők: az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Védelmi Hírszerző és Biztonsági Szolgálat és a Biztonsági Rendőrség alkalmazottai; Katonák; határőrök. Az állami rendőröknek saját szakszervezetük van.

A szakszervezetekről szóló törvény (2014-ben elfogadott) 16. szakasza kimondja, hogy a miniszterkabinettel való kapcsolattartásban a nemzeti szintű szakszervezeti érdekeket az ország legtöbb munkavállalóját egyesítő szakszervezeti szövetségnek kell képviselnie. Ezen túlmenően az állami és helyi önkormányzati intézményekkel való kapcsolattartásban ágazati vagy szakmaszinti, illetve közigazgatási területi szinten a szakszervezeti érdekeket az ország legtöbb munkavállalóját tömörítő szakszervezeti szövetség tagjának kell képviselnie. A törvény azonban lehetővé teszi az állami és helyi önkormányzati intézmények számára, hogy szükség esetén együttműködjenek más szakszervezetekkel és azok szövetségeivel.

Szakszervezeti tagság és sűrűség

A szakszervezeti tagságra vonatkozó adatokat Lettországban hivatalosan nem gyűjtik. Az LBAS-nak saját adatkészlete van, de ez egy belső erőforrás, és nem nyilvánosan elérhető. Az LBAS tagszervezeteiben a szakszervezeti tagok száma szintén nem ismert.

A 2019-ig rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a tagság és a sűrűség folyamatosan csökkent. Például a tagság 2017-ben körülbelül 96 000 volt, 2019-ben pedig 85 700-ra csökkent. Az alkalmazottak száma 2019-ben 871 000 fő volt (a Lett Központi Statisztikai Hivatal (CSP) és az LBAS adatai). A szakszervezeti sűrűség 2019-ben 10,16% volt.

A szakszervezeti tagság csökkenése sok esetben jelentős társadalmi-gazdasági átalakulásokkal függ össze, mint például a hagyományosan a szakszervezetek fellegvárának számító szovjet nagyvállalatok bezárása, az ipari fejlődés zsugorodása, valamint az oktatási és egészségügyi ágazat reformja.

Szakszervezeti tagság és sűrűség

* A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A munkavállalók szakszervezeti tagsága a teljes szakszervezeti tagságra számítva, és szükség esetén az aktív, eltartott és foglalkoztatott munkaerőn kívüli szakszervezeti tagok (azaz nyugdíjasok, önálló vállalkozók, diákok, munkanélküliek) tekintetében kiigazítva.

Megjegyzés: n.a., nem elérhető.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

A fő szakszervezeti szövetség az LBAS – az egyetlen szakszervezet, amely országos szinten képviseli a munkavállalókat.

Az LBAS tagsága az évek során megváltozott. 2019-ben az Egyesült Rendőrségi Szakszervezetet (amelynek körülbelül 320 tagja van) kizárták az LBAS-ból. 2017-ben a Lett Belügyi Alkalmazottak Szakszervezete (2 900 taggal) csatlakozott az LBAS-hoz. 2021–2022-ben két ágazati szintű szakszervezet (a lett ápolói és egészségügyi személyzet szakszervezete és a lett posta- és távközlési dolgozók szakszervezete) kilépett az LBAS-ból, és egy ágazati szintű szakszervezet (a lett pártfogó felügyelői alkalmazottak szakszervezete) csatlakozott. Az LBAS saját adatai szerint 2023 elején 19 társszervezete volt.

Az LBAS összes leányvállalata vezető ágazati szintű szakszervezet. Ezek közül a legnagyobb szakszervezetek a következő ágazatokban találhatók:

• oktatás (az Oktatási és Tudományos Alkalmazottak Lett Szakszervezete (Latvijas Izglitibas un zinatnes darbinieku arodbiedriba, LIZDA))

• egészségügyi ellátás (Lettország Egészségügyi és Szociális Ellátási Dolgozóinak Szakszervezete (Latvijas Veselibas un socialas aprupes darbinieku arodbiedriba, LVSADA))

• vasút (a lett vasúti és közlekedési ágazat szakszervezete (Latvijas Dzelzceļnieku un satiksmes nozares arodbiedrība, LDzSA))

• energia (Enerģija Lett Szakszervezet (Latvijas arodbiedrība Enerģija, LAB "Enerģija")

• állami szolgáltatások (az állami intézmények, önkormányzatok és pénzügyi szektor alkalmazottainak szakszervezete (Latvijas valsts iestāžu, pašvaldību, uzņēmumu un finanšu darbinieku arodbiedrība, LVIPUFDA)

• közszolgáltatások és közlekedés (a közszolgálati és közlekedési dolgozók lett szakszervezete (Latvijas Sabiedrisko pakalpojumu un Transporta darbinieku arodbiedriba, LAKRS))

Szakszervezetek ritkán léteznek a kiskereskedelmi vállalatokban – beleértve a külföldi tulajdonban lévőket is – és a kis magánvállalatokban. Egyes szolgáltatási ágazatokban (például a belvízi utak, a fodrászat és a személyi szolgáltatások) nem léteznek szakszervezetek.

Fő szakszervezeti szövetség

A munkáltatói képviseletről

A lett jogszabályok nem határozzák meg a munkáltatói szervezetekben való tagsághoz fűződő jogokat, kötelezettségeket vagy korlátozásokat. A törvény kimondja, hogy a munkáltatói szervezet legalább öt munkáltató által létrehozott közjogi szervezet, amely tagjainak gazdasági, társadalmi és szakmai érdekeit, valamint a szervezet céljainak és funkcióinak megfelelő egyéb érdekeket képviseli és védi. A munkáltatói szervezet tagjai lehetnek olyan természetes vagy jogi személyek, akik munkaszerződés alapján legalább egy munkavállalót foglalkoztatnak.

Munkáltatói szervezetek társulása akkor hozható létre, ha legalább három munkáltatói szervezet egyesül. Az a munkáltatói szervezetnek nem tagja munkáltatói szervezet is tagja lehet, ha munkaszerződés alapján legalább 50 munkavállalót foglalkoztat.

A munkaadói szervezetek szövetségei és a munkajogi képviseleti követelményeknek megfelelő nagyvállalkozások jogosultak a munkáltatók képviseletére ágazati szintű tárgyalásokon.

A képviseleti rendszer jó kialakítása ellenére ritkán fordul elő, hogy a munkáltatói szervezetek részt vegyenek a kollektív tárgyalásokban, még akkor is, ha tagjai az országos szintű munkáltatói szervezetnek, az LDDK-nak.

Munkáltatói szervezetek tagsága és sűrűsége

A munkáltatói szervezetek tagságáról nem gyűjtenek hivatalos adatokat, a munkáltatói szervezetek nem ellenőrzik a sűrűséget. Ezért a tagság, valamint a lefedettség és a sűrűség az alkalmazottak tekintetében nem egyértelmű. Az LDDK jelentése szerint tagjai 2009-ben az összes foglalkoztatott 37%-át, 2019-ben pedig 44%-át foglalkoztatták (10 év alatt 19%-os növekedés). Az LDDK 2021-es éves jelentése szerint az LDDK-nak 2021-ben 173 tagja volt. A 2022-es adatokat nem tették közzé. Az LDDK honlapja szerint jelenleg 157 tagja van, ebből 96 nagyvállalat, 61 pedig munkáltatói szervezet.

A tagság nem kötelező.

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2009–2022 (%)

* A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként dolgozó munkavállalók százalékos aránya.

Megjegyzés: n.a., nem elérhető. A 2010–2012-es időszakra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre; helyhiány miatt kizárt oszlopok a táblázatból.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

Az LDDK a legnagyobb munkáltatói szervezet és az egyetlen országos szintű munkáltatói képviselő. Kizárólag a szociális párbeszéd céljából jött létre.

Az LTRK a legnagyobb gazdasági társaság, de a törvény szerint nem munkáltatói szervezet. Fő tevékenységi területei az üzleti környezet, a vállalati versenyképesség és az export.

Fő munkáltatói szervezet

A fő háromoldalú testület a NTSP, amelynek működését az 1998. október 30-án elfogadott alapszabálya szabályozza. Alapszabálya szerint az NTSP a minisztertanács (a kormány), az LDDK és az LBAS képviselőinek paritásán alapul.

A NTSP az alapszabálynak megfelelően megvizsgálja a szakpolitikai tervezési dokumentumokat és a normatív aktusok tervezeteit, és javaslatokat tesz azok javítására a következő területeken: társadalombiztosítás, állami költségvetésre vonatkozó iránymutatások, gazdasági és regionális fejlesztési stratégiák, egészségügy, az általános és szakképzés fejlesztése, a foglalkoztatás és a foglalkozások osztályozása, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtása.

A NTSP kétlépcsős vitaplatformot biztosít: az első szakaszban a megbeszéléseket altanácsokon, a második szakaszban pedig a NTSP fő testületén belül folytatják a megbeszéléseket. Az NTSP-nek 10-ben 2022 altanácsa volt.

A NTSP végrehajtó szerve a titkársága. Kezdetben a NÚSZ-t és titkárságát a Népjóléti Minisztérium működtette, később azonban a tanács jogi státuszát úgy emelték meg, hogy közvetlenül a miniszterelnöknek van alárendelve. Következésképpen a titkárságot ma már az Államkancellária működteti. A NSZK titkára intézményi ügyekben az Államkancelláriának, funkcionális ügyekben pedig a miniszterelnöknek van alárendelve.

A NTSP üléseit kérésre szervezik, és legalább kéthavonta egyszer tartják.

A NGTP intézményi szabályozása és munkaszervezése az elmúlt három évben nem változott.

Vannak olyan testületek, mint például a konzultatív tanácsok és munkacsoportok, amelyekbe a szociális partnereket fel kell hívni, de ezeket nem kifejezetten a szociális párbeszéd céljából hozták létre. Ilyen szervezet például a Gazdasági Tanács és bizottságai, amelyekben az LDDK és az LBAS képviselteti magát a fő tanácsban és a bizottságokban.

A nemzeti szintű szociális partnerek, az LBAS és az LDDK egy háromoldalú együttműködési megállapodást kötöttek – 2004-ben – és három kölcsönös együttműködési megállapodást – 1994-ben, 2007-ben és 2013-ban (2020-ig érvényes) – amelyek célja a kedvező gazdasági környezet és az ipari béke megteremtése.

2022. május 25-én az öt legnagyobb kormányzati együttműködési fél – az LDDK és az LBAS mint szociális partnerek, valamint az LTRK, az LPS és a Lett Tudományos Akadémia mint együttműködő partnerek – megállapodási megállapodást írt alá, amely a kitűzött célok elérése érdekében az intézkedések további összehangolását és az államigazgatással folytatott tárgyalások egységes álláspontját irányozta elő.

Három- és kétoldalú főtestület

A Munka Törvénykönyvének 10. szakasza kimondja, hogy a munkavállalók képviselői:

• szakszervezeti tagok vagy szakszervezeti szövetségek tisztviselői

• a munkajogi törvénynek megfelelően megválasztott meghatalmazott munkavállalói képviselők

A munkavállalók képviselői kötelesek megvédeni a munkavállalók társadalmi, gazdasági és foglalkozási jogait és érdekeit.

Szakszervezetek a szakszervezeti törvénnyel összhangban hozhatók létre. A törvény nem állapít meg tagsági küszöböt, de a meglévő szakszervezetek alapszabálya előírja, hogy legalább három személy alapíthat szakszervezetet.

Meghatalmazott munkavállalói képviselő akkor választható meg, ha egy vállalkozás öt vagy több alkalmazottat foglalkoztat. A munkatörvény nem írja elő a munkavállalói képviselő kijelölését tájékoztatás és konzultáció céljából, de kényelmes tájékoztatási és konzultációs eljárásokat ír elő.

A törvény határozatlan számú szakszervezetet és meghatalmazott munkavállalói képviselőt engedélyez egy vállalkozásban. Előírja azonban, hogy minden meglévő munkavállalói képviselő jogosult legyen a munkáltatóval folytatott közös tárgyalásokra az általuk képviselt személyek számának arányában, de legalább egy-egy képviselő.

A törvény előírja, hogy a munkavállalók képviselőinek egységes álláspontot kell képviselniük a munkáltatóval szemben azokban az esetekben, amikor több képviselőt választanak, több szakszervezet képviselőit neveztek ki a munkáltatóval folytatott tárgyalásokra, vagy egy szakszervezet képviselőit vagy több szakszervezet képviselőit és meghatalmazott munkavállalói képviselőket neveztek ki a munkáltatóval folytatott tárgyalásokra.

Az uniós szintű kereskedelmi vállalatok és uniós szintű kereskedelmi társaságok csoportjainak munkavállalóinak tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról szóló törvény szabályozza az európai üzemi tanácsok létrehozásának és működtetésének jogát.

A szervek szabályozása, összetétele és hatásköre