Lettország munkával töltött életének országprofilja
Ez a profil a lettországi munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
Az "egyéni munkaviszony"egyes munkavállalók és munkáltatója közötti kapcsolatra utal. Ezt a kapcsolatot a jogi szabályozás és a szociális partnerek szerződési feltételekről folytatott tárgyalásainak eredményei alakítják. Ez a szakasz a munkaviszony kezdetét és megszűnését, valamint a jogosultságokat és kötelezettségeket vizsgálja Lettországban.
A munkaszerződéssel kapcsolatos követelmények
A munkaszerződést a munka megkezdése előtt írásban kell megkötni. A munkatörvény szigorúan meghatározza az egyéni munkaszerződés tartalmát (40. §).
A 2022. június 16-án elfogadott módosítások számos módosítást vezettek be a 40. szakaszban.
Az egyik rendelkezés az, hogy a munkavállaló szabadon határozhatja meg munkahelyét.
Módosult a munkaidő-szabályozás: ha a munkavállaló munkaidő-beosztása teljesen vagy nagyrészt kiszámítható, vagy ha nem teljesen vagy nagyrészt kiszámítható, a munkaszerződésnek nemcsak a munkaszerződés felmondási idejét, hanem a kapcsolódó eljárásokat is tartalmaznia kell.
Három új záradékot vezettek be (11., 12. és 13.): a munkaszerződéseknek tartalmazniuk kell a próbaidőt és annak időtartamát (11); a munkavállaló akkor jogosult a képzésre, ha a munkáltató képzést biztosít (12); és a munkavállaló jogosult a munkaviszony alapján társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a munkáltató által nyújtott bármely egyéb társadalombiztosítási ellátásra (13).
A kért információk helyettesíthetők a törvények és rendeletek, kollektív szerződések vonatkozó rendelkezéseire való hivatkozással vagy a vonatkozó munkaeljárási szabályzatra való hivatkozással.
Törvénybe ütközik a 15 év alatti vagy 18 év alatti és nappali tagozatos oktatásban részesülő személy ("gyermek") állandó foglalkoztatásban való alkalmazása.
A 13 éves kor feletti gyermekeket, ha az egyik szülő (vagy gondviselő) írásbeli hozzájárulását adta, az iskolai órákon kívül, nappali fényben is foglalkoztatható olyan munkában, amely nem veszélyezteti biztonságukat, egészségüket, erkölcsüket és fejlődésüket. Az ilyen munkát a Minisztertanács határozza meg.
Külföldiek csak akkor foglalkoztathatók, ha vízummal vagy külön engedéllyel igazolt munkavállalási joggal rendelkeznek (lehetnek kivételek). Ez a szabály nem vonatkozik az uniós polgárokra és azokra, akiknek a Schengeni Megállapodással összhangban joguk van az EU-n belüli szabad mozgáshoz.
Elbocsátási és felmondási eljárások
Az elbocsátási és felmondási eljárásokat a munkatörvénykönyv szabályozza (100–112. §, illetve 113–129. §). Az eljárás a felmondás kiadásával vagy benyújtásával kezdődik. A törvény részletesen leírja, hogy bármelyik fél hogyan és milyen körülmények között adhat ki felmondást. Meghatározza a munkáltató általi felmondási időt, a szervezetben dolgozók létszámának csökkentésére és a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eljárásokat, az elbocsátás tilalmát és korlátozását, valamint a munkaviszony folytatásának előnyben részesítését a munkavállalók létszámának csökkentése esetén, a szakszervezeti tagságra vonatkozó különleges követelményeket, az új álláskereséshez nyújtott segítséget és a végkielégítést, többek között.
A munkavállalónak joga van egy hónappal korábban írásban felmondani a munkaszerződés felmondását, kivéve, ha a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés rövidebb időtartamot ír elő. A törvény 11 olyan helyzetet határoz meg, amikor a munkáltató felmondást adhat ki, mindezt a munkavállaló magatartásával vagy képességeivel kapcsolatos körülmények, illetve a vállalkozás gazdasági, szervezeti, technológiai vagy hasonló jellegű intézkedései alapján.
A munkáltató köteles írásban értesíteni a munkavállalót a munkaszerződés megszűnésének alapjául szolgáló körülményekről.
A munkáltatónak tilos az érintett szakszervezet hozzájárulása nélkül felmondani a munkaszerződés felmondását a szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállaló számára.
Szülői, szülési és apasági szabadság
A szülői, szülési és apasági szabadság hosszát a munkatörvény határozza meg (154–156. szakasz). A szülői szabadságot, a szülési és az apasági szabadságot a lett társadalombiztosítási rendszer szabályozza, amely biztosítja a szabadság alatt kapott juttatásokat. A vonatkozó szociális ellátások akkor vehetők igénybe a társadalombiztosítottak számára, ha egy személy kötelező vagy önkéntes társadalombiztosítási járulékot fizetett a szociális biztosítási különköltségvetésbe (az állami társadalombiztosításról szóló törvény (12. szakasz (1) és (2) bekezdése), amelyet 1997. október 1-jén fogadtak el és 1998. január 1-jétől léptek fel). Az ellátás összege a kedvezményezett teljes járulékától függ, és a társadalombiztosítási fizetése alapján számítják ki.
Az apasági szabadságot 2004-ben vezették be. Ebben az évben 4 521 apa (20 551 újszülött gyermekből) részesült ebben a juttatásban. 2019-ben 10 508 apának (18 589 újszülött gyermekből) fizettek apasági ellátást.
Törvényes szabadságra vonatkozó rendelkezések
Maternity leave
| |
| Maximum duration |
|
| Reimbursement | 80% of the average insurance wage of the beneficiary |
| Who pays? | Social insurance budget (valsts sociālās apdrošināšanas speciālais budžets), administered by the State Social Insurance Agency (Valsts sociālās apdrošināšanas aģentūra, VSAA) |
| Legal basis |
|
| Parental leave | |
| Maximum duration | According to Article 156 of the Labour Law, every employee, whether a mother or a father, has the right to parental leave in connection with the birth or adoption of a child. Parental leave for a period not exceeding 1.5 years can be requested at any time up to the day the child reaches the age of eight years. Parental leave, upon the request of an employee, should be granted as a single period or in parts. The employee has a duty to notify the employer in writing one month in advance about the beginning of parental leave or its parts and the duration of parental leave. Parental leave cannot be shorter than one continuous calendar week The early termination of parental leave and an early return to work should be facilitated according to the procedures stipulated by a collective agreement or an employment contract or based on an agreement between the employee and the employer. The employee is entitled to return to work, subject to notifying the employer at least two weeks in advance, where for objective reasons there is no need for them to provide further childcare. The employee has the right to flexible parental leave. |
| Reimbursement | A beneficiary may choose the time the benefit is received, and the amount of the benefit is calculated on the basis of the duration of parental leave. The amount of the benefit is established according to the chosen duration of receiving the benefit:
For recipients of parental benefit who are employed during the period in which they are caring for their child and are not on childcare leave or are earning income during the period as a self-employed person, the benefit is 50% of their nominal wage. Once the choice is made regarding the duration of receiving the benefit (until the child reaches the age of 13 or 19 months) and the benefit is granted, the chosen duration for the same child may not be changed. |
| Who pays? | Social insurance budget (valsts sociālās apdrošināšanas speciālais budžets), administered by the VSAA |
| Legal basis |
|
| Paternity leave | |
| Maximum duration | The father of a child is entitled to leave of 10 calendar days. This leave should be granted immediately after the birth of the child, but no later than six months from the birth of the child (amended from two months on 16 June 2022). A new clause regulates cases when the child’s paternity has not been established or the child’s father has died or has had his custody revoked. In such cases, a person other than the child’s mother has the right to 10 days of childcare leave at the request of the child’s mother. If a mother dies in childbirth or any time up to the 42nd day of the postnatal period, or, in accordance with the procedures prescribed by law, refuses to take care of the child during the period up to the 42nd day of the postnatal period, the father of the child or another person who is willing to take care of the child should be granted leave for the period up to the 70th day of the child’s life. If a mother cannot take care of their child during the period up to the 42nd day of the postnatal period due to illness, injury or other health-related reasons, the father or another person who is willing to take care of the child should be granted leave for those days on which the mother herself is not able to take care of the child. For a family that has adopted a child up to 18 years of age, one of the adoptive parents should be granted 10 calendar days of leave. A child’s father, an adoptive parent or another person who cares for the child and who makes use of the leave referred to in this section should have their job position kept for them. If this is not possible, the employer should ensure that similar or equivalent work with conditions and employment provisions that are not less favourable is available on their return. |
| Reimbursement | 80% of the average wage of the beneficiary, derived from insurance contributions |
| Who pays? | Social insurance budget (valsts sociālās apdrošināšanas speciālais budžets), administered by the VSAA |
| Legal basis |
|
Betegszabadság
A betegszabadság jogalapja a következőket tartalmazza:
a munkatörvény (2001. június 20-án fogadták el, és 2002. június 1-jétől hatályos)
az állami társadalombiztosításról szóló törvény (1997. október 1-jén fogadták el és 1998. január 1-jétől hatályos)
az anyasági és betegbiztosítási törvény (1995. november 6-án fogadták el és 1997. január 1-jétől hatályos)
A Minisztertanács 753. sz. rendelete az állami társadalombiztosítási ellátások szabályairól (elfogadva 2021. november 16-án)
A Minisztertanács 152. sz. rendelete a betegszabadság-igazolások kiállításának eljárásairól (elfogadva 2001. április 3-án, és 2001. május 1-jétől érvényes)
A költségvetésről és a pénzgazdálkodásról szóló törvény (1994. március 24-én fogadták el és 1994. április 24-től hatályos)
Az adott év állami költségvetéséről szóló éves törvény
A táppénz kifizetése a társadalombiztosítási költségvetésből történik. Akkor ítélik meg, ha a kedvezményezett a betegszabadságot szükségessé tevő esemény bekövetkezését megelőző 6 hónapban legalább 3 hónapban, vagy az eseményt megelőző 24 hónapban legalább 6 hónapig fizetett állami társadalombiztosítási járulékot. Az érintett személynek a munkaképtelenség időtartama alatt továbbra is munkavállalói vagy önálló vállalkozói jogállással kell rendelkeznie.
A tápellátás a kedvezményezett biztosítási járulékokból származó átlagbérének 80%-a.
A munkáltatónak nincs joga a munkaszerződés felmondására a munkavállaló átmeneti munkaképtelenségének időtartama alatt, kivéve a munkavállaló munkahelyi elfogadhatatlan magatartásával kapcsolatos különleges eseteket.
Nyugdíjkorhatár
A nyugdíjkorhatárt az állami nyugdíjakról szóló törvény (1995. november 2-án fogadták el és 1996. január 1-jétől hatályos) 11. szakasza határozza meg. A nyugdíjkorhatárt fokozatosan emelik, amíg el nem éri a 65 évet mind a férfiak, mind a nők esetében. 2023-ban a nyugdíjkorhatár 64 év és 6 hónap volt. Öregségi nyugdíjra jogosultak azok a nők és férfiak, akik elérték a megállapított nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 éve biztosítási járulékot fizettek.
Öregségi nyugdíjat igényelhet az a gyermek szülője vagy gyámja, aki a gyermek 18. életévének betöltéséig legalább 8 évig öt vagy több gyermeket, vagy legalább 8 éve fogyatékkal élő gyermeket gondoz, ha legalább 25 éve fizet biztosítási járulékot.
Azok az emberek, akiknek a biztosítási járulékfizetési ideje legalább 30 év, 62 éves koruktól jogosultak öregségi nyugdíjat igényelni.
