Szervezett fellépés és viták Lettországban

A sztrájkjogot és a sztrájk eljárását a sztrájktörvény határozza meg. 2019-ben két módosítás került bevezetésre: a sztrájkjog területén elkövetett közigazgatási jogsértésekről és a szabálysértési eljárásokban való illetékességről szóló VIII. fejezet került bevezetésre, és ezzel összefüggésben megszűnt a 19. § (3) bekezdésének 4. pontja, amely megállapítja a VDI jogát a bűnösök közigazgatási szankcionálására a jogszabályi aktusok megsértése miatt.

A munkaügyi vitatörvény szabályozza a sztrájkot megelőző munkaügyi viták rendezésének eljárását, vagy ha a jogviták nem rendezettek, a sztrájk indokoltságát. A törvényt 2022-ben nem változtatták meg.

A sztrájktörvény a sztrájkot (streiksmint egy kollektív érdekvita megoldásának eszközét, amely abban nyilvánul meg, hogy a vállalkozás egyik fióktelepén dolgozók vagy munkavállalók csoportja önként, teljesen vagy részben abbahagyja a munkát követeléseik teljesítése érdekében.

A munkavállalóknak joguk van sztrájkolni gazdasági vagy szakmai érdekeik védelme érdekében. A sztrájkjogot végső megoldásként kell gyakorolni, ha kollektív érdekvitában nem született megállapodás. A sztrájkban való részvételnek önkéntesnek kell lennie.

Tilos a bírák, ügyészek, rendőrök, tűzoltók, tűzoltók és mentőszolgálati alkalmazottak, határőrök, állambiztonsági szolgálat tagjai, őrök és a Nemzeti Fegyveres Erők szolgálatában álló személyek.

A szervezett fellépés egyéb jogi formái a munkaügyi viták (darba strīds), valamint a vitarendezési mechanizmusok és a kizárások (lokauts) (a munkaügyi vitatörvény hatálya alá tartoznak). A szakszervezetek tiltakozó akciókat is kezdeményezhetnek, például gyűléseket (mītiņš), sztrájkokat (pikets) és tüntetéseket (demonstrācija) (amelyeket az 1997. január 16-án elfogadott, a gyűlésekről, sztrájkokról és tüntetésekről szóló törvény szabályoz).

A gyűlésekről, sztrájkokról és tüntetésekről szóló törvény 2022-es módosításai új szabályozást vezettek be, amelyek célja a gyűlések, sztrájkok és tüntetések politikai céljainak korlátozása. A törvény tiltja ezen intézkedések alkalmazását olyan szervezetek számára, amelyek tevékenysége Lettországban tilos, vagy a náci vagy kommunista rezsimek ideológiáján alapuló események népszerűsítéséhez vagy dicsőítéséhez kapcsolódik.

Lettországban ritkák a sztrájkok. Ennek ellenére a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint 2017-ben 15 sztrájk és kizárás volt. Ugyanezen forrás szerint 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben nem volt sztrájk és kizárás. Részletesebb információ nem található sem az ILO statisztikáiban, sem a 2019. évi európai vállalati felmérés adataiban.

Lettországban nem tesznek közzé a szervezett fellépésre vonatkozó nemzeti statisztikákat. A CSP kérésre adatokat szolgáltathat a gazdaságilag aktív kereskedelmi vállalatok, egyéni kereskedők, paraszt- vagy halászgazdaságok, költségvetési intézmények, alapítványok vagy alapok körében végzett felméréséből, valamint adminisztratív adatokat. Ezeket az adatokat benyújtják az ILO-nak, és közzéteszik az ILO adatkészletében. A 2022-es adatok nem találhatók a vonatkozó ILO-adatkészletben.

A helyi média 2022-es beszámolói alapján több sztrájk is történt. Az oktatási ágazatban például több mint 3,000 pedagógiai munkás tüntetett a lett parlamentben 2022. június 16-án. A pedagógiai dolgozók az új pedagógusbér-modell bevezetésének leállítását, a pedagógusok munkaterhelésének kiegyensúlyozását és a béralapok önkormányzatok közötti igazságos elosztását követelték, hogy a már kiépített iskolahálózattal rendelkező önkormányzatok pedagógusai ne szenvedjenek hátrányt. Az LVSADA orvosi szakszervezet 2022. július 27-én és szeptember 7-én két 2 napos figyelmeztető sztrájkot és tiltakozó akciót tartott a Minisztertanács irodája közelében. Az orvosok fő követelése a 10%-os fizetésemelés volt.

Kollektív vitarendezési mechanizmusok

A vitarendezési mechanizmusok általános elveit a munkatörvény határozza meg.

A vita tárgyától és az érintett személyektől függően a munkaügyi viták a jogokkal kapcsolatos egyéni vitákra, a jogokkal kapcsolatos kollektív jogvitákra és az érdekekkel kapcsolatos kollektív vitákra oszlanak.

A jogokkal kapcsolatos egyéni és kollektív jogviták rendezése során a munkajogot és a polgári perrendtartást kell alkalmazni. A kollektív érdekviták rendezése során a munkajogot és a sztrájktörvényt kell alkalmazni.

A kollektív vitarendezési mechanizmusokat a munkaügyi vitarendezésről szóló törvény szabályozza részletesen (9–21. szakasz). A törvény különbséget tesz a jogokkal kapcsolatos kollektív jogviták és az érdekekkel kapcsolatos kollektív viták között. A kollektív szerződésekkel kapcsolatos viták rendezését a munkatörvény szabályozza.

A jogokkal kapcsolatos kollektív vita az érintett felek közötti véleménykülönbség, amely a munkaszerződés megkötése, módosítása, megszüntetése vagy teljesítése, illetve a rendeletek, a kollektív munkaszerződés rendelkezéseinek vagy a munkarend rendelkezéseinek alkalmazása vagy értelmezése során merül fel.

Az érdekekkel kapcsolatos kollektív vita az érintett felek közötti véleménykülönbség, amely az új munkafeltételeket vagy foglalkoztatási rendelkezéseket meghatározó kollektív tárgyalási eljárásokkal kapcsolatban merül fel.

Mindkét esetben az első lépés a másik félhez intézett írásbeli beadvány benyújtása, amelyben megfogalmazza a megfogalmazott követeléseket. Ha a válasz nemleges vagy nem érkezik válasz, a jogokkal kapcsolatos kollektív vitát egyeztető bizottságon keresztül kell rendezni. A jogokkal kapcsolatos kollektív vitában részt vevő bármely félnek joga van bírósághoz fordulni, ha azt az egyeztető bizottság nem rendezi. Ha a felek írásban megállapodnak, a jogokkal kapcsolatos kollektív vitát választottbíróságra lehet átvinni rendezés céljából.

Egyéni vitarendezési mechanizmusok

A munkatörvény kimondja, hogy a munkavállaló és a munkáltató közötti jogokkal kapcsolatos egyéni jogvitákat, ha azokat nem egy vállalkozáson belül rendezik, bíróságon kell rendezni.

A munkaügyi vitatörvény a jogokkal kapcsolatos egyéni jogvitát úgy határozza meg, mint a munkavállaló vagy munkavállalói csoport és a munkáltató közötti véleménykülönbséget, amely a munkaszerződés megkötése, módosítása, megszüntetése vagy teljesítése, valamint a rendeleti aktusok, a kollektív munkaszerződés rendelkezéseinek vagy a munkarend szabályainak alkalmazása vagy értelmezése során merül fel.

A vállalkozásban fennálló jogokkal kapcsolatos egyéni vitákat lehetőség szerint a munkavállaló és a munkáltató közötti tárgyalások útján kell rendezni.

Ha a munkavállaló és a munkáltató között tárgyalások során nem születik megállapodás, a munkáltatónak és a munkavállalói képviselőknek írásban meg kell állapodniuk a munkaügyi vitabizottság létrehozásáról. A munkáltató és a munkavállalók képviselői megállapodhatnak abban, hogy a vita rendezésére más eljárásokat is alkalmaznak.

A jogokkal kapcsolatos egyéni jogvitában részt vevő bármely félnek joga van bírósághoz fordulni, ha azt a munkavállaló és a munkáltató közötti tárgyalások útján nem rendezik, vagy ha valamelyik fél nem elégedett a munkaügyi vitabizottság döntésével.

A szakszervezeteknek joguk van külön felhatalmazás nélkül képviselni tagjaikat a jogokkal kapcsolatos egyedi viták rendezésében, és tagjaik érdekében bírósághoz fordulni.

Alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazása

Lettországban nincsenek munkaügyi bíróságok. A munkaügyi jogvitákat a rendes bíróság rendezi. Nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy a bíróságon zajló vitarendezési eljárásokhoz képest milyen gyakran alkalmaznak alternatív vitarendezési formákat.

2018-ban a VDI kutatást végzett a munkaügyi vitarendezés hatékony módszereiről Lettországban (Baltic Institute of Social Sciences, 2018). Az eredményül kapott jelentés 2017-re vonatkozóan statisztikákat tartalmaz a vitarendezési eljárások egyes szempontjairól. A statisztikai adatok és a szerzők számításai a bírósághoz benyújtott kérelmeken és a VDI-hez benyújtott panaszokon alapulnak. A 2017–2021-es időszakra vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok a VDI által a munkajogi kérdésekben vizsgált ügyek számáról. Nem határozzák meg, hogy ezek a beadványok munkaügyi vitákról vagy konzultációkról van-e szó.

Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2017–2022

Megjegyzés: n.a., nem elérhető.

Források: 2017: a VDI és a bíróság információs rendszere, a Baltic Institute of Social Sciences jelentése szerint (2018); 2018–2022: a VDI éves jelentései a munkavállalói jogi kérdésekben felülvizsgált beadványokról