Luxemburg munkával kapcsolatos országprofilja
Ez a profil a luxemburgi munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
luxemburgi alkotmány kimondja: "A szakszervezeti szabadságjogok garantáltak. A sztrájkjog gyakorlását törvény szabályozza." A sztrájk megindításának joga az előzetes egyeztetési eljárás betartásától függ. A vállalaton belül felmerülő minden munkaügyi vitát – a munka beszüntetése vagy beszüntetése előtt – az Országos Békéltető Hivatalhoz (Office National de Conciliation, ONC) kell utalni. Az egyeztetési eljárás kimerítése után az ONC memorandumot készít, amelyben ismerteti a még vitatott kérdéseket. A békéltetés elmaradásának kihirdetését követően a konfliktusban álló felek továbbra is a kormány által kinevezett elnök választottbírósági eljárása elé terjeszthetik a vitát. A választottbíró kijelölése után mindkét félnek lehetősége van elfogadni vagy elutasítani azokat. Ha elfogadják a választottbírót, kötelesek elfogadni a választottbíró döntését. Ellenkező esetben, ha a békéltetési és választottbírósági kísérletek sikertelennek bizonyulnak, a sztrájk jogszerűen kezdeményezhető, és a munkavállaló ilyen sztrájkban való részvétele nem képezi az elbocsátás alapját. Továbbá a kollektív szerződés hatálya alatt nem megengedett a kollektív szerződés által szabályozott kérdésekben történő sztrájk. A sztrájkokon kívül, amelyek rendkívül ritkák Luxemburgban, az egyéb munkaügyi viták főként tüntetésekből állnak. A luxemburgi sztrájkokról évek óta nem tettek közzé adatokat.
Kollektív vitarendezési mechanizmusok
A munkaügyi kapcsolatok kultúrája a szociális partnerek közötti bizalmon és megbeszélésen alapul. A Népesedési, Szegénységi és Közpolitikai Tanulmányok Központja (CEPS)/Instead (Rey, 2010) jelentése hangsúlyozza, hogy Luxemburgban alacsony a munkaügyi viták száma. A CEPS/Instead által idézett mind a négy tanulmány a kollektív fellépés és a sztrájkok hiányát mutatja. A jelentés kifejti, hogy ez a "társadalmi béke" különböző vitarendezési eszközök, például az ONC által elősegített egyeztetés eredménye (lásd a "Jogi szempontok" című részt). Ha az ONC előtti egyeztetés sikertelen, a szociális partnerek kérhetik választottbíró kijelölését.
Egyéni vitarendezési mechanizmusok
A munkáltató vagy a munkavállaló kérheti az ITM-et egy egyedi munkaügyi vita megoldására. Ha a felek megállapodnak abban, hogy elfogadják az egyeztetés eredményeként létrejött ajánlást, a vitát megoldottnak kell tekinteni (a munka törvénykönyvének L. 652-1. cikke). Az ilyen kezdeményezések azonban ritkák, és nem állnak rendelkezésre adatok.
Alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazása
A Munkaügyi Minisztérium éves jelentésében adatokat közöl az Országos Békéltető Hivatal által vizsgált kollektív jogviták számáról.
Alternatív vitarendezési mechanizmusokat alkalmazó ügyek száma, 2012–2021
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | |
| Conciliation (ONC) | 7 | 6 | 8 | 2 | 4 | 9 | 16 | 9 | 4 | 4 |
: ONC, Országos Békéltető Iroda.
Forrás: A Munkaügyi Minisztérium által közzétett éves jelentések
