Szereplők és intézmények Máltán

A munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos kérdések kezelésének fő hatósága a DIER, amely a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozik. A DIER magában foglalja a Nyomozó Egységet, amely a foglalkoztatási feltételek nyomon követéséért és a még mindig foglalkoztatott vagy munkaviszonyt megszüntető munkavállalók panaszainak feldolgozásáért felelős. Az egység munkája magában foglalja az egyes ágazatokat vagy konkrét panaszokat célzó ellenőrzéseket, valamint az ügyeket bíróságok elé utalja. A DIER támogató szolgáltatásokat nyújt a munkaügyi bíróságnak, felelős a szakszervezeti nyilvántartóért, valamint foglalkozik a kereskedelmi viták közvetítésével és konzultációjával. A DIER ad otthont a háromoldalú Foglalkoztatási Kapcsolatok Tanácsának üléseinek, amelyek megvitatják a munkaügyi jogszabályokat és egyéb foglalkoztatási kérdéseket.

A Máltai Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Hatóság (OHSA) felelős a 2002. évi XXVII. törvény és a kapcsolódó rendeletek által meghatározott valamennyi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szint betartásáért, elsősorban ellenőrzés és bírósági eljárás útján. Az OHSA feldolgozza a munkavállalók és a munkáltatók kérdéseit, tanácsokat ad és tájékoztató anyagokat tesz közzé a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatban.

A Jobsplus a nemzeti foglalkoztatási ügynökség. Fő feladata a munkaadók, az álláskeresők és a munkavállalók munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, például képzési programok és munkaközvetítési szolgáltatások szervezésével. A Jobsplus szabályozza a munkavállalás nyilvántartását, valamint többek között a be nem jelentett foglalkoztatással és a munkavállalási engedélyekkel is foglalkozik.

A foglalkoztatási bizottságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban létrehozott Foglalkoztatási Bizottság célja a foglalkoztatás során a politikai alapon történő megkülönböztetés elleni védelem.

A Máltai Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács tanácsadó testületként működő nemzeti háromoldalú testület, amely véleményeket és ajánlásokat ad ki a máltai kormánynak gazdasági és társadalmi jelentőségű kérdésekben. A tanács önálló jogi személyiséggel rendelkezik, a miniszterelnök nevezi ki, és a következő tagokból áll: elnök; a miniszterelnök által a közszféra tagjai közül kinevezett alelnök; 10 személyt jelölnek ki a nemzeti munkáltatói és munkavállalói képviseleti szervezeteket képviselő testületek; a Gozo Regionális Bizottság elnöke, hivatalból; a Civil Társadalmi Bizottság elnöke; a kormány két képviselője, az egyik a pénzügyminisztert, a másik a szociális párbeszédért felelős minisztert képviseli; és a Máltai Központi Bank elnöke, hivatalból (a Máltai Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsról szóló törvény, 2001).

A Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsát az EIRA elfogadását követően hozták létre. A testület 13 tagból áll: egy független elnökből, a foglalkoztatásért és a munkaügyi kapcsolatokért felelős igazgatóból, négy munkáltatói képviselőből, négy munkavállalói képviselőből és három, a kormány által kinevezett tagból. A Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsa megvitatja a foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket, és ajánlásokat tesz a munkaügyi miniszternek a munkaügyi jogszabályok közzététele előtt.

A szakszervezeti képviseletről

A máltai szakszervezeti mozgalom megőrizte jelentőségét, amint azt az alábbi táblázat is tükrözi. A Szakszervezeti Nyilvántartó által kiadott jelentések szerint a szakszervezeti tagság a 2010-es 85 239-ről 2022-re 107 920-ra emelkedett. Másrészt, ha ezeket a számokat összehasonlítjuk a kereső népességben (NSO, 2023a) jelzett munkaerő-kínálattal, a szakszervezeti sűrűség 16%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. Ez a csökkenés annak tudható be, hogy az elmúlt években viszonylag meredeken nőtt a külföldi munkavállalók száma Máltán, amelynek a szakszervezetekbe való beiratkozása nehéz.

A munkavállalók szakszervezethez való csatlakozáshoz való jogát a máltai alkotmány 42. cikkének 4. fejezetében meghatározott gyülekezési és egyesülési szabadság elve garantálja. A máltai szakszervezeti mozgalom továbbra is a brit modellen alapul, tükrözve a brit gyarmati uralom hagyományait. A modell nagy hangsúlyt fektet a "megbízottra", aki a fontos kapocs az "üzem" és a szakszervezeti felső hierarchia között. A megbízott többek között napi szakszervezeti tevékenységeket végez az üzemi szinten, beleértve a tagok toborzását is. A máltai munkaügyi kapcsolatok alakulása az érdekelt felek közötti együttműködés fokozódásához vezetett.

A hivatalos elismeréshez és ezáltal a jogi védelemhez a szakszervezetet a szakszervezeti nyilvántartónak kell nyilvántartásba vennie az EIRA-val összhangban (2. cím, 1. rész). Ehhez a szakszervezet legalább hét tagjának alá kell írnia a megfelelő jelentkezési lapot. A munkahelyen történő hivatalos elismeréshez az a gyakorlat, hogy a szakszervezetnek a 2016. évi 413. számú jogi nyilatkozatnak, nevezetesen a szakszervezeti elismerési szabályzatnak megfelelően a szakszervezeti tagok legalább 50%-át + 1%-át kell képviselnie. Mindazonáltal a különböző vállalkozások, különösen a közszféra munkavállalói különböző tárgyalási egységeket hoztak létre, és így foglalkoztatási osztályuknak megfelelően külön elismerést kapnak.

A különböző törvényekről (a fegyelmezett erők szakszervezeti tagsága) szóló 2014. évi törvény értelmében a fegyelmi erők tagjai jogosultak csatlakozni egy általuk választott bejegyzett szakszervezethez. Az ilyen tagok most már jogosultak tárgyalni a foglalkoztatási feltételekről és részt venni a vitarendezési eljárásokban, bár nem tehetnek más szervezett fellépést kereskedelmi vita megfontolása vagy előmozdítása érdekében. Ezek a rendelkezések 2015-ben léptek hatályba.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Máltán két szakszervezeti szövetség működik: a Máltai Szakszervezetek Szövetsége (CMTU) és a Máltai Szakszervezetek Fóruma (FORUM). Autonóm szekciói és társult szakszervezetei miatt az Általános Munkásszövetséget (GWU), amely Málta legnagyobb szakszervezete, gyakran konföderációnak minősítik; a GWU azonban inkább szakszervezetként, mint konföderációként írja le magát.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Megjegyzések: Részvétel autonóm szekcióin keresztül. * Közvetett részvétel a tagszervezeteken keresztül.

Forrás: Szakszervezeti Nyilvántartó, 2019.

A Szakszervezetek Országos Fóruma (NFTU) 2014 júliusában indult. Összesen 22 szakszervezetből, az Elnöki Hivatalból és a Máltai Egyetem Munkaügyi Tanulmányok Központjából áll. A fórum feladatai közé tartozik tájékoztató kampányok lebonyolítása, szemináriumok tartása és kutatások elvégzése a szakszervezetekkel kapcsolatos közvélemény felmérése érdekében. A fórum célja, hogy lehetőséget biztosítson a szakszervezetek számára a tapasztalatok megosztására és a párbeszéd révén történő együttműködésre. Az eddig végzett tevékenységek között szerepelnek a szakszervezetek kollektív tárgyalások révén az aktív időskor érdekében végzett munkájáról szóló szemináriumok, amelyek a szakszervezetek elismerésére irányuló többszörös igényekkel foglalkoznak, és elemzik a szakszervezetek szerepét a munkavállalók családbarát intézkedésekkel kapcsolatos jogai közötti szakadék megszüntetésében az állami és a magánszektor között. A máltai szakszervezetekről országos felmérést is végeztek, amelynek eredményeit a szakszervezetek megvitatták (NFTU, 2015).

A munkáltatói képviseletről

Az új munkáltatói szövetség hivatalos bejegyzéséhez a Szakszervezeti Nyilvántartónál legalább hét tag szükséges. A nyilvántartásba vételt követően a szervezet megilleti az EIRA által biztosított jogokat, például azt a jogot, hogy "bármilyen cselekményt végrehajtson bármely olyan cél érdekében, amelyre létrehozták" (EIRA 51. szakasz (1) bekezdés). A bejegyzett munkáltatói szövetségnek minden évben meg kell adnia a szakszervezetek nyilvántartójának a fizetett tagok számát, a bizottsági tagok adatait, éves jelentésének másolatát és pénzügyi beszámolójának auditált másolatát (DIER, 2020a). A munkáltatói szövetségekben való tagság önkéntes. A Szakszervezeti Nyilvántartó 2019/2020-as éves jelentése szerint nyolc munkáltatói szövetség volt bejegyezve a Szakszervezeti Nyilvántartónál, összesen 9 108 taggal (DIER, 2020b). 2021/2022-re ez 12 munkáltatói szövetségre emelkedett, összesen 9,277 taggal (DIER, 2022). Egy másik fontos munkáltatói szervezet, a Máltai Kereskedelmi, Vállalkozási és Iparkamara nincs bejegyezve a Szakszervezeti Nyilvántartásba.

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2022

Megjegyzések: * Ezeket az adatokat Máltán nem gyűjtik. ** A kollektív tárgyalásokban részt vevő munkáltatói szervezet tagjaként dolgozó alkalmazottak százalékos aránya.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

A fő máltai munkaadói szövetségek a Máltai Munkaadók Szövetsége, a Máltai Kereskedelmi, Vállalkozási és Iparkamara és a Máltai Kkv-kamara.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

Megjegyzés: * Az adatok a Máltai Kamara által beszerezve. n.a., nem állnak rendelkezésre.

Forrás: A szakszervezeti nyilvántartó jelentése.

A Máltai Gazdasági és Szociális Fejlesztési Tanács tanácsadó testületként működik, amely véleményeket és ajánlásokat ad ki a máltai kormánynak gazdasági és társadalmi vonatkozású kérdésekben. A Covid19-világjárvány idején a máltai Gazdasági és Szociális Fejlesztési Tanács kulcsszerepet játszott a foglalkoztatás és a vállalkozások megőrzését célzó nemzeti szintű és ágazatspecifikus támogatási intézkedésekről folytatott szociális párbeszéd előmozdításában.

A Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsa ajánlásokat tehet a munkaügyi miniszternek a nemzeti szabványrendeletbe való esetleges felvétel céljából alkalmazandó nemzeti minimumfeltételekről, az ágazati foglalkoztatási feltételekről az ágazati szabályozási rendeletbe való esetleges felvétel céljából, a foglalkoztatási feltételekről és a miniszter által a testület elé utalt bármely kérdésről.

2017 áprilisában a szociális partnerek által aláírt, a minimálbérről szóló nemzeti megállapodás 27 év után először módosította a minimálbért. A minimálbért keresők mostantól jogosultak béremelésre az ugyanazon munkáltatónál végzett első és második év befejezése után.

Főbb három- és kétoldalú testületek

A munkahelyi szintű munkavállalói képviseletet általában az általuk képviselt szakszervezet nevében eljáró megbízottak látják el, akiket a munkáltatójuk elismer szerepükben.

A szakszervezeteket az EIRA szabályozza. A szakszervezet és képviselőinek az üzemi szinten fennálló jogait és kötelezettségeit a kollektív szerződések is részletezik.

A szervek szabályozása, összetétele és hatáskörei