Málta országos profilja a munkával töltött életről
Ez a profil a máltai munka életének legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
2012 és 2022 között Málta bruttó hazai terméke jelentősen, 43,31%-kal nőtt, ami meghaladja az EU-27 ugyanezen időszakra vonatkozó 15,29%-os átlagát. Ez idő alatt a munkanélküliség minden kategóriában csökkent, és jóval az uniós átlag alatt maradt, a teljes munkanélküliség 2022-ben 2,9% volt (az uniós átlag 6,2% volt). A legnagyobb csökkenés az ifjúsági munkanélküliség (-5,5 százalékpont) volt. A 2012–2022-es időszakban a teljes foglalkoztatás 16,1 százalékponttal, 80%-ra nőtt, ami meghaladja a 74,5%-os uniós átlagot. Ebben az időszakban a legnagyobb növekedés a nők foglalkoztatási rátája volt (24 százalékpont). A fiatalok foglalkoztatása 2022-ben 56,6%-os volt, ami meghaladja az adott évi 40,7%-os uniós átlagot. A máltai gazdaság 2020-ban a Covid19-helyzet miatt veszített pozitív lendületéből: a bruttó hazai termék az év harmadik negyedévében 8,8%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos negyedévében (Eurostat [naidq_10_gdp]).
A foglalkoztatásról és a munkaügyi kapcsolatokról szóló 2002. évi törvény (EIRA) a máltai törvények 452. fejezete a foglalkoztatás minimumfeltételeit, a munkáltatói szövetségeket és a szakszervezeti képviseletet szabályozó fő munkaügyi jogszabály. Az EIRA-t számos jogi közlemény és 31 bérszabályozási rendelet egészíti ki, amelyek a gazdaság különböző ágazataira vonatkoznak.
Az új foglalkoztatással kapcsolatos jogi közlemények bevezetését először a Foglalkoztatási Kapcsolatok Tanácsában vitatják meg, amely a kormány által az EIRA rendelkezései szerint létrehozott nemzeti konzultatív testület. A testület ajánlásokat tesz a munkaügyi miniszternek, hogy a megvitatott kérdések végül egy nemzeti vagy ágazati szabványrendeletbe kerüljenek.
Az EIRA rendelkezéseit a Munkaügyi és Munkaügyi Kapcsolatok Minisztériuma (DIER) védi, elsősorban a Végrehajtási Osztályon és a Munkaügyi Bíróságon keresztül.
Máltán a kollektív tárgyalásokat általában vállalati szinten folytatják egyetlen szakszervezet és egyetlen munkáltató között, amely a munkavállalók legalább 50%-át + 1 tagként képviseli. A kollektív tárgyalások általában kollektív szerződéshez vezetnek. A közszférában, ahol a szakszervezetek hagyományosan erősebbek, hét szakszervezet ír alá kollektív szerződést. A kormányzati vállalatokra/ügynökségekre/egységekre külön kollektív szerződések vonatkoznak, amelyeket minden egyes szerv számára külön-külön tárgyalnak. Kollektív tárgyalás hiányában a javadalmazást és az egyéb foglalkoztatási feltételeket szabad egyéni tárgyalások határozzák meg. A máltai jogi keret azonban előírja az 1974-ben bevezetett nemzeti minimálbért, valamint a bérszabályozási rendeletek révén 31 ágazati bérmegállapodást. Ezeket a rendeleteket háromoldalú bértanácsok alkották, amelyeket 1992-ben a Foglalkoztatási Kapcsolatok Tanácsa váltott fel. A háromoldalú Máltai Gazdaságfejlesztési Tanács (később Máltai Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács) 1990-es létrehozása elősegítette az együttműködőbb munkaügyi kapcsolatok megközelítését nemzeti szinten. Ez vezetett például a munkaügyi kapcsolatokról szóló nemzeti megállapodáshoz (1990), amely az inflációs rátán alapuló mechanizmust hozott létre az éves megélhetési költségek kiigazításának (COLA) kiszámításához, amelyet minden munkavállaló számára biztosítanak. A szociális partnerek által 2017 áprilisában aláírt, a minimálbérről szóló nemzeti megállapodás a legújabb példa egy ilyen szövetkezeti modellre.
A törvényes minimálbérek és a kollektív szerződések betartását a DIER ellenőrzi, és a jogsértéseket ugyanaz az osztály vizsgálhatja ki, és a munkaügyi törvényszék, a büntetőbíróság és a polgári bíróság előtt tárgyalhatja. Az EIRA szerint a DIER egyeztetést igénylő ügyekben is részt vesz.
2016 februárjában az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az EIRA törvényszéki tagok kinevezésére vonatkozó rendelkezései nem nyújtanak garanciát arra, hogy a bíróságok függetlenek és pártatlanok lesznek. Következésképpen 2016 júniusában elfogadták a 2016. évi XXXIIII. törvényt – a foglalkoztatásról és a munkaügyi kapcsolatokról szóló 2016. évi törvénymódosítást. E módosítások legfontosabb szempontjai közé tartozott az elnökök és tagok hivatali idejének öt évre történő növelése az előző hároméves időszakról. A Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsának jóváhagyásával további ötéves időtartamra is kinevezhetők. Ennek célja a birtoklás biztonságának garantálása. Ezenkívül a bíróságot igénylő ügyeknek mostantól három tagból kell állniuk, és a kormányt képviselő tagot az elnöknek kell kiválasztania a miniszter által kinevezett tagok listájáról. E módosításokat megelőzően a miniszternek jogában állt ilyen tagot ad hoc alapon kinevezni, ami felvethette volna az elfogultság gyanúját, például olyan szervezetek között, amelyekben a kormány többségi részvényes, és a szakszervezetek között.
A Covid19-világjárvány idején a szociális párbeszéd fontos szerepet játszott. Míg a világjárvány első heteit a szociális partnerek nyilvánosan támogatták a vállalkozások és a foglalkoztatás védelmét szolgáló állami támogatás bevezetését, a háromoldalú máltai Gazdasági és Szociális Fejlesztési Tanács megállapodását követően támogatási intézkedéscsomagot vezettek be, beleértve a bérkiegészítést is. Ezt követően a szociális párbeszéd fontos szerepet játszott a Covid19-hez kapcsolódó támogatási intézkedések bevezetésében, aktualizálásában és fokozatos megszüntetésében.
Az ágazati megállapodások ritkák Máltán, a legtöbb megállapodás vállalati szinten jön létre. A Covid19-világjárvány idején a szakszervezeti beavatkozások nyilvánvalóak voltak a legsúlyosabban érintett és legfontosabb ágazatokban. A munkaügyi kapcsolatok létfontosságúak voltak a légiközlekedési dolgozók munkakörülményeinek megváltoztatásában a munkahelyek megőrzése érdekében, az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek javításáról szóló megállapodások elérésében, valamint annak biztosításában, hogy a pedagógusok elsőbbséget élvezzenek a COVID-19 elleni védőoltásban.