Szervezett fellépés és viták Máltán

Az EIRA biztosítja a sztrájkok esetleges fennállásának jogi keretét. Ez a törvény a kereskedelmi vitát a munkáltatók és a munkavállalók, illetve a munkavállalók és a munkavállalók közötti jogvitaként határozza meg, amely az alábbi ügyek közül egy vagy több kérdéssel kapcsolatos:

• foglalkoztatási feltételek, vagy azok a fizikai feltételek, amelyek között a munkavállalóknak dolgozniuk kell,

• egy vagy több munkavállaló felvétele vagy elmaradása, illetve a munkaviszony vagy a foglalkoztatási kötelezettségek megszüntetése vagy felfüggesztése

• a munkavállalók vagy munkavállalói csoportok közötti munkamegosztás vagy foglalkoztatási kötelezettségek

• fegyelmi kérdések

• a szakszervezetek tisztviselőinek lehetőségei

• a fent említett kérdések bármelyikével kapcsolatos tárgyalási vagy konzultációs mechanizmus és egyéb eljárások, beleértve a szakszervezetek azon jogának a munkáltatók vagy munkáltatói szövetségek általi elismerését, hogy képviseljék a munkavállalókat az ilyen tárgyalások vagy konzultációk során, illetve az ilyen eljárások lefolytatása során

• a munkavállaló tagsága vagy tagsága egy adott szakszervezetben

A törvény nem említi konkrétan a szervezett fellépés jogi típusait, hanem olyan cselekményként hivatkozik rá, mint egy személy által kereskedelmi vita megfontolása vagy előmozdítása céljából elkövetett cselekményre, függetlenül attól, hogy az illető tagja-e vagy sem.

Az EIRA 63. cikke mentességet biztosít a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek számára:

(1) (e cikk (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel) nem lehet jogellenes károkozás vagy kvázi jogellenes károkozás miatt keresetet indítani olyan cselekmény tekintetében, amely:

a) állítólag szakszervezet vagy annak nevében, illetve munkáltatói szövetség által vagy nevében történt; vagy

b) állítólag a szakszervezet vagy egyesület saját nevében, vagy a szakszervezet vagy egyesület bármely tagja, tisztségviselője vagy tisztviselője ellen saját nevében vagy a szakszervezet vagy egyesület bármely tagja, tisztségviselője vagy tisztviselője ellen saját nevében és a szakszervezet vagy egyesület minden más tagja ellen fenyegetik vagy szándékoznak tenni.

A 64. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy:

A szakszervezet által kereskedelmi vita megfontolása vagy előmozdítása céljából és a szakszervezet által kiadott irányelv alapján elkövetett cselekmény, függetlenül attól, hogy tagja-e a szakszervezethez vagy sem, nem perelhető kártérítéssel pusztán azon az alapon, hogy az munkaszerződés megszegéséből áll; és a fent említettek szerint elkövetett cselekmény, amely nem kollektív szerződést, egyezséget, határozatot sértő, vagy amely a 70. vagy 72. cikk rendelkezéseivel összhangban továbbra is kötelező érvényű, vagy a Bíróság határozatát vagy ítéletét, önmagában nem jogosítja fel a munkáltatót a munkaszerződés megszüntetésére, vagy hátrányos megkülönböztetést tenni bárkivel szemben, aki a fent említett cselekményt elköveti, és nem jelenti az ilyen személy szolgálatának megszakítását.

A szervezett fellépés alakulása, 2012–2017

Megjegyzés: n.a., nem elérhető.

Forrás: DIER (2013–2018); ezen adatok gyűjtése 2018-ban megszűnt.

Kollektív vitarendezési mechanizmusok

Az EIRA II. része a viták önkéntes rendezésével foglalkozik, és egyeztető testület létrehozását írja elő. Máltán a békéltetést és a közvetítést szinonimának tekintik. Ha kereskedelmi vita áll fenn vagy fennáll, a vitában részt vevő felek megállapodhatnak abban, hogy a vitát egyeztetés céljából továbbítják. Ha a felek nem jelölnek békéltetőt vagy nem tudnak megállapodni annak kinevezéséről, vagy ha a kinevezett békéltető patthelyzetet jelent, a DIER főigazgatója a foglalkoztatásért és a munkaügyi kapcsolatokért felelős miniszter elé utalja az ügyet. A miniszter:

• vizsgálóbíróságot jelöl ki a vita okainak és körülményeinek kivizsgálására és megállapítására, vagy

• a jogvitában részt vevő mindkét fél kérelmére az ilyen kereskedelmi jogvitát a munkaügyi bíróság elé utalja,

Önkéntes egyezség esetén az érintett felek vagy képviselőik memorandumot készítenek a megállapodás feltételeiről, és aláírják. Az ilyen egyezség kötelező a felekre és a képviselt munkavállalókra nézve.

A közszférát illetően a kormány és a szakszervezetek a közszolgálati alkalmazottak 2005–2010 közötti kollektív szerződésében megállapodtak egy egyeztető struktúra létrehozásáról. Ez egy elnökből és két tagból áll, mindhármukat a kormány nevezi ki a szakszervezetekkel konzultálva. A szervezett fellépés megkezdése előtt egyeztető üléseket kell szervezni.

Egyéni vitarendezési mechanizmusok

Az egyes alkalmazottak igénybe vehetik a DIER által nyújtott vitarendezési szolgáltatásokat.

A DIER Nyomozó Egysége kivizsgálja a foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatos állítólagos jogsértések minden típusát, és megkísérli azokat megoldani anélkül, hogy az ilyen ügyeket büntetőbíróság elé kellene terjeszteni. A hátrányos megkülönböztetéssel és a tisztességtelen elbocsátással kapcsolatos ügyeket a munkaügyi bíróság elé utalják. Szükség esetén ellenőrzéseket végeznek a munkahelyeken, és ha szabálysértést észlelnek, azt a megfelelő tisztviselők nyomon követik. Ha a munkáltató nem tesz eleget, az ügyet büntetőbíróság elé utalják.

A Nyomozó Egység a munkaviszony megszűnését követően is felajánlja szolgáltatásait a munkavállalóknak. Az egység tisztviselői megvitatják a munkaügyi törvények és előírások állítólagos megsértését a felperessel és esetleg a munkáltatóval is, hogy békés megoldást találjanak. A megoldás elmulasztása hivatalos igény nyilvántartásba vételéhez vezet, és az ügyet az érintett tisztviselő kivizsgálja. Ha még mindig nem sikerül egyezségre jutni, az ügyet bírósági eljárás céljából a rendőrség elé terjesztik.

A munkaügyi bíróság egy elnökből és két tagból áll, akik munkaügyi viták esetén a munkavállalók érdekeit, illetve a munkáltatók érdekeit képviselik. Állítólagos tisztességtelen elbocsátás esetén a bíróság kizárólag elnökből áll. Határozatai kötelező erejűek, és legalább egy évig nem lehet fellebbezni ellenük. Tisztességtelen elbocsátás esetén a határozatok rendelkezhetnek az érintett munkavállaló visszahelyezéséről vagy kártérítésének megítéléséről.

Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása

Békéltető ügyek, 2012–2021

Megjegyzés: n.a., nem elérhető.

Forrás: DIER (éves jelentések a megfelelő évekről).

Munkaügyi bíróság elé terjesztett új ügyek, 2012–2021

Megjegyzés: n.a., nem elérhető.

Forrás: DIER (éves jelentések a megfelelő évekről).