Szereplők és intézmények Lengyelországban

A Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium (Ministerstwo Rodziny, Pracy i Polityki Społecznej, MRPiPS) jelenleg (egy külön osztályon keresztül) foglalkozik a szociális párbeszéd kérdéseivel, és biztosítja a nemzeti szintű háromoldalú szociális párbeszéd (nevezetesen a vidékfejlesztési szolgálat) és az ágazati szociális párbeszéd szerveinek infrastruktúráját (helyiségek, valamint szervezeti és technikai támogatás) (a legtöbb esetben a bizottságok az MRPiPS-hez kapcsolódnak). Az MRPiPS nyilvántartást vezet az üzemi tanácsokról és a több munkáltatós kollektív szerződésekről, és felelős a kormány által javasolt új munkajogi szabályozások megvitatásáért a szociális partnerekkel. 2020 végén a munkaügyi ügyek az MRPiPS-ből egy üzletorientáltabb minisztériumba, az akkori Fejlesztési, Munkaügyi és Technológiai Minisztériumba (Ministerstwo Rozwoju, Pracy i Technologii) költöztek, amely a Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium lett (Ministerstwo Rozwoju i Technologii, MRiT). 2021-ben az MRiT gyengült, mivel a munkaügyi ügyek visszatértek az MRPiPS-hez. Jelenleg mind az MRPiPS, mind az MRiT politikailag gyengé, és a miniszterelnöktől és a politikai pártok vezetőitől függ. A Nemzeti Oktatási Minisztériumot (Ministerstwo Edukacji Narodowej) egyesítették a Tudományos és Felsőoktatási Minisztériummal (Ministerstwo Nauki i Szkolnictwa Wyższego), és átnevezték Oktatási és Tudományos Minisztériumra (Ministerstwo Edukacji i Nauki).

Az Országos Munkaügyi Felügyelőség (Państwowa Inspekcja Pracy, PIP) a munkajog betartásának ellenőrzéséért és végrehajtásáért felelős központi közigazgatási szerv (amelyet a parlament nevez ki a főfelügyelő). A PIP-et a Munkavédelmi Tanács (Rada Ochrony Pracy) felügyeli. A PIP előjogai különösen a munkavállalói jogok tiszteletben tartására, az egészségügyi és biztonsági előírások betartására, a foglalkoztatás jogszerűségére, valamint a polgárok munkajogi kérdésekben nyújtott segítségére és tanácsadására vonatkoznak. Vajdasági (regionális) szinten körzeti munkaügyi felügyelőségek (Okręgowe Inspektoraty Pracy) működnek, amelyek feladata (a fent említetteken kívül) az új és módosított egymunkáltatós kollektív szerződések nyilvántartásba vétele. A munkaügyi felügyelők megelőző intézkedésekkel (ismeretek terjesztése, munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítása, valamint tanácsadás a munkáltatóknak és munkavállalóknak) és munkahelyi ellenőrzésekkel (helyszíni ellenőrzés és közvetett vizsgálatok) látják el feladataikat. Az ellenőrzéseknek két kategóriája van: rutinszerű és szándékos (ütemezett), az utóbbi célja bizonyos ágazatok vagy vállalkozások ellenőrzése.

A munkaügyi bíróságok az általános (helyi, kerületi és fellebbviteli) bíróságok különálló és önálló szervezeti egységei, amelyek feladata a munkaügyi ügyek elbírálása és elbírálása (a munkaviszonnyal és a munkaviszonnyal kapcsolatos követelések, a munkajogi előírások hatálya alá tartozó egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos követelések, a munkaviszony fennállásának megállapítása, valamint a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a kártérítés rendezése). A munkaügyi bíróságokon kétlépcsős eljárás folyik.

A Szociális Partnerség Központja (Centrum Partnerstwa Społecznego "Párbeszéd") egy államilag ellenőrzött intézmény, amely a szociális párbeszéd előmozdításáért felelős (nyilvános vita, kutatási és publikációs tevékenységek kezdeményezése és fenntartása révén).

A szociális partnerek szervezeteinek nemzeti szintű reprezentativitását a Szociális Párbeszéd Tanácsáról és a szociális párbeszéd egyéb szerveiről szóló 2015. évi törvény szabályozza. A szociális partnerek által teljesítendő feltételek azonban továbbra is megegyeznek a korábban kötelező erejű jogszabályokkal. A szakszervezeteknek az alábbiak valamelyikének kell lenniük, és legalább 300 000 taggal kell rendelkezniük, amelyek a lengyel tevékenységi osztályozás (PKD, Polska Klasyfikacja Działalności) legalább felében tevékenykednek, de egy adott PKD szekcióban legfeljebb 100 000 tagot lehet figyelembe venni:

• nemzeti szintű szakszervezet

• szakszervezetek nemzeti szintű szövetsége (szövetsége)

• nemzeti szintű szakszervezetközi szervezet (konföderáció)

A munkáltatói szervezetek esetében a feltételek a következők:

• Nemzeti szinten kell folytatniuk a műveleteket.

• A tagszervezeteknek összesen legalább 300 000 embert kell foglalkoztatniuk.

• A tagszervezeteknek a PKD összes részlegének legalább felében kell működniük, de minden szekcióban legfeljebb 100 000 alkalmazottat lehet figyelembe venni.

A szakszervezeti képviseletről

Az 1991. évi szakszervezeti törvény biztosítja a szakszervezetek alapításának jogát a munkavállalóknak, azaz a munkaszerződés alapján dolgozóknak.

A szakszervezeti tagságból kizárt munkavállalók további nagyobb kategóriái a bírák, az államigazgatás köztisztviselői, a hivatásos katonák és az Államvédelmi Hivatal (Agencja Bezpieczeństwa Wewnętrznego) tisztviselői. A munkaerőpiacon tevékenykedő személyeknek vannak olyan speciális kategóriái is, akik nem rendelkeznek szakszervezeti alapítási joggal, de jogosultak csatlakozni a meglévő szakszervezeti szervezetekhez, beleértve a nyugdíjasokat, a munkanélkülieket, a távmunkásokat és a kölcsönzött munkavállalókat. A rendőrök, a határőrök, a börtönőrök és az állami tűzoltóság (Państwowa Straż Pożarna), valamint a Legfelsőbb Ellenőrző Kamara (Najwyższa Izba Kontroli) alkalmazottai szakszervezeti tagságára vonatkozóan külön szabályok vonatkoznak is.

Az egyesülési jog szakszervezeti törvényben szereplő szűk meghatározása miatt az önálló vállalkozók és a polgári jogi szerződések alapján dolgozók nem léphetnek be szakszervezetekbe, illetve nem szervezhetnek szakszervezeteket. Mivel a vállalati szintű szakszervezet létrehozásához legalább 10 alkalmazottra van szükség, a mikrovállalkozásoknál dolgozók (az összes alkalmazott mintegy 40%-a) is gyakorlatilag ki vannak zárva.

Az 1990-es évek hirtelen szakszervezeti kiesési hullámát követően a szakszervezeti sűrűség 2004-ben 21,5% volt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint. A Közvélemény-kutató Központ (Centrum Badania Opinii Społecznej, CBOS) legfrissebb felmérése szerint a szakszervezeti sűrűség 2021-ben 10,5% volt.

Szakszervezeti tagság és népsűrűség, 2010–2021

Megjegyzések: * A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A CBOS (2013), a CBOS (2014), a CBOS (2015), a CBOS (2017), a CBOS (2019), a CBOS (2021) alapján. *** A munkavállalók szakszervezeti tagsága a teljes (szakszervezeti) tagságból származik, és szükség esetén az aktív, eltartott és foglalkoztatott munkaerőn kívüli szakszervezeti (szakszervezeti) tagok (azaz nyugdíjas munkavállalók) alapján önálló vállalkozók, diákok és munkanélküliek). A szerző saját számításai a CBOS jelentései alapján. A szerző saját számításai a CBOS-jelentések és az Eurostat [lfsa_egan] alapján, foglalkoztatási adatok. AIAS ICTWSS, Amszterdami Felsőfokú Munkaügyi Tanulmányok Intézete: a szakszervezetek intézményi jellemzői, a bérmegállapítás, az állami beavatkozás és a szociális paktumok; N.A., nem alkalmazható.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Lengyelországban összesen három szakszervezeti szervezet felel meg a nemzeti szintű reprezentativitás kritériumainak (lásd az alábbi táblázatot), és részt vesz a vidékfejlesztési stratégiában. Ezek a Független Önkormányzati Szakszervezeti Szolidaritás (Niezależny Samorządny Związek Zawodowy Solidarność, NSZZ Solidarność), a Szakszervezetek Összlengyelországi Szövetsége (Ogólnopolskie Porozumienie Związków Zawodowych, OPZZ) és a Szakszervezetek Fóruma (Forum Związków Zawodowych, FZZ).

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Források: Az NSZZ Solidarność és az OPZZ saját bevallása (szakszervezeti képviselőktől kapott információk); a becslés a CBOS (2013), a CBOS (2014), a CBOS (2015), a CBOS (2017), a CBOS (2019), a CBOS (2021) és az Eurostat [lfsa_eegaed] alapján, a munkavállalók 2019. évi létszámának adatai

A szakszervezeti mozgalomon belül 2020 óta nem történt jelentős szervezeti változás. 2013 óta példátlan szintű együttműködés zajlik a három nagy szakszervezeti konföderáció között. Először is, a három szakszervezet egyhangúlag úgy döntött, hogy felhagy a központi szintű szociális párbeszéddel. Ezt követően kampányt indítottak a kormány politikája ellen (a bizottság üléseit zárták a nyilvánosság elől, és nem is rögzítették, ami kifogást váltott ki a tagok részéről, de az ülések szervezője nem szándékozott ezen változtatni), és együttműködtek a Szociális és Gazdasági Háromoldalú Bizottság reformjavaslatainak előkészítésében. A szakszervezetek voltak a 2015-ben elfogadott új háromoldalú szociális párbeszédre vonatkozó jogszabály fő alkotói. A három közül az NSZZ Solidarność ápolja a legjobb kapcsolatot a kormánnyal; például konzultálnak vele a vidékfejlesztési szolgáltatások napirendjén kívüli témákban. Támogatja a kormányt a Lengyel Tanárok Szakszervezetével (Związek Nauczycielstwa Polskiego) folytatott konfliktusában is.

2018 májusában Jan Guzt a kilencedik országos kongresszuson zsinórban negyedszer választották újra az OPZZ elnökévé. 2019 májusában bekövetkezett váratlan halála után Andrzej Radzikowskit választották meg az OPZZ elnökének. 2022 decemberében Piotr Ostrowski váltotta fel, aki 2018 óta volt alelnök. 2018 májusában Dorota Gardiast újraválasztották az FZZ elnökévé az ötödik országos kongresszuson. 2018 októberében az NSZZ Solidarność megtartotta 29. országos kongresszusát, és Piotr Dudát választotta újra elnöknek egy újabb négyéves ciklusra.

A munkáltatói képviseletről

Bármely munkáltató csatlakozhat egy munkáltatói szervezethez. A munkáltatói szervezetek nem fejlődtek különösebben gyorsan az előző jelentés elkészítését megelőző években. 2011-ben azonban a lengyel munkaadók (Pracodawcy Rzeczypospolitej Polskiej) arról számoltak be, hogy a társult munkáltatók összesített foglalkoztatási volumene jelentősen megnőtt, azt állítva, hogy ez a szám mintegy ötmillió embert tesz ki (körülbelül 10 000 munkáltatónak dolgozik). 2012-ben a lengyel munkáltatók nyilvánosságra hozták, hogy összesen mintegy négymillió munkavállaló dolgozott tagvállalataiban. Ezért nehéz felmérni a jelenlegi munkáltatói szervezeti sűrűséget. A tagság helyzete stabilnak tűnik az elmúlt években. Egyes szervezetek honlapjukon a tagság enyhe csökkenéséről (pl. Business Centre Club (BCC)) vagy a tagság növekedéséről számolnak be (pl. a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetsége (Związek Przedsiębiorców i Pracodawców, ZPP). A lengyel munkaadók által szolgáltatott információk azonban ismét jelentős növekedést jeleznek.

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2020

Megjegyzés: * A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként dolgozó alkalmazottak százalékos aránya.

Fő munkaadói szervezetek

Hat országos munkáltatói szervezet rendelkezik az RDS-ben: a BCC, a Lewiatan Szövetség, a Lengyel Munkaadók, a Lengyel Vállalkozók Szövetsége (Federacja Pracodawców Polskich, FPP), a Lengyel Kézműves Szövetség (Związek Rzemiosła Polskiego, ZRP) és a ZPP. A ZPP 2018 novemberében csatlakozott az RDS-hez, miután a bíróság elismerte, hogy megfelel a reprezentatív kritériumoknak. Az FPP 2020-ban csatlakozott az RDS-hez. A kollektív tárgyalásokban való részvételre vonatkozó információkat a szerző saját ellenőrzési tevékenysége során gyűjti össze.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

Három- és kétoldalú testületek és egyeztetés

2015-ben a háromoldalú szociális párbeszéd intézményi kerete alapvetően megváltozott. Központi szinten a fő test az RDS. Az RDS tagjai a miniszterelnök által kinevezett kormányzati képviselőkből, valamint a szakszervezeti konföderációk és a nemzeti szinten reprezentatív munkáltatói szervezetek képviselőiből állnak.

Tizenegy tematikus csapat működik az RDS-en belül. A csoportok olyan ágazatközi szociális párbeszéd témáival foglalkoznak, mint az állami gazdaságpolitika, a munkaerőpiac, a munkajog, a társadalombiztosítási költségvetés, a bérek és a szociális juttatások. Van még 18 háromoldalú ágazati bizottság (trójstronne zespoły branżowe), amelyek tanácsot adnak a kormánynak a nemzetgazdaság egyes ágainak problémáival kapcsolatos kérdésekben.

Regionális szinten a szociális párbeszéd regionális tanácsai (wojewódzkie rady dialogu społecznego) háromoldalú szociális párbeszédet folytató intézményekként működnek, amelyek tanácsadói szerepet töltenek be a szociális partnerek számára helyi szinten releváns kérdésekben.

Főbb három- és kétoldalú testületek

A munkahelyi szintű munkavállalói képviselet fő csatornája a vállalati szintű szakszervezeti szervezetek (zakładowe organizacje związkowe). Egy új vállalati szintű szakszervezet létrehozásához legalább 10 tagra van szükség, akiknek ezt követően be kell jelenteniük a bíróságot, hogy az új szakszervezetet bejegyezzék. A különböző munkahelyeken (például több telephellyel rendelkező vállalatok) dolgozó munkavállalók csatlakozhatnak egy vállalatközi szakszervezethez (międzyzakładowe organizacje związkowe), de ezek viszonylag ritkák. A munkahelyi szintű szakszervezetek vagy közvetlenül tartoznak (mint az NSZZ Solidarność esetében, mivel ez egy általános munkavállalói szakszervezet), vagy ágazati és/vagy regionális struktúrákhoz kapcsolódnak.

Az üzemi tanácsok 2006 óta léteznek. Az üzemi tanács létrehozásához a munkáltatónál dolgozó munkavállalók legalább 10%-ának választást (általános szavazást) kell kérnie a testületbe. Az üzemi tanácsot négy évre választják. 2006 és 2008 között az üzemi tanácsok létrehozásának küszöbértéke 100 alkalmazott volt. Jelenleg a legalább 50 alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknak engedélyezniük kell az üzemi tanács létrehozását. 2009-ig a törvény két utat irányzott elő az üzemi tanács létrehozására: a nem szakszervezeti munkahelyeken a tanácsot általános szavazással választják meg, míg a szakszervezeti munkahelyeken a tanácsosokat vállalati szintű szakszervezetek nevezik ki. 2008-ban az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy ezek a rendeletek sértik az alkotmányt. A 2009-es módosítást követően az üzemi tanácsok általános választásokból származnak, de a szakszervezeti munkahelyeken a szakszervezeteknek általában sikerült megőrizniük az ellenőrzést a testületek felett.

A szervek szabályozása, összetétele és hatásköre