Szervezett fellépés és viták Lengyelországban

A sztrájkjogot az Alkotmány és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (Lengyelország által ratifikált) egyezményei biztosítják, és így kötelező érvényűek). Különösen a kollektív viták rendezéséről szóló 1991. évi törvény határozza meg a sztrájk feltételeit. A sztrájk kezdeményezéséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük.

• A kollektív vita a sikertelen tárgyalások és a sikertelen közvetítés miatt nem oldódott meg.

• A sztrájk lehetőségét meg kell említeni a munkáltatónak kézbesített kollektív vitáról szóló értesítésben, és a sztrájkot nem lehet legkorábban az értesítéstől számított 14 napon belül megkezdeni.

• A sztrájk megindításáról szóló döntés meghozatalakor a kollektív vitában a munkavállalói képviseletnek figyelembe kell vennie, hogy a követelések arányosak-e a sztrájk által okozott esetleges veszteségekkel.

Sztrájkot a fenti feltételek be nem tartása ellenére is ki lehet hirdetni, ha a munkáltató jogsértő magatartása megakadályozta a tárgyalásokat vagy a közvetítést, vagy ha a munkáltató megszünteti a sztrájk vezetőjével fennálló munkaviszonyt.

A kollektív vita (spór zbiorowy) olyan munkaügyi vita, amely a munkavállalói képviselet (szakszervezetek) és a munkáltató közötti nézeteltérés eredményeként merül fel olyan kérdésekben, mint a munkakörülmények, a fizetés vagy a szociális juttatások, valamint a munkavállalók vagy a szakszervezeti tagságra jogosult egyéb munkavállalói csoportok jogai és egyesülési szabadsága. Bizonyos foglalkozási csoportok nem jogosultak kollektív vitát folytatni: a határőrség (Straż Graniczna), az állami büntetés-végrehajtási szolgálat (Służba Więzienna), az állami tűzoltóság és a legfelsőbb ellenőrző kamara (állami könyvvizsgáló) rendőrei és tisztviselői.

Ha úgy tűnik, hogy a közvetítési eljárás nem vezet a kollektív vita rendezéséhez a törvényes határidőn belül (a vita tárgyalás és/vagy közvetítés útján történő rendezésére szolgáló kéthetes türelmi idő), a kollektív vitát kezdeményező szakszervezetnek jogában áll egyszeri, legfeljebb két órás figyelmeztető sztrájkot hirdetni.

A sztrájkhoz nem jogosult munkavállalók jogainak és érdekeinek védelme érdekében más munkahelyeken a szakszervezetek szolidaritási sztrájkot kezdeményezhetnek, amely nem haladhatja meg a fél munkanapot.

A törvény előírja, hogy a szervezett fellépés más formáihoz is folyamodhat, ha a törvényben a kollektív vitarendezésre irányuló bírósági eljárás a megfelelő végrehajtás ellenére sem vezetett eredményre. A tiltakozó akciók "egyéb formáit" nem nevezik meg kifejezetten, de a következő feltételeknek kell megfelelniük: nem okoznak kárt az egészségben és az életben, nem szakítják meg a munkát, és nem sértik a törvényt. Azok a munkavállalók, akik nem rendelkeznek sztrájkjoggal, igénybe vehetik ezeket a "tiltakozó akciók egyéb formáit" is.

A gazdálkodóknak joguk van tiltakozni a gazdálkodók szakszervezetei által meghatározott szabályok szerint.

A szervezett fellépésnek vannak más formái is, amelyeket a törvény nem nevez meg kifejezetten, de a hivatalos tudósítások és a hazai szakirodalom elismeri: a munkavállalás, a túlórák megtagadása, a munkabeszüntetés, a blokád, a megszállás és az éhségérzés elleni tiltakozás.

Az állam, a központi kormányzat, a helyi közigazgatás, a bíróságok és az ügyészségek munkavállalói nem rendelkeznek sztrájkjoggal. Ezenkívül számos olyan munkahelytípus van, ahol tilos sztrájkot tartani, beleértve a rendőrséget, a fegyveres erőket, a hírszerző szolgálatokat, a határőrséget, az állami büntetés-végrehajtási szolgálatot, a vámhatóságot (Służba Celno-Skarbowa) és az állami tűzoltóságot.

A szervezett fellépés alakulása, 2017–2022

Megjegyzések: * Ebből 1 520 az oktatási szektorban volt, ** Ebből 9 673 az oktatási szektorban, ebből 9 046 az oktatási szektorban, ebből 19 294 az oktatási szektorban.

Kollektív vitarendezési mechanizmusok

A főbb kollektív munkaügyi vitarendezési mechanizmusokat az alábbiakban ismertetjük.

Tárgyalások: A kollektív vitában részt vevő felek önállóan tárgyalnak a vita megoldása érdekében.

Közvetítés: A tárgyalások kudarcát követően a felek kérik, hogy a két fél közös megegyezésével jelöljenek ki közvetítőt (az MRPiPS által vezetett hivatalos közvetítői listáról). Ha a felek nem tudnak beleegyezni, a közvetítőt az MRPiPS egyoldalúan jelöli ki.

Választottbírósági eljárás: Ha a közvetítés eredménytelen, a sztrájk kihirdetése helyett (amelyre jogosult) a munkavállalói fél kérheti, hogy a vitát a Szociális Választottbírósági Tanács (Kolegium Arbitrażu Społecznego), a bíróság különleges szerve rendezze.

Jószolgálati küldetés: A jószolgálati küldetés egy speciális vitarendezési út a munkaviszonyok vitáinak rendezésére, amelyek jogi okokból (a kollektív viták tárgyát képező kérdések körét a törvény kifejezetten megnevezi) nem eszkalálódhatnak formális kollektív vitára. A jószolgálati küldetéseket a regionális szociális párbeszéd tanácsa végezheti.

2023 első negyedévében nem történt jelentős jogszabályváltozás.

Egyéni vitarendezési mechanizmusok

Az egyes viták rendezésének két fő módja van:

1. bírósági úton – azaz munkaügyi bíróságok előtt, amelyek elismerik az ügyeket és tekintélyesen rendezik a vitákat

2. bíróságon kívül, az alábbiak valamelyikén keresztül:

• munkahelyi szintű békéltető bizottság (zakładowa komisja pojednawcza), amely a bírósághoz fordulás előtt megpróbálhatja rendezni a vitát – a testületet a munkáltató és a vállalati szintű szakszervezet (vagy szakszervezet hiányában kizárólag a munkáltató) hozza létre, és a vitát 14 napon belül rendeznie kell

• közvetítés a munkavállaló vagy a munkáltató kérelmére, aki a bírósághoz fordulás előtt megpróbálhatja a vitát ilyen módon rendezni (a közvetítés akkor is folytatható, ha az ügy bíróságon van) – az ilyen jellegű közvetítést nem a munkajog, hanem a polgári jog szabályozza

Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2012–2018

Megjegyzés: A választottbírósági eljárás és a goodwill küldetések útján rendezett viták és nézeteltérések számáról nem állnak rendelkezésre adatok, de az MRPiPS kijelenti, hogy az előbbi előfordulása nagyon ritka, és az utóbbiról nem áll rendelkezésre információ.

Forrás: Ministerstwo Rodziny, Pracy i Polityki Społecznej (2023)