Szereplők és intézmények Romániában

Romániában a munkaügyi kapcsolatok területén tevékenykedő hatóságokat és intézményeket az alábbiakban részletezzük.

A Szociális Párbeszéd Nemzeti Háromoldalú Tanácsa (CNTDS) egy nemzeti szintű konzultatív testület, amely magában foglalja a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőit, valamint a kormány, a Román Nemzeti Bank és a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) képviselőit.

A CES a civil társadalom, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőiből álló nemzeti intézmény, amellyel konzultálni kell a gazdasági, társadalmi és adóügyi tevékenységeket érintő jogi változásokról. 2017-ben újraindították a CES-t, miután tevékenységét több éven át blokkolták a tisztázatlan jogszabályi rendelkezések miatt.

A szociális védelemért, a foglalkoztatásért és a munkavállalói mobilitásért felelős hatóság a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium. Feladata a társadalmi befogadással, a szociális védelemmel, a foglalkoztatással és a munkaerőpiaccal kapcsolatos szakpolitikák és stratégiák kidolgozása és alkalmazása. A minisztérium három munkakörülményekért felelős közintézményt koordinál: a Munkaügyi Felügyelőséget, a Nemzeti Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökséget (ANOFM) és az Országos Állami Nyugdíjakat. Az ANOFM felügyeli a foglalkoztatási stratégiák és a szakképzés alkalmazását, valamint a munkanélküliek szociális védelmének végrehajtását.

A Munkaügyi Felügyelőség felügyeli és ellenőrzi a munkaügyi jogszabályok munkáltatók általi alkalmazását, például a munkakörülmények, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében.

Bár nincsenek külön munkaügyi bíróságok, a munkával kapcsolatos peres eljárások vagy a konfliktusrendezés a rendes bíróságokon keresztül történő bírósági eljárás megindításával valósítható meg.

A munkáltató és a munkavállaló közötti konfliktusok rendezése tekintetében az újonnan kiadott Ptk. kötelező rendelkezést vezet be, amely előírja a felek részvételét egy olyan ülésen, amelyen bemutatják a közvetítői eljárás előnyeit. A tájékoztató ülés befejezése után a felek dönthetnek úgy, hogy folytatják a közvetítői eljárást a konfliktus megoldása vagy ügyük bíróság elé terjesztése érdekében.

A Munka Törvénykönyve és a 319/2006. sz. törvény biztosítja a munkahelyi egészségvédelem és biztonság jogi kereteit. A törvény előírja az 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok egészségügyi és biztonsági bizottságainak létrehozását. A Munkaügyi Felügyelőség azonban kötelezővé teheti az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál az egészségvédelmi és biztonsági bizottságok létrehozását, ha a tevékenység jellege és a munkahelyhez kapcsolódó kockázatok megkövetelik ezt a bizottságot. A munkáltatók, a munkavállalók és a munkaügyi egészségügyi szakemberek képviselőiből álló bizottságok koordinálják és felügyelik az egészségvédelmi és biztonsági rendelkezések alkalmazását.

A Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium a munkahelyi egészséget és biztonságot felügyelő hatóság. Feladata továbbá a stratégiák és politikák kidolgozása, a jogszabályok nyomon követése, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén megelőzési és védelmi szolgáltatásokat nyújtó vállalatok/személyek kinevezése.

Az Egészségügyi Minisztérium a legfontosabb hatóság a közegészségügyi segítségnyújtás területén. Kidolgozza a munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó előírásokat. Az Egészségügyi Minisztérium figyelemmel kíséri a munkavállalók egészségi állapotát is, és felelős a foglalkozás-egészségügyi szakképzés biztosításáért.

A Munkaügyi Felügyelőség a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályok alkalmazását a szakmai kockázatokra vonatkozó programok végrehajtásával, vizsgálatok lefolytatásával és szükség esetén szankciók kiszabásával ellenőrzi.

Végezetül a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium Nemzeti Tudományos Kutatóintézete tudományos kutatásokat végez, amelyek alátámasztják a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén hozott szakpolitikai intézkedéseket.

Nemzeti szinten reprezentatívnak minősül egy szakszervezet, ha a tagszervezeti szervezetek a nemzetgazdaság összes alkalmazottjának legalább 5%-át teszik ki, és a megyék legalább 50%-ában + 1 területi struktúrával rendelkezik, beleértve a fővárost, Bukarestet is. Hasonlóképpen, egy munkáltatói szervezet akkor tekinthető reprezentatívnak, ha tagjai az összes munkavállaló nemzeti szintű létszámának legalább 7%-át teszik ki, és a megyék 50%-ában + 1 %-ban – beleértve Bukarestet is – rendelkezik területi struktúrával.

A szakszervezeti képviseletről

Az új szociális párbeszédről szóló törvény módosította a szakszervezeti alapításhoz szükséges minimális munkavállalói létszámot, 15-ről 10-re csökkentve ugyanazon telephelyen, vagy 20 alkalmazottat ugyanabban az ágazatban. A munkanélküliek és a független munkavállalók csatlakozhatnak a szakszervezethez; a munkanélküli tagokat azonban nem veszik figyelembe a szakszervezeti tagok számának megállapításakor a reprezentativitás meghatározása érdekében.

A köztisztséget betöltő személyek, például a bírák, a katonaság, a Belügyminisztérium alkalmazottai és a titkosszolgálatok alkalmazottai nem hozhatnak létre szakszervezetet, és nem csatlakozhatnak hozzájuk.

Jelenleg az öt nemzeti képviseletű konföderáció – a Nemzeti Szakszervezeti Blokk (Blocul Naţional Sindical, BNS), az "Alfa Kartell" Országos Szakszervezeti Szövetség (Confederaţia Naţională Sindicală "Alfa kartell", Alfa Kartell), a Romániai Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége – Testvériség (Confederaţia Naţională a Sindicatelor Libere din România – Frăţia, CNSLR Fratia), A Romániai Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége (Confederaţia Sindicatelor Democratice din România, CSDR) és a Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség (Confederaţia Sindicală Naţională Meridian, CSN Meridian) – közzéteszi hivatalos dokumentumait a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium honlapján. Együtt 1 349 677 tagot tesznek ki az 5 700 035-ből (2023. január). A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet/Amszterdami Fejlett Munkaügyi Tanulmányok Intézetének adatbázisa 2018-ban 24,1%-os szakszervezeti sűrűségről számolt be. Némi nehézséget okoz a szakszervezeti sűrűség pontosságának értékelése, mivel a különböző forrásokból származó adatok gyakran ellentmondásosak.

Szakszervezeti tagság

Úgy tűnik, hogy ágazati szinten nagy eltérések vannak a szakszervezeti sűrűségben: egyes ágazatokban, például a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben a szakszervezeti sűrűség meghaladja az 50%-ot, míg a feldolgozóiparban, a ruházatban és a kereskedelemben jóval alacsonyabb. Ennek egyik fő oka a 15 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok nagy száma, amelyeket a szociális párbeszédről szóló korábbi törvény (62/2011. sz. törvény) szerint nem lehetett szakszervezetbe tömöríteni; Egyes becslések szerint a kereskedelmi szektor alkalmazottainak 45%-a, az építőipar alkalmazottainak 32,6%-a dolgozik 15 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató létesítményekben.

Szakszervezeti tagság és szakszervezeti tagság, 2010–2019

Megjegyzések: * A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A szakszervezeti tagok teljes száma (beleértve az önálló vállalkozókat és a nem aktív szakszervezeti tagokat – azaz a diákokat, a nyugdíjasokat vagy a munkanélkülieket) országos szinten. n.a., nem áll rendelkezésre.

Úgy tűnik, hogy a reprezentativitás elérése ágazati és vállalati szinten nehezebb. A 2015 végi adatok azt mutatják, hogy a 29 gazdasági ágazatból 21-ben léteznek reprezentatív szakszervezeti szövetségek. A nagy ágazatok – például a textilipar és a kereskedelem, amelyek együttesen mintegy egymillió alkalmazottat foglalkoztatnak – nem rendelkeznek reprezentatív szövetségekkel. A kutatások azt mutatják, hogy egyes ágazatok tényleges reprezentativitási küszöbértéke jóval magasabb, mint a törvényi: a kereskedelmi ágazatban 13,3%, az építőiparban 10,4%, az információs és kommunikációs technológiában pedig 8,7%.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

2023-ban öt országos képviseleti szakszervezeti szövetség működött Romániában: CNSLR Fratia, Cartel Alfa, BNS, CSN Meridian és CSDR. A reprezentatív szakszervezeti konföderációk száma 2018 óta változatlan maradt. Az alábbiakban bemutatjuk a reprezentatív szakszervezeti konföderációkat és a legfontosabb szövetségeket (amelyek a legtöbben és ágazati szinten reprezentatívak).

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Megjegyzés: * A becsült adatok a képviselők aktája alapján, amelyek elérhetők a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium honlapján.

A munkáltatói képviseletről

A munkáltatók szabadon hozhatnak létre munkáltatói szervezetet, vagy csatlakozhatnak hozzá. Egy munkáltatói szervezet csak hierarchikusan felettes munkáltatói szervezethez tartozhat.

A szociális párbeszédről szóló törvény előírja, hogy a nemzeti reprezentativitásra törekvő munkáltatói szervezeteknek kapcsolt vállalkozásaikon keresztül a gazdaság teljes munkaerő-állományának legalább 7%-át kell kitenniük (kivéve a közszférában dolgozókat). A munkáltatói szövetségeknek tagjaikon keresztül az adott ágazat teljes munkaerő-állományának legalább 10%-át kell kitenniük.

E jogi rendelkezések hatására a nemzeti képviseleti konföderációk száma a 2011-es 12-ről 2023-ra 3-ra csökkent.

A következő részben felsoroljuk az országos szinten reprezentatív munkáltatói szervezetek szövetségeit és a munkáltatói szervezetek legfontosabb szövetségeit (a legtöbb taggal és ágazati szinten reprezentatívul) 2023-ban.

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2019 (%)

Megjegyzések: * A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként dolgozó alkalmazottak százalékos aránya.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

A Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium dokumentálja a legreprezentatívabb munkáltatói szövetségeket és konföderációkat.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

Megjegyzés: * A becsült adatok a képviselők aktája alapján, amelyek elérhetők a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium honlapján.

Háromoldalú szociális párbeszédet szerveznek nemzeti, területi és ágazati szinten. A szociális párbeszéd minden szinten történő megreformálása érdekében 2011-ben módosították a CES – a nemzeti szintű szociális párbeszéd háromoldalú testületének – összetételét. A 2011-es jogszabály-módosítás (a 62/2011. sz. törvény végrehajtása) után a kormány képviselői elhagyták a CES-t, és helyükre a civil társadalom képviselői léptek, ami egyes érdekelt felek véleménye szerint a tanácsot háromoldalú testületből kétoldalú szociális párbeszéd struktúrává alakította át. A CES konzultatív fórum, és a hatáskörébe tartozó területeken (gazdaság, adók, munka, szociális védelem, egészségügy, oktatás, kutatás, kultúra és bérek) valamennyi jogszabálytervezettel kapcsolatban konzultálni kell vele.

A szociális párbeszédről szóló 2011. évi törvény (62/2011. sz. törvény) előírta a szociális párbeszéd új testületének létrehozását: a CNTDS-t, amely a munkáltatói szervezetek, a szakszervezetek, a kormány, a Nemzeti Bank és a CES elnökének képviselőiből álló háromoldalú konzultatív testület. A CNTDS a minimálbér nemzeti szintű meghatározásának konzultatív fóruma; kormányzati stratégiák és programok elemzése; valamint a gazdasági és társadalmi viták háromoldalú párbeszéd révén történő megoldására. A szakszervezetek több alkalommal is azzal vádolták a kormányt, hogy nem hívja össze rendszeresen a CNTDS-t, vagy nem készül fel megfelelően a testület üléseire, és így akadályozza a társadalmi párbeszédet. Ezért a szociális párbeszédről szóló új törvény előírja a CNTDS rendszeres összehívásának eljárását.

Helyi szinten a szociális párbeszéd bizottságait prefektúra szintjén hozzák létre. A résztvevők a helyi önkormányzatok képviselőiből, az egyes országos képviseleti szövetségek képviselőiből és más érdekelt felekből, amennyiben megállapodnak a jelenlétükről.

Nemzeti szinten háromoldalú szociális párbeszéd bizottságokat hoznak létre 18 hatóságon és intézményen belül, például a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztériumon, a Pénzügyminisztériumon és az Egészségügyi Minisztériumon.

Főbb három- és kétoldalú testületek

A munkavállalókat a munkahelyen vállalati szintű szakszervezetek képviselik. Romániában nincsenek olyan üzemi tanácsok vagy egyéb vállalati szintű testületek, amelyek biztosítanák a munkavállalók képviseletét. Szakszervezetet legalább 10 alkalmazott, akik ugyanabban a létesítményben dolgoznak, vagy 20 alkalmazott, akik ugyanabban az ágazatban dolgoznak. A 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, de szakszervezet nélküli vállalatoknál a munkavállalókat munkavállalói képviselők képviselik.

Az európai üzemi tanácsok létrehozását előíró jogszabályt 2005-ben vezették be, de a törvény csak a "közösségi szintű vállalkozásokra" vonatkozik (a tagállamokban legalább 1 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra és legalább 2 tagállam mindegyikében legalább 150 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra).

A képviseleti szervek szabályozása, összetétele és hatásköre