Románia munkával töltött életének országprofilja
Ez a profil a romániai munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
A munkaügyi kapcsolatok központi kérdése a munka és a foglalkoztatás kollektív irányítása. Ez a rész a romániai kollektív tárgyalásokat vizsgálja.
A szociális párbeszédről szóló 2011. évi törvény (62/2011. sz. törvény) eltörölte a nemzeti szintű kollektív tárgyalásokat. Az új jogszabály az ágazati szintű kollektív tárgyalásokat is felváltotta az ágazati kollektív tárgyalásokkal. Az új jogi keret decentralizálta a kollektív tárgyalásokat azáltal, hogy növelte a kollektív szerződések jelentőségét a vállalati szinten. 2011 és 2018 között a kollektív tárgyalások főként vállalati szinten zajlottak, de a tárgyalások eredményeként nem volt kötelező kollektív szerződést kötni.
A szociális párbeszédről szóló új törvény (367/2022. sz. törvény) új keretet biztosít a nemzeti, ágazati és vállalati szintű kollektív tárgyalásokhoz. Visszaállítják a nemzeti kollektív szerződések megkötésének lehetőségét, de a törvény kimondja, hogy ezek nem tartalmazhatnak nemzeti minimálbérre vonatkozó záradékokat, mint 2011-ig. A megállapodások azonban foglalkozási normák szerint minimálbér-együtthatókat is tartalmazhatnak.
Az új törvény kötelezővé teszi a kollektív tárgyalásokat a legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál, valamint ágazati szinten. Mind a szakszervezetek, mind a munkáltatói szervezetek kezdeményezhetnek tárgyalásokat. A törvény lehetővé teszi, hogy az ágazati szinten megkötött kollektív szerződést nem aláíró munkáltatói szövetségek és a megfelelő szakszervezeti szervezetek írásbeli értesítés alapján csatlakozzanak a megállapodáshoz.
A 2011. évi jogszabály-módosítást követően 2012 és 2022 között csak néhány ágazati kollektív szerződést kötöttek ágazati szinten, szemben a csak 2010-ben megkötött nyolc ágazati kollektív szerződéssel. 2019-ben kollektív szerződést kötöttek az állami egészségügyi ágazat számára, amely 2019-től 2021-ig érvényes. 2022-ben kollektív szerződést kötöttek az egyetem előtti oktatási szektorra. Emellett 2021-ben 4, 2022-ben pedig 11 többmunkáltatós kollektív szerződést kötöttek.
A munkavállalók kollektív bértárgyalási lefedettsége
| Level | % (year) | Source |
| All levels | 15 (2017) | OECD and AIAS, 2021 |
| All levels | 78 (2013) | European Company Survey 2013 |
| All levels | 48 (2019) | European Company Survey 2019 |
| All levels | 97 (2010) | Structure of Earnings Survey 2010 |
| All levels | 95 (2014) | Structure of Earnings Survey 2014 |
| All levels | 94 (2018) | Structure of Earnings Survey 2018 |
| All levels | 35 (2013) | Authors’ estimate |
| Company level | 23 (2015) | Authors’ calculations, based on Labour Inspectorate data from 2015 |
| Company level | 32 (2020) | Authors’ calculation, based on Labour Inspectorate data from 2020 |
Források: Eurofound, 2013/2019. évi európai vállalati felmérés (beleértve a 10-nél több alkalmazottat foglalkoztató telephellyel rendelkező magánszektorbeli vállalatokat (NACE-kódok B–S); a felmérésben szereplő kérdés feleletválasztós kérdés volt, és több válasz is lehetséges volt); Eurostat [earn_ses10_01], [earn_ses14_01], [earn_ses18_01] (beleértve a 10-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat (NACE-kódok B–S, O kivételével), minden helyi egységre egyetlen válasz); OECD és AIAS, 2021; Munkaügyi Felügyelőség
A szociális párbeszéd 2011-es decentralizációja a kollektív tárgyalások vállalati szintű koncentrációjához vezetett. Ez a helyzet 2022-ben még nyilvánvaló volt, de a szociális párbeszédről szóló új törvénnyel változtatni kell rajta. Korábbi adatok azt mutatták, hogy a nemzeti kollektív tárgyalások 2011-es eltörlését követően a kollektív tárgyalások lefedettsége a 2010-es közel 100%-ról 2013-ra körülbelül 35%-ra csökkent. A Munkaügyi Felügyelőség adatai szerint 2020-ban 2 113 237 munkavállalóra vonatkozott aktív kollektív szerződés, ami 32%-os kollektív tárgyalási lefedettséget jelent.
Kollektív szerződések száma vállalati szinten (országos adatok)
| 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 |
| 7,718 | 7,473 | 8,783 | 8,726 | 9,747 | 8,702 | 7,709 | 14,368 | 19,060 | 17,827 | 16,600 |
Forrás: Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium és Munkaügyi Felügyelőség.
A szociális párbeszéd jogszabályi keretének 2011. évi reformját követően Románia a központosított kollektív tárgyalási rendszerről a decentralizált kollektív tárgyalási rendszerre tért át. 2011 előtt nagyon fontosak voltak a nemzeti kollektív szerződések, mivel azok rendelkezései kötelezőek voltak a tárgyalási rendszer alsóbb szintjein (ágazat, ágazat és vállalat). Elméletileg az ágazati szintű kollektív tárgyalásoknak fontos szerepet kell játszaniuk, mivel az ágazati kollektív szerződések rendelkezései (meghatározott jogi feltételek mellett) kötelezőek az adott ágazat valamennyi vállalata számára. A gyakorlatban azonban az ágazati kollektív tárgyalások blokkolva vannak. Ennek eredményeként a helyi szintű kollektív tárgyalások (vállalatok és telephelyek csoportjainak szintjén) fontosabbak.
A szociális párbeszédről szóló új törvény 2022 végi elfogadása várhatóan megváltoztatja ezt a helyzetet azáltal, hogy mind vállalati, mind ágazati szinten kötelezővé teszi a kollektív tárgyalásokat, és visszaállítja a kollektív tárgyalásokat nemzeti szinten.
A kollektív tárgyalások szintjei, 2022
| National level (intersectoral) | Sectoral level | Company level | ||||
| Wages | Working time | Wages | Working time | Wages | Working time | |
| Principal or dominant level | x | x | ||||
| Important but not dominant level | ||||||
| Existing level | x | x | ||||
Artikuláció
Az ágazati szinten aláírt kollektív szerződések záradékai kötelezőek az adott ágazatban működő vállalatok valamennyi munkavállalója számára. 2022 decemberéig azonban csak akkor minősült ágazati szerződésnek, ha az aláíró munkáltatói szervezethez tartozó társaságok munkavállalóinak száma az adott gazdasági ágazatban foglalkoztatottak teljes létszámának több mint felét tette ki. Ha ez a feltétel nem teljesült, a kollektív szerződést intézménycsoport szintjén szerződésként jegyezték be.
A szociális párbeszédről szóló új törvény visszaállítja a kollektív tárgyalásokat nemzeti szinten. A nemzeti kollektív szerződések záradékai minden munkavállalóra vonatkoznak, és azokat bele kell foglalni a vállalati vagy ágazati szinten megkötött kollektív szerződésekbe.
Az új szociális párbeszédről szóló törvény szerint a szakszervezetek vagy a munkáltatói szervezetek legalább 60 nappal a hatályos kollektív szerződés lejárta előtt kezdeményezhetnek tárgyalási fordulót. A kollektív tárgyalások nem tarthatnak tovább 45 napnál, és nem kötelező kollektív szerződést kötni.
A közszférában az alkudozás főszabály szerint az év negyedik negyedévében kezdődik, amikor a kormány elfogadja a következő évi minimálbérről szóló döntését.
A szociális párbeszédről szóló új törvény keretet biztosít a különböző tárgyalási szintek közötti automatikus koordinációhoz. A legmagasabb szinten megtárgyalt záradékok minimálisak, és automatikusan alkalmazandók az összes alacsonyabb szintre. Emellett a vertikális koordináció egy formáját biztosítja a bérköveteléseknek a szakszervezeti szövetségek és az ágazati munkáltatói szövetségek általi implicit összehangolása, amelyek törvény szerint jogosultak vállalati szintű kollektív tárgyalásokon részt venni, sőt bizonyos helyzetekben akár vállalati szintű kollektív tárgyalásokat is kötni.
2022 decembere óta a nemzeti kollektív szerződések automatikusan alkalmazandók minden munkavállalóra, az ágazati kollektív szerződések pedig automatikusan az ágazat minden munkavállalójára. A szociális párbeszédről szóló új törvény azt is előírja, hogy az ágazati szinten vagy vállalkozáscsoportok számára kötött kollektív szerződéseket nem aláíró munkáltatói szervezetek/vállalatok és megfelelő szakszervezeti szervezetek csatlakozhatnak ezekhez a megállapodásokhoz.
1999 és 2011 között voltak olyan esetek, amikor az ágazati szintű kollektív szerződések eltéréseket tartalmaztak, amelyek lehetővé tették a gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások számára, hogy a küszöbérték alatt fizessenek.
A vas-, színesfém- és tűzálló anyagok iparára vonatkozó kollektív szerződések például előírták, hogy korlátozott ideig "a minimálbér csökkenthető, de soha nem csökkenthető az eredetileg kialkudott érték 80%-a alá".
2011 óta egyes kollektív szerződések a telephelyek szintjén olyan záradékokat tartalmaznak, amelyek lehetővé tették a vállalatok számára, hogy a törvényes minimálbérnél kevesebbet fizessenek. Ez az eltérés akkor engedélyezhető, ha a társaság pénzügyi nehézségekkel küzdő pénzügyi és gazdasági elemzést végez.
A kollektív szerződés lejártakor a szociális partnereknek jogukban áll azt 12 hónappal meghosszabbítani. A meghosszabbítás csak egyszer engedélyezett; Ezt követően az újratárgyalás az egyetlen elérhető lehetőség. Mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek kezdeményezhetnek kollektív tárgyalásokat; Ezt legalább 60 nappal a hatályos kollektív szerződés lejárta előtt kell megtenni. A kollektív tárgyalások nem tarthat tovább 45 napnál. Ha a szociális partnerek nem tudnak konszenzusra jutni és ezen a határidőn belül kollektív szerződést kötni, a szakszervezetnek joga van munkaügyi konfliktust indítani.
A romániai kollektív tárgyalások legfontosabb kérdései a bérek és a túlórák fizetése. Az olyan kérdések, mint az egész életen át tartó tanulás és a nemek közötti egyenlőség nem olyan fontosak.
